A MAGYAR ZSENI, AKI MEGTERVEZTE A VELENCEI BIENNÁLÉ EGYIK LEGSZEBB PAVILONJÁT

A századforduló Európájában egy magyar művész Velencébe álmodta Magyarországot, és ezzel a Velencei Biennálé egyik legkülönlegesebb pavilonját hozta létre.

A boldog békeidők Európája és egy magyar művész világsikere

A századelő mind Magyarországon, mind Európában a „boldog békeidők” időszaka volt. Magyarországon (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) erőteljes fejlődésnek indult az ipar, Budapest például Európa egyik leggyorsabban fejlődő városa lett. 1896-ban megnyílt a kontinens első villamosüzemű földalattija, a Millenniumi Földalatti Vasút, sorra épültek a csodálatos reprezentatív épületeink, kávéházainkban, kulturális tereinkben pezsgett az élet.

Európában virágzott az irodalom, a szecesszió, a festészet, a zene. Olaszországban sem volt ez másképp (Olaszország a századfordulón Európa egyik kulturálisan kiemelkedő központja volt, amely gazdag művészeti örökségével, a képzőművészetek és az opera virágzásával, valamint Róma, Firenze és Velence történelmi presztízsével meghatározó hatást gyakorolt az európai kulturális életre), olyannyira, hogy 1893-ban Velence városvezetése - Riccardo Selvatico polgármester kezdeményezésére - elhatározta, hogy létrehoznak egy nemzetközi művészeti kiállítást. Ez annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé mára messze nem egy egyszerű kiállítás, hanem a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb kortárs művészeti eseménye lett, több mint 90 ország részvételével.

Ebben a lélegző, lüktető, fejlődő századelős Európában volt egy sokoldalú, kiemelkedő tehetségű művészünk, Maróti Géza, aki a Velencei Biennálé olasz szervezői oldaláról megbízást kapott a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjának megtervezésére 1895-ben. A terv és az épület annyira jól sikerült, hogy a Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja mind a mai napig.

Hogyan gondolkodott a magyar művész, aki Velencébe álmodta Magyarországot..?

Maróti Géza a velencei Magyar Pavilont nem pusztán épületként, hanem összművészeti, nemzeti reprezentációként fogta fel, ahol a cél egy „Magyarországot sűrítő” művészi élmény megteremtése volt. Gondolkodásának kiindulópontja nem az alaprajzi vagy funkcionális kérdés, hanem az a szándék volt, hogy vizuális benyomásként jelenjen meg Magyarország Velencében. A pavilont ezért a magyar kultúra „látható portréjaként” értelmezte, amelyben a népművészeti motívumok (búzakalász, galamb, stb.) és a szecessziós formanyelv egységbe rendeződik. E szemlélet a századforduló összművészeti (Gesamtkunstwerk) eszményéhez kapcsolódik, amely az építészetet, szobrászatot és iparművészetet egységes műalkotássá olvasztja.

Ki az a ma is élő magyar énekes dalszerző, akinek a dédnagypapája Maróti Géza..? 

Milyen hírességek jártak az elmúlt több mint 100 évben a Velencei Biennálé láglátogatottabb pavilonjában, a Magyar Pavilonban..?

Kik azok a magyar művészek, akik a Velencei Biennálé legmagasabb rangú kitüntetését, az Arany Oroszlánt megkapták..? 

Csupa-csupa érdekességet hozunk ebben a hónapban is Nektek, gyönyörű fotókkal, apró épület-részletekkel. 

_

Köszönet a lehetőségért Bodor Bélának és a szakmai infókért Boros Gézának, a Ludwig Múzeum vezetőinek. 

Velencei Biennálé történetének egyik legszebb és legpoétikusabb pavilonja a Magyar Pavilon, mind a mai napig.

A SZÁZADELŐ TOVÁBBI CSODÁS MAGYARORSZÁGI ÉPÜLETEI: -->

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese:

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."

---

A VÁCRÁTÓTI ARBORÉTUM TÖRTÉNETE: EGY KÜLÖNLEGES SZERELEM ÉS EGY KERT EMLÉKEZETE

Nem minden szerelem hangos, és nem minden kert csupán fák gyűjteménye. A XIX. századi magyar arisztokrácia egyik különös története az, amikor gróf Vigyázó Sándor úgy döntött: nem palotát, hanem menedéket épít. Egy helyet, ahol felesége, Podmaniczky Zsuzsanna nyugalmat találhat: távol a társasági zajtól, közel a természethez. Így született meg a birtok, amelyből később a mai Vácrátóti Arborétum lett: nemcsak kert, hanem emlékezet. Gyökerek és utak, amelyek összekötik a múltat a jelennel.

Gróf Vigyázó Sándor 1871-ben jutott hozzá a vácrátóti birtokhoz: ekkor vásárolta meg a teljes területet, nem sokkal azután, hogy feleségül vette Podmaniczky Zsuzsannát. A kor romantikus angolkert-divatját követték a birtok kialakításakor:

• mesterséges tórendszert alakítottak ki a Sződ–Rákos-patakból,

• vízesést, hidakat, műromokat és vízimalmot építettek,

• dombokat és sziklaalakzatokat hoztak létre,

• egzotikus növényeket telepítettek,

• és ide húzták fel a család egyik kastélyát is.

Nno de ki volt gróf Vigyázó Sándor, és ki volt báró Podmaniczky Zsuzsanna..? Hogyan alakult a megismerkedésük és a szerelmük..? Milyen örömök és nehézségek övezték sorsukat..?

A századelőn kialakított és mindmáig működő Vácrátóti Arborétumban, az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteményében manapság 62 fészkelő madárfaj, 22 halfaj, és számos puhatestű (csiga és kagyló) talált otthonra.

Olvasd tovább a Vigyázó-Podmaniczky családtörténetet, merülj el a gyönyörű fotókon keresztül az éledő természet és a kert részleteiben, amely mind a mai napig gróf Vigyázó Sándor szerelmét és gondoskodását őrzi.

Az egykori kastélykertet gróf Vigyázó Sándor az akkori kor szerint alakíttatta romantikus tájképi kertté. 1872-ben kezdődtek meg a munkálatok Band Henrik irányítása mellett, aki több mint 40 évig volt a kert főépítésze.

A VÁCRÁTÓTI ARBORÉTUM TOVÁBBI SZÍNEI: >>

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Hargitai Lilla, reklámszakember, a Médiaunió alapító tagja:

"Mint az értékteremtés, társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve, és mint az épített és természeti környezetet nagyra értékelő magánember is csak elismerően tudok gondolni az ERRE-ARRA fotós ajánló munkájára. Szeretem, ahogy észreveszi, látja és tanítja látni a minket körülvevő világot, és ráébreszt mindannyiunkat hogy a nehézségeink ellenére is látnunk kell, hogy a világ gyönyörű."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

BUDAPEST TITKOS ÜZENETEI A FALAKON.KÉZZEL VÉSETT TÖRTÉNETEK A VÁROS HÁZAINAK FALAIN.

Budapest falain titkos üzenetek bújnak meg: nevek, dátumok, monogramok, rajzok: téglákba vésett százéves „graffitik”, amelyek csendben rögzítik az emberek érzéseit, történeteit és sorsait.

Ezek a téglák nem csupán díszek, üzeneteket hordoznak. Egykor talán tiltottak voltak, ma viszont várostörténeti lenyomatok, a mindennapok történetei, melyek nem könyvekben, hanem falakon maradtak fenn.

Lehet, hogy a te nagypapád, vagy dédnagymamád neve is ott van valahol Budapest utcáin. Ami régen „bűnnek” számított, ma múltidéző jel.

Egy-egy név mögött egy élet

• Margit, 1925: „Antikám. Változatlanul is tied.” Vajon együtt öregedtek az üzenet címzettjével, vagy a történelem írta felül?

• Putnoky István, 1937 – beteljesült a vállalás?

• Ladányi István, 1944 – búcsú, üzenet, vagy segélykiáltás?

• Klei…n? – Miért maradt félbe a név? Az idő, vagy az élet szólt közbe?

• Sáskó István, 1914 – népfelkelő, kocsis és tűzoltó. Miért véste téglába?

Az eddig fellelt legkorábbi monogramok 1903-ból, 1907-ből és 1909-ből származnak, a józsefvárosi Jézus Szíve templom és az ELTE Múzeum körúti épülete oldaláról. Az 1909-es alkotó, A. Gy., még rajzolt is… de mit ábrázolt, azt örökre titok őrzi.

Sok kérdés. Sok név. Sok elhallgatott történet.Sétálj, nézz jobbra-balra. A falak beszélnek – ha figyelsz, Budapest téglái csodákat mesélnek.

Sóház 1886: üzenetek a múltból a mai Corvinus diákjainak

A régi Fővámpalota ma a Corvinus Egyetem főépülete. A főépület szomszédságában helyezkedik el az 1886-ban épített Sóház. A 60 méter hosszú és 30 méter széles épületben anno a Fővámpalota dolgozói részére irodákat hoztak létre, de raktárakat is kialakítottak itt. A II. világháború során súlyos sérülés érte a Sóház épületet, de adott feliratok túlélték mind a háborút, mind az 1999-es felújítást. Ahogy manapság a régi Fővámpalotában, itt, a Sóházban is a Corvinus Egyetem diákjai tanulnak.

A Sóház 1886-ból – ahol a múlt üzenetei még ma is mesélnek a Corvinus diákjainak.

Graffitik a II. János Pál Pápa téren

A VIII. kerületi II. János Pál Pápa tér nemrégiben teljes rehabilitáción esett át. A teret kedvenceink, a századelős épületek veszik körbe. Az egyik sarkon már több mint 125 éve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság épülete található, amit könnyű észrevenni 20 méter magasra felívelő tűzfigyelő tornyáról. A torony két oldalán az épület dísztéglával borított, ami, ahogy felfedezni véltük Budapest utcáin, ideális terep volt a századelős graffitiseknek. Az épületben mai napig tűzoltók dolgoznak. NNa de lássuk, a graffitiket. 1914-ben Sásko István vajon miért gondolta, hogy téglába vési, hogy ő népfelkelő, kocsis, és tűzoltó is..? És mások milyen üzenetekkel szolgálnak dédunokáiknak, szépunokáiknak..?

Graffitik a II. János Pál Pápa tér tűzoltóépületén – múlt századi üzenetek a falakon.

A legrégebbi graffitik: ELTE Múzeum körúti épületének és a Palotanegyed Jézus szíve templomának oldalai 

Az ELTE Múzeum körúti épülete és a Palotanegyedben található Jézus Szíve templom is a századelő monogramjait és dátumait őrzik. Ezeken az épített örökségeinken találhatóak az eddig fellelt legkorábbi 1907-es és 1909-es, valamint 1904-es feliratok.

Az ELTE Múzeum körúti épületének egyik 1907-ben készült graffitije.

Palotanegyedben található Jézus Szíve templom egyik monogramja dátummal.

A felirat, amit talán a kis József Attila is láthatott

Amikor a "József Attila gyermekkorának útvonalán" rovatunkat készítettük, bejutottunk a IX. kerületi Mester u 19. számú, 1902-ben épült eklektikus iskolaépületbe is. Az iskola udvarán egy 1905-ös kőbe vésett, az épületfelújítások miatt mára már majdnem lecsiszolttá vált századelős graffitit találtunk. Képzelőerőnket szabadjára engedtük, és elképzeltük: az 1905. április 11-én született József Attila olvashatta szünetek között a leckét itt az udvaron, sőt, az 1905-ös vésett graffitibejegyzés tövében is..

A felirat, amit talán a kis József Attila is láthatott az iskolaudvaron.

TÉGLÁKRA REJTETT TOVÁBBI ÜZENETEK: -->

---

Áprilisi különlegesség: 

kövesd velünk József Attila gyermekkorának útvonalait

Április 11-e a Költészet Napja, egyben József Attila születésnapja, ezért hoztuk el Neked ezt a különleges rovatot.

• Hol született a kis József Attila a Ferencvárosban..?

• Milyen házakban és milyen körülmények között élt még az édesanya és a három testvér..?

• Milyen munkákat vállaltak el és hol..?

• Hol veszett el a gyermek Attila, és hogyan találták meg..?

Ilyen és ehhez hasonló izgalmas történetekkel készültünk, egyedülálló módon feltérképezve a költő gyermekkorának helyszíneit:

Kövessük együtt József Attila gyermekkorának útvonalait a Ferencvárosban.

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője:

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---