ERRE-ARRA BLOG | ERRE-ARRA fotós ajánló

Keresés

TUDOD, MELYIK ÉPÜLET VAN A HÚSZEZER FORINTOS PAPÍRPÉNZÜNKÖN?

ERRE-ARRA fotós ajánló
márc. 1.
2 perc olvasás

Ebben az ERRE-ARRA fotós ajánlóban a VIII. kerület Palotanegyed részéhez invitálunk. Kevesen tudják, de a Kossuth téren felépült Parlament előtt a most bemutatott épületben gyűltek össze az akkori nagyjaink, és döntöttek a haza sorsáról. Ez az az épület, ami a húszezer forintos papírpénzünkön is látható.

Egy kis előzmény és az épület maga:

1838 márciusában Csepel-szigetnél a Duna jege feltorlódott, a jég miatt a Duna megemelkedett, és a mélyebben fekvő pesti oldal adott szakaszait, többek között az épp építésnek indult Nemzeti Múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát a földig rombolta. A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára, a Nemzeti Múzeum köré pedig arisztokraták és a haza javát szolgáló politikusok kezdtek palotákat építtetni, felismervén azt a tényt, hogy divatos és ingatlan-értéknövelő a Nemzeti Múzeumra néző házat/lakást tulajdonolni, abban élni, dolgozni. Hogy a Nemzeti Múzeum köré húzott sok palota közül melyik a legértékesebb, talán mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogyha a kezedbe veszed a 20 000 Ft-os papírpénzünket, ez a palota köszön vissza róla. A Kossuth téren felépült Parlament előtt itt gyűltek össze politikusaink.

Rekord gyorsan, mindössze három hónap alatt épült fel a zseni építészünk, Ybl Miklós által megtervezett, és Diescher József építőmester által kivitelezett csodálatos épület, melyben 1866-tól 1902-ig üléseztek a politikusok (1902-ben költöztek át az akkorra megépült Parlamentbe a képviselők).

Hogy mely nagyjaink jártak itt, mi a jelenlegi funkciója, és hogyan nézett ki a Parlament-előd, a Régi Képviselőház..? Megmutatjuk:

Ma Olasz Kultúrintézet, anno a Parlament elődje: a Régi Képviselőház. Az épület, ami a 20 000 Ft-os papírpénzünkön is látható.

Az alábbiakban bemutatunk a Nemzeti Múzeum köré épített másik két palotát. Az egyik a gróf Festetics család által építtetett Festetics-palota, a másik a gróf Csekonics János által a lányának nászajándékba felhúzatott Károlyi-Csekonics-palota.

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

HOGYAN LETT A JÁNOS-HEGYI KILÁTÓ ERZSÉBET-KILÁTÓ..?

ERRE-ARRA fotós ajánló
jan. 16.
2 perc olvasás

Frissítve: febr. 15.

Felhőkben utazunk. Magunk sem gondoltuk, hogy amikor felérünk a Normafához, felhőbe érkezünk. Aztán amikor felmásztunk Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen található Erzsébet-kilátó 101 lépcsőjén, a felhők fölé érkeztünk. Ezt a csodálatos látványt tárja elénk az alábbi album, de nem feledkezünk meg Schulek Frigyesről, az alkotóról, és magáról erről az ikonikus épített örökségről, az Erzsébet-kilátóról sem.

Hogyan lett a János-hegyi Erzsébet kilátó Erzsébet kilátó..?

Schulek Frigyes a 66-odik életévében járt, amikor megkapta az Erzsébet kilátó tervezésének lehetőségét. Ekkor már túl volt a budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatain (az épület kívülről: (1), és belülről: (2), valamint élete fő művének, a csodálatos kilátással bíró Halászbástya épületegyüttesének megalkotásán is. Schulek az Erzsébet kilátó tervezésének idejében a Műegyetem középkori építészeti tanszékét vezette, így egyfajta lecsengető munkaként élte meg a feladatot, ami abból a szempontból is tetszetős volt neki, hogy az egyik kedvenc kirándulóhelyére (Székely Bertalan festővel sétálgattak itt sokat), a János-hegyre tervezték annak megépítését. Nem csak Schulek Frigyest, Székely Bertalant, hanem Sissit is vonzotta a János-hegy csúcsa. Erzsébet királyné 1882-ben több ízben is felkereste az akkor még fa kilátóval rendelkező János-hegyi csúcsot. Ezek után nem árulunk el nagy titkot, hogy az Ő emlékére lett Erzsébet a kilátó neve.

Az építkezés érdekessége, hogy a hegytetőre nem vezetett fel út, mindössze a mai Libegő pontjáig lehetett autóval eljutni, így az építkezés során kénytelenek voltak síneket lefektetni, és egy sok lóerős benzinmotort szerezni, ami a több száz méter hosszan lefektetett sínekre elhelyezett, az építkezéshez szükséges anyagokkal megrakott kocsikat felhúzta a csúcsra.

Hogy pontosan mikor adták át Budapest legmagasabb kilátópontját, hány méter magas, hány ezer téglát építettek be a kilátóba, valamint hány darab lámpatesttel érték el, hogy a kilátót minden budapesti lássa, nem utolsósorban pedig hány száz lépcső vezet fel a kilátó legmagasabb pontjára..? Írunk erről is, úgy, hogy közben csodálatos hangulatot árasztó fotóalbumainkról nem szeretnénk elvinni a figyelmet.

Schulek Frigyes: János-hegyi Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó megtekintése után a budai oldalon maradva megmutatjuk Schulek Frigyes említett főművét a Halászbástyát, pár mondatban elmeséljük, hogy lett Halászbástya a Halászbástya, nem utolsósorban pedig a Mátyás-templom külső megtekintése után beviszünk magába az épületbe.

Érdekessége mindegyik Schulek Frigyes építészetét bemutató albumunknak, hogy bár az egyik a budapestiek turistapontja (Erzsébet-kilátó), a másik kettő (Halászbástya, Mátyás-templom (1) (2)) a külföldiek turistapontja, tudatosan kerestük azt az idősávot, amikor úgy tudtunk fotózni, hogy az ERRE-ARRA fotós ajánló követői az épített örökségeinkre, azok részleteire tudjanak fókuszálni, és ne húzza el a szemet, vagy ne takarja ki a látványt az emberek garmadája.

Schulek Frigyes: Mátyás-templom kívülről

Schulek Frigyes: Mátyás-templom belülről

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

HUNDERTWASSER ÉPÜLETEK BÉCSBEN (2. RÉSZ)

ERRE-ARRA fotós ajánló
jan. 16.
2 perc olvasás

Hundertwasser sorozatunk első részében két, Bécsben fellelhető, meseértékű vizualitásba burkolt építészeti alkotást mutattunk meg apró részletességgel, hisz Hundertwasser minden épületének minden négyzetmétere más és más, egyenes vonal nélküli csoda. Most, a második részben az egyik épületbe be is megyünk, itt láthatjátok majd például, hogy hogyan hullámzik a talaj a hundertwasseri szobákban. A másik épület pedig maga az esszencia, hisz ki gondolná, hogy egy hőerőmű mesepalotává tud varázsolódni.

HUNDERTWASSER FEKETE-FEHÉR HOMLOKZATA, SOK-SOK KIEGÉSZÍTŐ SZÍNNEL

Ahogy említettük fentebb, múltkor bemutattuk Hundertwasser első, elképesztően egyedi épületét, majd polgárpukkasztó toalettjét. Most „finomabb" vizekre evezünk, beviszünk Titeket egy következő Hundertwasser tervezésű épületbe, a Hundertwasser Múzeumba. „Finomabb víz”, mert múzeum, de kétség sem fér hozzá, már az épület portálja is egyedi látványt nyújt fekete-fehér homlokzatával, szabálytalan ablakkiosztásával és az emeletekről kinyúló facsemetékkel. Hogy hogy néz ki egy hullámos lépcsőház, vagy talaj, hogyan lógnak ki a fák a házból, mi az épületen belüli szökőkút koncepciója, és egyáltalán milyen művészeti alkotásai voltak az épületeken kívül Hundertwassernek, azt az alábbi albumunkban megmutatjuk:

HUNDERTWASSER EGYIK UTOLSÓ MUNKÁJA, AMIT ALIG AKART ELVÁLLALNI. MIÉRT?

A végére hagytuk Hundertwasser talán legizgalmasabbá varázsolt épületét, a mesepalotát. Ez a mesepalota, amit most megmutatunk, egy hatalmas szürke szemétégető betonkocka volt. Hundertwasser, aki egész életében a környezetvédelem mellett kardoskodott, és a természet fontosságát hirdette, ennek megfelelően élt és alkotott (mindenképpen olvass életéről, koncepcióiról), első körben hallani sem akart arról, hogy egy szemétégetőt "Hundertwassweresítsen". Úgy sikerült meggyőzni őt, hogy tervbe került, az épületet alkalmassá kell tenni arra, hogy Bécs szemetének 40 százalékát hőenergiává alakítsa. Hundertwasser beadta a derekát, és 1988-ban áttervezte a szemétégető betonkocka külsejét. Érdekesség, hogy annyira komolyan vették a Hundertwassernek tett ígéretet, hogy újabb fejlesztési körökkel még 10 évvel ezelőtt is azon dolgoztak, hogy az épület a lehető legkevesebb káros anyagot bocsássa rá Bécs városára. Gyere az albumunkba, mutatunk mesepalota részleteket is:

Biztosak vagyunk benne, ha beléptél albumainkba, magával ragadott Hundertwasser filozófiai és vizuális mesevilága. A következő részben visszatérünk a konvenciókhoz, két bécsi épületet mutatunk meg. Az egyikbe be is megyünk, így láthatjátok például, hogy hullámzik a talaj a hundertwasseri szobákban, a másik pedig a Spittelaui Távfűtőmű épülete lesz, ami elsőre kemény hangzású, de Hundertwasswer a Távfűtóművet szó szerint mesepalotává varázsolta.

HUNDERTWASSER FILOZÓFIÁJA ÉS BÉCSI ÉPÜLETEI EGYBEN: >>

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Hargitai Lilla, reklámszakember, a Médiaunió alapító tagja

"Mint az értékteremtés, társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve, és mint az épített és természeti környezetet nagyra értékelő magánember is csak elismerően tudok gondolni az ERRE-ARRA fotós ajánló munkájára. Szeretem, ahogy észreveszi, látja és tanítja látni a minket körülvevő világot, és ráébreszt mindannyiunkat hogy a nehézségeink ellenére is látnunk kell, hogy a világ gyönyörű."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>