EBBEN A BUDAI VÁRNEGYED-BÉLI HÁZBAN LAKOTT ERKEL FERENC ÉS CSALÁDJA, AMIKOR A MAGYAR DRÁMA-, ÉS OPERAIRODALOM LEGFONTOSABB DARABJÁT, A BÁNK BÁNT MEGZENÉSÍTETTE
Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzőjének szülőházában (sőt, annak sarokszobájában, ahol megszületett) már jártunk. Életének következő fontos állomásához 29 évesen érkezett, amikor megismerkedett Adler Adéllal. Adél édesapja egyébként a közeli, turisták által csodált Mátyás-templom karnagya volt, elképzelhető, hogy Adél hozománya eredményeképpen tudtak egy ilyen prominens környéken lakást szerezni. Sok, összesen 11 gyermekük született, az utolsó négy (Ilona, Oszkár, Ferenc és István) ide, a budai várnegyed most bemutatott Úri utcai házába. Lakásuk az udvari szárny második emeletén volt, el sem tudjuk képzelni, hogy a sok Erkel gyermek mekkora zsivajt tudott rendezni a bemutatott belső udvaron és a második emeleti gangon. A lakás ablakai leírások szerint a Vérmezőre nézhettek, ahova le-lejártak az Erkel gyerekek játszani. Ilyen alkalmakkor, vagy az éjszakai nyugalomban születhetett meg az Operában bemutatott Hunyadi László sikere után a magyar dráma- és operairodalom legfontosabb darabjának, a Bánk bánnak a zenéje. A család 1860 körül költözhetett el innen, merthogy a házaspár különvált. Adél és a gyerekek (egy gyermek kivételével) Gyulára költöztek, Erkel Ferenc pedig egyik gyermekével Budapesten maradt, és a Magyar utca 1. szám alatt élt.
![]() Erkel Ferenc lakása ebben a házban volt a budai várnegyedben, nem messze a Mátyás-templomtól. | ![]() Erkel Ferenc 11 gyermekének zsivaját próbálta kerülni, hogy megalkothassa itt a nemzeti operánkat, a Bánk bánt. | ![]() A ház súlyos, kidolgozott kapuja, melynek Erkel Ferenc kilenc évig dőlt neki, hogy bejuthasson az épületbe, és annak második emeletén található lakásába. |
---|---|---|
![]() A 14. században épült ház bejárati előcsarnoka gótikus ülőfülke sorral. 1700 körül a házat barokk stílusban megfrissítették. Az biztos: Erkel Ferenc és családja ha belépett a házba, ezt a bejárati előcsarnokot látta. | ![]() Erkel Ferenc, felesége, és 11 gyermekének lakása az udvari szárny második emeletén volt. El sem tudjuk képzelni, hogy a sok Erkel gyermek mekkora zsivajt tudott rendezni az udvaron és a második emeleti gangon. | ![]() A lakás ablakai leírások szerint a Vérmezőre nézhettek, ahova le-lejártak az Erkel gyerekek játszani. Ilyen alkalmakkor, vagy az éjszakai nyugalomban születhetett meg az Operában bemutatott Hunyadi László sikere után a magyar dráma- és operairodalom legfontosabb darabjának, a Bánk bánnak a zenéje. |
![]() A család utoljára 1860-ban lépett be és ki ezen a kapun, mert a házaspár különvált. Adél és a gyerekek (egy gyermek kivételével) Gyulára költöztek, Erkel Ferenc pedig egyik gyermekével Budapesten maradt. Egy korszak Erkel Ferenc életében lezárult. |