top of page
Keresés

  

A hely, ahol a ’80-as években a Süsü, a sárkányt, a ’90-es években a Friderikusz Showját, sőt, 2006-ban Szabó Magda Régimódi történetét is forgatták. Hol járunk..? Budapest legrégibb zsinagógájánál, az európai klasszicista zsinagógaépítészet egyik remekénél, mely egy időben teret adott a Magyar Televízió Ötös számú stúdiójának. Micsoda képzavar..

Kik járhattak itt ebben az időben..? Csukás István, a Süsü forgatókönyvírója biztos, Bodrogi Gyula és Sztankay István színészek is biztos benéztek a stúdióba, de ne feledjünk olyan hírességeket sem, akik Friderikusz Sándor meghívására érkeztek hazánkba a ’90-es években, mint például Sophia Loren, Alain Delon, Jean-Paul Belmondo, Jean-Claude Van Damme, Robin Williams, vagy akár Cindy Crawford.

Hogyan kell elképzelni a zsinagógából lett TV stúdiót..? A földszinti nagy tér volt a stúdió, az emeleti karzaton pedig stábszobát, sminkszobát, gyártásvezetői és szerkesztői szobákat alakítottak ki. A földszinti nagy tér átalakítható volt, az adott film, műsor vizuális igényeit kielégítvén.

Az 1957 óta műemlékvédelem alatt álló épített örökségünket a Magyar Televízió 1978-tól 2010-ig használta, 2010-től megkezdődtek az épület renoválási munkálatai. Tekintettel arra, hogy az épület műemlékvédelem alatt állt (és áll), a freskók és a díszítések megmaradtak, így kevésbé volt nehéz a restaurálás, bár feltételezhető, hogy aki a mennyezeten található 250 csillagot újra alkotta, nem feltétlen gondolta így.

Gyertek velünk ebbe a csodálatos, 1821-ben felszentelt, 662 ülőhellyel (a földszinten 364 hely a férfiak, a karzaton 298 hely a nők számára) rendelkező klasszicista stílusú épületbe.

Az Óbudai Zsinagóga, ami egykor a Magyar Televízió Ötös számú stúdiója volt
Az Óbudai Zsinagóga, ami egykor a Magyar Televízió Ötös számú stúdiója volt

Mutatunk még két érdekességet. Az egyik Budapest szívében található. Erről az érdekességről nem is gondolnátok, hogy létezik, mert elrejtették, egy lakóházba. Miért került lakóházba, és hogy néz ki ez a rejtett épített örökségünk..? Mutatjuk, teljes egészében:

Alkotmány utcai unitárius templom
Alkotmány utcai unitárius templom

A másik érdekesség egy költöző kápolna. A II. világháború frontvonala gyakorlatilag földig rombolta Budapestet, a Budai Várnegyedet valamint a budai királyi palotát sem kímélve. Csodával határos módon a budai királyi palota romjai alatt két dolog szinte érintetlenül megmaradt, az egyik a József nádor kripta, a másik pedig az alábbi Szent Jobb kápolna. Ezt a kápolnát Dr. Pintér Sándor esperes plébános mentette ki a romok alól 1957-ben, és felállíttatta Balatonalmádiban. Így költözött a budavári királyi palota kápolnája Balatonalmádiba.

A Budai Várpalotából Balatonalmádiba költözött Szent Jobb Kápolna
A Budai Várpalotából Balatonalmádiba költözött Szent Jobb Kápolna

 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

 

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 






Beviszünk az Óbudai Gázgyár lezárt óratornyába, majd megmutatjuk a Gázgyárhoz tartozó, századelőn épült luxus-lakónegyedeket is..!


1873 és 1900 között, azaz alig 30 év alatt !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága. Újra kellett definiálni az utak, utcák, közterek létét, az infrastruktúrát is fejleszteni volt szükséges. Ahhoz, hogy Budapest közvilágítása megoldott legyen, gázra volt szükség. Így jött létre az Óbudai Gázgyár; a gázgyár vezetőinek a köztisztviselői luxus-lakónegyed, és a munkásosztálynak a munkás luxus-lakónegyed. Ebben a rovatunkban az egy területen belül megtalálható három épített örökségünket mutatjuk be.

 

 

 

ITT FORGATTÁK A 2025-BEN OSCAR-DÍJAT NYERT "A BRUTALISTA" CÍMŰ FILM EGYIK FŐ JELENETÉT

Beviszünk az Óbudai Gázgyár messziről is látható óratornyának lezárt épületébe:

Az Óbudai Gázgyár óratornyában forgatták a a 2025-ben Oscar-díjat nyert "A brutalista" című filmet
Az Óbudai Gázgyár óratornyában forgatták a a 2025-ben Oscar-díjat nyert "A brutalista" című filmet

HANGULATOS KERTVÁROSI FEELING ÓBUDÁN. ANNO A TISZTVISELŐKNEK ILYEN HÁZAK JÁRTAK..!

Az alábbi albumban megmutatjuk a gyárigazgatónak járó 400 nm-es épületet, majd az épülettől északi és déli irányba elhelyezkedő négy-négy kertes ház egy-egy épületét. A gázgyári vezetői hierarchiának megfelelően voltak közelebb vagy távolabb a gyárigazgató házától a vezetői lakások. Minél közelebb volt a ház a gyárigazgatóhoz, annál magasabb vezetői rangja volt a házban lakó tisztviselőnek. Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepe azon felül, hogy leromlottsága ellenére őrzi patináját, közvetlen Duna-parti hangulattal is bír:

Az Óbudai Gázgyár kertvárosi hangulatának egyik tisztviselőháza
Az Óbudai Gázgyár kertvárosi hangulatának egyik tisztviselőháza

NEM IS GONDOLNÁD, HOGY EZEK A HÁZAK A MUNKÁSOSZTÁLYNAK ÉPÜLTEK A SZÁZADELŐN

Az Óbudai Gázgyár 1914-re készült el. Az építkezésből visszamaradt összegről a városvezetés úgy döntött: két lakónegyedet huzat fel, az egyiket a gázgyári vezetőknek (lásd fentebb), a másikat a munkásosztálynak. A munkástelep azon felül, hogy fedelet, sőt, a lakásokhoz tartozó kertet/parcellát is adtott a munkásemberek számára, egyéb komfortot is képviselt: a munkástelepen óvodák, iskolák, élelmiszerboltok, és egyéb szolgáltatóegységek is megtalálhatóak voltak. Ilyet a mai világban nehezen tudnánk már elképzelni..

Az Óbudai Gázgyár kertvárosi hangulatának munkáslakótelep-részlete


 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője:

 

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

 




  

Ebben az ERRE-ARRA fotós ajánlóban a VIII. kerület Palotanegyed részéhez invitálunk. Kevesen tudják, de a Kossuth téren felépült Parlament előtt a most bemutatott épületben gyűltek össze az akkori nagyjaink, és döntöttek a haza sorsáról. Ez az az épület, ami a húszezer forintos papírpénzünkön is látható.

 

Egy kis előzmény és az épület maga:

1838 márciusában Csepel-szigetnél a Duna jege feltorlódott, a jég miatt a Duna megemelkedett, és a mélyebben fekvő pesti oldal adott szakaszait, többek között az épp építésnek indult Nemzeti Múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát a földig rombolta. A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára, a Nemzeti Múzeum köré pedig arisztokraták és a haza javát szolgáló politikusok kezdtek palotákat építtetni, felismervén azt a tényt, hogy divatos és ingatlan-értéknövelő a Nemzeti Múzeumra néző házat/lakást tulajdonolni, abban élni, dolgozni. Hogy a Nemzeti Múzeum köré húzott sok palota közül melyik a legértékesebb, talán mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogyha a kezedbe veszed a 20 000 Ft-os papírpénzünket, ez a palota köszön vissza róla. A Kossuth téren felépült Parlament előtt itt gyűltek össze politikusaink. 

Rekord gyorsan, mindössze három hónap alatt épült fel a zseni építészünk, Ybl Miklós által megtervezett, és Diescher József építőmester által kivitelezett csodálatos épület, melyben 1866-tól 1902-ig üléseztek a politikusok (1902-ben költöztek át az akkorra megépült Parlamentbe a képviselők). 

Hogy mely nagyjaink jártak itt, mi a jelenlegi funkciója, és hogyan nézett ki a Parlament-előd, a Régi Képviselőház..? Megmutatjuk:

Ma Olasz Kultúrintézet, anno a Parlament elődje: a Régi Képviselőház. Az épület, ami a 20 000 Ft-os papírpénzünkön is látható.
Ma Olasz Kultúrintézet, anno a Parlament elődje: a Régi Képviselőház. Az épület, ami a 20 000 Ft-os papírpénzünkön is látható.

Az alábbiakban bemutatunk a Nemzeti Múzeum köré épített másik két palotát. Az egyik a gróf Festetics család által építtetett Festetics-palota, a másik a gróf Csekonics János által a lányának nászajándékba felhúzatott Károlyi-Csekonics-palota.

A Festetics család budapesti palotája
A Festetics család budapesti palotája

A Károlyi-Csekonics-palota
A Károlyi-Csekonics-palota

 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

 

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

 




 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. A szerző viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban. A szerzőt itt éred el: errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page