top of page
Keresés

Három évig tartó építkezés eredménye egy modern, századelős kisváros. Ennyi idő kellett, hogy szépszüleink a századelőn egy kiemelt beruházást „ától zetig” levezényeljenek. Az építkezés hatalmas volumenét jól mutatja, hogy annak megkezdésekor a Várpalotai Ipartelepek Rt. bejelentette, hogy a kisváros építésének kiszolgálására egy teljesen új téglagyárat létesít.

Hatvan épület lett felhúzva a semmiből tizenkét, szintén akkor kialakított utca mentén. Az utcák kivilágítást is kaptak, úgy, hogy akkor még Budapesten is gázlánggal világítottak. Emellett a kisváros önálló szennyvíztisztító telepet, önálló víztornyot (kettőt is, az egyik ITT van, ezt Magyarország legszebb víztornyának is nevezik), vezetékes ivóvizet, önálló gőz- és „dynamogépekkel” működtetett gépházat is kapott. Ami ma már természetes, akkor innováció volt innováció hátán.

A műszaki luxushoz felsőkategóriás luxuskörnyezet is dukált: kialakított patakocska, tavacska, hidacska, lombos sétakertecske, saját színház, saját kaszinó, saját kórház, saját vágóhíd, saját tejgazdaság, saját jéggyár (ugye akkor még nem volt hűtőszekrény), sőt, saját pénznem is járt.

A századelős, egymáshoz historizáló vizualitással kapcsolódó, Kondor Márton és Feledi József által tervezett csodálatos épületek is hozzáadtak a megvalósult szenzációhoz. Hogy némi üröm is vegyüljön az örömbe, a kisváros bizony az I. világháborúra készülő Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb tüzérlaktanyájának készült. Ennek megfelelően a kisvárosban keskeny nyomtávú vasúthálózat, léghajócsarnok, összeszerelő műhelyek is megtalálhatóak voltak. A modern kisváros a befogadó hajmáskéri ófalutól falakkal elzártan, szinte hermetikusan elkülönült. A létesítmény 260 tisztnek, 2000 legénynek, hivatalosan foglalkoztatott kiszolgáló személyzetnek adott otthont. Érdekesség, hogy a kiszolgáló személyzet bejegyzett alkalmazotti listáján örömlányok is szerepeltek, így a szolgáltatásuk hivatalos volt, orvosi felügyelet is járt nekik.

Az egykor hatvan épületet számláló területen mára az épületek fele bontásra került, a századelős luxus-kisváros megmaradt épületei hektikus visszásságot mutatnak: vannak Hajmáskér település által felújított épületek (pl. a laktanya főbejáratának megmaradt épületrésze - ma kulturális tér, fogadó; a lovarda - ma az általános iskola tornaterme; tiszti épületek - ma általános iskola, valamint közösségi ház), vannak bérlő cégek által korhűen felújított, vannak bérlő cégek által teljesen terület-idegenné átalakított, és vannak az enyészetnek átadott, urbex kedvelők számára kincsesbánya épületek. Ilyen urbex pont például a háromszintes, összesen 6000 négyzetméter alapterületű, kastélynak is nevezett parancsnoki épület. Ez az épület rejti a fentebb említett egyik víztornyot is (a víztorony 50 méter magas, négy apró sarokbástyával és erkéllyel díszített), és a szintén fentebb említett színháztermet, kaszinót.

Az alábbi fotóalbumainkkal igyekszünk betekintést nyújtani ebbe a hektikus, ezáltal egyedien varázslatos aurába!

 

A hajmáskéri laktanya  egyik  málladozó tiszti épülete. 

(Ha a fotóba klikkelsz, láthatod az egyik felújított tiszti épületet, a felújított lovardát, a laktanya felújított bejáratát, valamint további, málladozó "pompát" is.)

 




A háromszintes, összesen 6000 nm alapterületű, kastélynak is nevezett parancsnoki épület frontja. 

Bementünk az omladozó épületbe, hogy megmutathassuk a ház belbecsét is.





A hajmáskéri laktanya parancsnoki épületében színházterem szolgálta a katonák kikapcsolódását. 

A színházterem külön albumot érdemel: gyere velünk ezen málladozó pompa még megmaradt, apró részleteit is felfedezni.





Ebben az albumban a hajmáskéri laktanya parancsnoki épületében található, három emeleti szintet összekötő díszlépcsőház omló patináját mutatjuk meg. 





Ebben az albumban az E25 elnevezésű tiszti lakóépületet mutatjuk be. 

Az urbex, azaz a turizmus egyik szokatlan formája (erre épül az e havi ERRE-ARRA fotós ajánló témánk is) lehetőséget ad arra, hogy a fantáziád elrepítsen, jelen esetben ebbe albumba klikkelve elképzeld, milyen lehetett a tisztek számára fenntartott épület lépcsőháza, szobái, mosdó helyisége a századelőn.



 

 




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

 

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

 

 



TUDOD, HOL FORGATTÁK AZ EGRI CSILLAGOK CSATAJELENETEIT..? NEM, NEM EGERBEN.

Ahányszor néztük gyerekként a TV-ben az Egri csillagokat, mindig csodálkoztunk, hogy az Egri csillagok című film egri vára nem hasonlít az osztálykirándulások során látott, Egerben található egri várhoz.

Többek között az egri várból Eger gyönyörű belvárosára, az Egri csillagok című filmben pedig egy hatalmas erdős-mezős területre nézel a várból. Node hol volt a filmbéli egri vár..? Nem hogy hol volt, van is..! Pilisborosjenőn van. Itt van. Kicsit megfáradt állapotban, de van. Itt, ezen a helyen megfordult a 60-as évek összes, de tényleg az összes celebje, hisz mind szerepet kaptak a filmben: Sinkovits Imre, Bárdy György, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Benkő Péter, Agárdy Gábor, Tahi Tóth László, Tordy Géza, Latinovits Zoltán, Gobbi Hilda, Koncz Gábor, Zenthe Ferenc, Major Tamás, Kern András, Bujtor István, Harsányi Gábor, Juhász Jácint, Márkus László, Körmendi János, Tábori Nóra, Temessy Hédi, Pécsi Ildikó, és a főszereplő Venczel Vera (Cecey Éva), valamint Horváth István (Bornemissza Gergely).

Az Egri csillagok férfi szereplői hatalmas népszerűségnek örvendtek, a film bemutatását követő egyetlen nyár alatt csak Horváth István és Benkő Péter 27 ezer illetve 22 ezer rajongói levelet kaptak.

A celebeken kívül kik voltak még itt akkor..? Itt volt több mint 5000 kiskatona (ők rohamozták a várat), itt volt egy kétszeres olimpiai bajnok vívó, Papp Bertalan, aki a kardforgatást tanította a várban harcoló színészeknek (még be is állt a jelenetekbe), aztán voltak itt cselgáncsozók, bokszolók, öttusázó lovasok, akikkel a közeli jeleneteket vették fel, és Don-kanyart megjárt huszártiszt is volt itt az ostromjelenetek hitelessége végett, elvégre nem holmi egyszerű film készült ugye ekkora költségvetésből (45 millió Ft).

Szolgáltatott témát egy forgatásról megszökött teve is, aki másnap a csillaghegyi strandon nézett szembe a lubickolni vágyó napozókkal.

Meg sok minden volt még, de legfőképpen Várkonyi Zoltán, a híres rendező, aki 1968-ban ezen a helyen, itt, a pilisborosjenői egri váron állt tölcsérrel a szája előtt, hogy filmvászonra segítse nekünk mind a mai napig Magyarország legnézettebb filmjének számító (összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban) monumentális csodáját, az Egri csillagokat.

Gyere velünk az egykori kulisszatitkok bugyrai közé ide, ahol még kis vadmalacot is leltünk: 



TEVE-SZIKLA OKOSSÁGAI, NO ÉS A PILISBOROSJENŐI CSODATÁJ

Ha elindulsz a Pilisborosjenő Kevélyhegyi Levendulása mellett vezető egyetlen úton, egyszercsak beleakadsz majd az elképzelhetetlen régi Teve-sziklába, melynek fődolomitja 220 millió évvel ezelőtti. Azt írják az okosok, hogy „e karbonátos kőzet anyaga sekély tengerrel borított, tengeralatti hátságokon az árapály övben ülepedett le.” Ebbe mi laikusként kevésbé tudunk belemélyedni, viszont azt tudjuk, hogy a Kevélyhegyi Levendulástól induló „csicsergőút” (értsd: nem izmokat megfeszítő és lefárasztó nehézségű út) csoda-felszabadító érzést kelt.



PASZTELLRÓZSASZÍN HANGULATAURA LILAMEZŐ HATÁSBA ÁGYAZVA

A kevélyhegyi levendulamező létrehozása családi vállalkozás. Tündér család, akiknek a hatalmas munkája szemmel látható, hatalmas lelkük pedig pasztellrózsaszín aurával tölti fel az amúgy is lelket simogató lilamező hatást. Harmóniát és adást árasztó anyuka, apuka, nagymama, családi kutya, csodás táj, a levendulamező a nyári kirándulások kezdő- illetve végpontja.



 

 




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője:

 

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

 

 



Hosszú idő után folytatjuk a szabadtéri miniszobor kiállítás sorozatunkat: újabb alkotásokat mutatunk be Nektek. Az alkotó Kolodko Mihály, kortárs és szobrász. Ő jegyzi Budapest (és egyre több város) miniszobrait, melyek azon felül, hogy mind-mind jelentéstartalommal bírnak, ötvözik a múltat a jelennel, nem tolakodóak, egyéniek, egymásra visszamutató arculattal bírnak, és nem utolsósorban beillenek a városképbe, az adott terület aurájába. Ezek a mini szobrocskák egyfajta családi, nyugdíjas, baráti körös sétáknak is beillő Kolodko-miniszobor-megtekintő programokká tudnak avanzsálódni. És innentől kezdve lesz Kolodko Mihály gerillaszobrászata egy nagy szabadtéri kiállítás.

 

Itt a várva várt napsütés, kellemetes hőmérséklet, azaz a lehetőség arra, hogy egy hétvégi ebéd előtt/után a szabadban kalandozhassunk. Erre a gondolatsorra épít Kolodko is: már-már megszokott módon tavasszal elindítja az adott év miniszobor sorozatát. Idén az első kihelyezett szobra a Megyeri híd pesti oldalán található Chuck Norris.

 

 

CHUCK NORRIS..? MEGYERI HÍD..? HOGY IS..? 

2006-ot írunk, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes szavazást rendez Budapest legészakibb pontján épülő híd leendő nevéről. A kétfordulós szavazáson hogy, s hogy nem, a listára felkerül az amerikai Oklahomában született hatszoros karate világbajnok legendás színész: Chuck Norris is. Az akcióhős a szavazati arányokat tekintve elég jelentősen elhúz, a téma nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is hírportálok címlapjaira kerül. Annak, hogy a parodisztikus névadó kezdeményezés mégsem valósulhatott meg, egyértelműek az okai: a törvények szerint Magyarországon csak magyar állampolgárságú, nem élő személyről lehet hidat elnevezni. Ennek lett végül a folyománya, hogy a 2008-ban átadott híd neve - tekintvén, hogy a IV. kerületi Káposztásmegyert köti össze a III. kerületi Békásmegyerrel – a Földrajzinév-bizottság által javasolt Megyeri híd lett. 

Kolodko 18 évvel később előhúzott története és a gúzsba kötött akcióhős látványa mosolyt varázsol az arcunkra.

Kolodko legújabb alkotása: gúzsba kötött Chuck Norris a Megyeri hídon.

 Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




MIÉRT KERÜLT FEL MICIMACKÓ EGY VII. KERÜLETI HÁZ PORTÁLJÁRA..?

Ebben az albumunkban két legyet is ütünk egy csapásra: beviszünk Titeket egy 1870-ben épült kétszintes bérházba, melynek egyik lakásában élt nem is oly sokkal a bérház megépültét követően a népes Karinthy család, és megmutatjuk Nektek Kolodko Micimackó elnevezésű alkotását. Hogy milyen összefüggés van Karinthy Frigyes, és Kolodko Micimackó miniszobra között..? Itt mesélünk róla.

Karinthy Frigyes szülőháza. A szemfülesek már ezen a képen észrevehetik Kolodko miniszobrát, a Micimackót.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




KOLODKO, VAGY NEM KOLODKO..? - SZENT MIKLÓS SZOBOR

Az utóbbi időben izgalommal figyeltük, hogy egy nem-Kolodkós művészeti jegyeket magán viselő, a XVI. kerületben fellelhető Szent Miklós miniszobor valóban Kolodkóé-e. Figyeltünk, mert ha fókuszáltabban ránéztek a Szent Miklós miniszoborra, Kolodko egyedi formázási jegyei (szobrai jóval „rücskösebbek”, kevésbé „kockásítottak”, egyéb Kolodko mini szobortest formák tudatosan amorfizáltak) nem nagyon láthatóak ezen a művön. Aztán idővel kiderült, hogy bizony a Corvin Művelődési Házban található miniszobor valóban Kolodko alkotás, és azért megtévesztő a vizualitás, mert a Szent Miklós miniszobor Kolodko egyik első miniszobra. Egészen pontosan az első miniszobrának a hű másolata. 

Hogy ki volt Szent Miklós, és hogy vajon mi vezérelhette Kolodkót eme alkotás elkészítésekor, itt olvashattok.

Kolodko Szent Miklós miniszobra.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




MIÉRT VAN KOLODKO DRAKULA SZOBRA A VAJDAHUNYAD VÁRÁNÁL..?

Kolodko Drakula szobránál sokat morfondíroztunk, vajon miért került a Vajdahunyad várához. Már a Kolodko szobor előtt is vaciláltunk, ugyanis van még egy Drakula mellszobor, ami 2003-ban került oda, egyébként nem messze Kolodko Drakulájától. A vacilálásunk ténye az, hogy Drakula gróf, azaz az életben Vlad Tepes hírhedt havasalföldi vajda törcsvári. És nem vajdahunyadi. Mindkét város vára Erdélyben található, sőt, a világhírűvé vált Drakula film főszereplője, Drakula gróf is erdélyi, Lugosi Bélának hívták (egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a hollywoodi hírességek sétányán). Szóval ez jó, szuper, hogy van egy világhírű sztorink, világhírű színésszel.

Aztán azt is érdemes tudni, hogy a magyarországi Vajdahunyad vára bizony nem az erdélyi Vajdahunyad Várának a másolata. Hanem egy építészzseni, Alpár Ignác műve, aki a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol-torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) ötvözte egybe, itt Budapesten, az 1896-os Millenniumra. De törcsvári vár részletet Alpár Ignác alkotásában nem találtunk. Viszont utána olvastunk az erdélyi Vajdahunyad Vára mai világának, ahol bizony (átírva az eredetiséget) behúzták maguk alá, magukhoz Drakulát, és turistalátványosságként megteremtették a Vajdahunyad Várának Drakula mítoszát a történelmi Hunyadi család valósága mellé. Lehet, hogy Kolodko Drakulája is azt próbálja kiolvasni a könyvéből, hogy hogy is van ez most akkor..? Lehet, miközben keresitek a miniszobrot, Ti rájöttök a megoldásra. :)

Századelős hangulatú Auguszt Pavilon a budai Farkasréten.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.



 

 

KOLODKO SZABADTÉRI MINISZOBOR KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNEI TEMATIZÁLVA

Tekintvén Kolodko elképesztő munkabírására, nem csak a fenti három miniszobor köré font tematika javaslatunk van. 

 

 

A fentieken felül az első túraszakasz a Dunapart budai és pesti oldalán vezet, és az alábbi miniszobrokat érinti:





A következő tematikus túraszakasz Budapest szívébe vezet, ahol hat miniszobrot mutatunk be (akár nyolcat is bemutathatnánk, csak Süsü és Lisa Simpson eltűnt időközben): 





Kolodko-miniszobor-megtekintő szabadtéri kiállítás program következő túrája a Széll Kálmán térről indul, és a várnegyedben végződik. Itt csak két miniszobrot ajánlunk, hisz maga a Budai Várnegyedbe való feljutás felér egy újabb/más típusú, történelmi sétával. :)






Ha a fentiek során belemélyedtél Kolodko miniszobrainak koncepciózus gondolati struktúrájába, biztosak vagyunk benne, hogy a következő albumainknál már Te is össze fogod tudni tenni Kolodko miniszobrainak üzenetét, ezért az alábbi link alatt Kolodko miniszobrainak vizualitására fókuszálunk. 

Ahogy nézegeted majd a lenti albumainkat, 1.) a környezetet, 2.) a miniszobrot több szögből 3.) miniszobor részleteit, biztos, hogy elindul a fejedben egy mese. 1.) Miért oda, 2.) miért éppen most, 3.) ki lehet ő/ez, 4.) miért őt/ezt alkothatta éppen Kolodko. Ha erre a négy pontra megvan a válaszod, jó vagy. :) Ha pedig csak Kolodko miniszobrainak vizualitásában szeretnél elveszni, akkor is jó vagy. :) Mert eláruljuk: ilyen részletességgel, ilyen minőségi kivitelben csak az errearra.org honlapon találkozhatsz Kolodko miniszobraival..!



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt 

"az év idegenvezetője díj" nyertese:

 

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő.

 


bottom of page