top of page
Keresés

A Magyar Királyság kétszeres miniszerelnökét, országgyűlési képviselőt, a debreceni Magyar Királyi Honvéd huszárezred ezredesi rangban lévő parancsnokát, gróf Tisza Istvánt 1918. október 31-én meggyilkolták. Nem harcban, nem tömegek előtti felszólalásakor, nem a Parlamentben, hanem egy teljesen hétköznapi helyszínen, a Városliget egyik oldalán mai napig álló Hermina úti családi házban. 



Mi történt itt azon az ominózus napon..? Kié volt ez a csodálatosan berendezett századelős ingatlan..?

Hogyan ölték meg gróf Tisza Istvánt, a Magyar Királyság kétszeres miniszerelnökét..?

És mi lett a Róheim-villával..?


Komplex történettel és csodálatos fotókkal várunk az ERRE-ARRA fotós ajánló ezen témát feldolgozó albumában.


A Hermina úti Róheim-villa. A Róheim-villában gyilkolták meg gróf Tisza István miniszterelnököt.
Gróf Tisza István itt, ennek a csodálatos neobarokk épületnek a földszintjén  lakott feleségével, unokahúgával és néhány fős személyzetével.

Róheim-villa mór terme. A Róheim-villában gyilkolták meg gróf Tisza István miniszterelnököt.
Ezen a fotón a földszinti szalon látható. Amikor a fegyveres katonák betörtek az épület halljába, gróf Tisza István, a felesége és unokahúga, Almássy Denise grófnő ebből a térből, a szalonból léptek elő, hogy szembenézzenek a merénylőkkel.

Nem csak a fotón látható szalon, hanem villa egész belső tere káprázatos. A mór terem gazdagon díszített szobája; a Zodiákus-terem, mely mennyezete Zsolnay kerámiából készült és a csillagjegyeket ábrázolja; a gyönyörű fa berakásos hall, az apró részletek mind magukért beszélnek.


Gyertek velünk a fenti képeken keresztül a teljes történethez és a csodálatos fotókhoz.







Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

 

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."



ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika


A századforduló Európájában egy magyar művész Velencébe álmodta Magyarországot, és ezzel a Velencei Biennálé egyik legkülönlegesebb pavilonját hozta létre.



A boldog békeidők Európája és egy magyar művész világsikere


A századelő mind Magyarországon, mind Európában a „boldog békeidők” időszaka volt. Magyarországon (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) erőteljes fejlődésnek indult az ipar, Budapest például Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. 1896-ban megnyílt a kontinens első villamosüzemű földalattija, a Millenniumi Földalatti Vasút, sorra épültek a csodálatos reprezentatív épületeink, kávéházainkban, kulturális tereinkben pezsgett az élet.


Európában virágzott az irodalom, a szecesszió, a festészet, a zene. Olaszországban sem volt ez másképp (Olaszország a századfordulón Európa egyik kulturálisan kiemelkedő központja volt, amely gazdag művészeti örökségével, a képzőművészetek és az opera virágzásával, valamint Róma, Firenze és Velence történelmi presztízsével meghatározó hatást gyakorolt az európai kulturális életre), olyannyira, hogy 1893-ban Velence városvezetése - Riccardo Selvatico polgármester kezdeményezésére - elhatározta, hogy létrehoznak egy nemzetközi művészeti kiállítást. Ez annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé mára messze nem egy egyszerű kiállítás, hanem a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb kortárs művészeti eseménye lett, több mint 90 ország részvételével.


Ebben a lélegző, lüktető, fejlődő századelős Európában volt egy sokoldalú, kiemelkedő tehetségű művészünk, Maróti Géza, aki a Velencei Biennálé olasz szervezői oldaláról megbízást kapott a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának megtervezésére 1895-ben. A terv és az épület annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja mind a mai napig.



Hogyan gondolkodott a magyar művész, aki Velencébe álmodta Magyarországot..?


Maróti Géza a velencei Magyar Pavilont nem pusztán épületként, hanem összművészeti, nemzeti reprezentációként fogta fel, ahol a cél egy „Magyarországot sűrítő” művészi élmény megteremtése volt. Gondolkodásának kiindulópontja nem az alaprajzi vagy funkcionális kérdés, hanem az a szándék volt, hogy vizuális benyomásként jelenjen meg Magyarország Velencében. A pavilont ezért a magyar kultúra „látható portréjaként” értelmezte, amelyben a népművészeti motívumok (búzakalász, galamb, stb.) és a szecessziós formanyelv egységbe rendeződik. E szemlélet a századforduló összművészeti (Gesamtkunstwerk) eszményéhez kapcsolódik, amely az építészetet, szobrászatot és iparművészetet egységes műalkotássá olvasztja.


Ki az a ma is élő magyar énekes dalszerző, akinek a dédnagypapája Maróti Géza..? 

Milyen hírességek jártak az elmúlt több mint 100 évben a Velencei Biennálé láglátogatottabb pavilonjában, a Magyar Pavilonban..?

Kik azok a magyar művészek, akik a Velencei Biennálé legmagasabb rangú kitüntetését, az Arany Oroszlánt megkapták..? 


Csupa-csupa érdekességet hozunk ebben a hónapban is Nektek, gyönyörű fotókkal, apró épület-részletekkel. 


_

Köszönet a lehetőségért Bodor Bélának és a szakmai infókért Boros Gézának, a Ludwig Múzeum vezetőinek. 


Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja a Magyar Pavilon, mind a mai napig.
Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja a Magyar Pavilon, mind a mai napig.




Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese:

 

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."



ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika


Nem minden szerelem hangos, és nem minden kert csupán fák gyűjteménye. A XIX. századi magyar arisztokrácia egyik különös története az, amikor gróf Vigyázó Sándor úgy döntött: nem palotát, hanem menedéket épít. Egy helyet, ahol felesége, Podmaniczky Zsuzsanna nyugalmat találhat: távol a társasági zajtól, közel a természethez. Így született meg a birtok, amelyből később a mai Vácrátóti Arborétum lett: nemcsak kert, hanem emlékezet. Gyökerek és utak, amelyek összekötik a múltat a jelennel.

 

Gróf Vigyázó Sándor 1871-ben jutott hozzá a vácrátóti birtokhoz: ekkor vásárolta meg a teljes területet, nem sokkal azután, hogy feleségül vette Podmaniczky Zsuzsannát. A kor romantikus angolkert-divatját követték a birtok kialakításakor:

  • mesterséges tórendszert alakítottak ki a Sződ–Rákos-patakból,

  • vízesést, hidakat, műromokat és vízimalmot építettek,

  • dombokat és sziklaalakzatokat hoztak létre,

  • egzotikus növényeket telepítettek,

  • és ide húzták fel a család egyik kastélyát is.


Nno de ki volt gróf Vigyázó Sándor, és ki volt báró Podmaniczky Zsuzsanna..? Hogyan alakult a megismerkedésük és a szerelmük..? Milyen örömök és nehézségek övezték sorsukat..?


A századelőn kialakított és mindmáig működő Vácrátóti Arborétumban, az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteményében manapság 62 fészkelő madárfaj, 22 halfaj, és számos puhatestű (csiga és kagyló) talált otthonra.


Olvasd tovább a Vigyázó-Podmaniczky családtörténetet, merülj el a gyönyörű fotókon keresztül az éledő természet és a kert részleteiben, amely mind a mai napig gróf Vigyázó Sándor szerelmét és gondoskodását őrzi.

A Sóház 1886-ból – ahol a múlt üzenetei még ma is mesélnek a Corvinus diákjainak.
Az egykori kastélykertet gróf Vigyázó Sándor az akkori kor szerint alakíttatta romantikus tájképi kertté. 1872-ben kezdődtek meg a munkálatok Band Henrik irányítása mellett, aki több mint 40 évig volt a kert főépítésze.






Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Hargitai Lilla, reklámszakember, a Médiaunió alapító tagja:

 

"Mint az értékteremtés, társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve, és mint az épített és természeti környezetet nagyra értékelő magánember is csak elismerően tudok gondolni az ERRE-ARRA fotós ajánló munkájára. Szeretem, ahogy észreveszi, látja és tanítja látni a minket körülvevő világot, és ráébreszt mindannyiunkat hogy a nehézségeink ellenére is látnunk kell, hogy a világ gyönyörű."



ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika

 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

​

A honlapon szereplő összes tartalom az alapító tulajdonát képezi. Az alapító viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban.

Az alapítót itt éred el: fazekas.krisztina@gmail.com, errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page