Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar politikusoknak ugyanúgy, mint a Nemzeti Múzeum megépítéséért, az Operaház megépítéséért is igen sokat kellett lobbizniuk a bécsi udvarnál. Az Operaház megépítésére az engedélyt végül megkapták 1874-ben azzal a feltétellel, hogy a budapesti Operaház kisebb kell legyen, mint a bécsi Operaház. Az épület esztétikájára viszont nem érkezett megkötés, így a budapesti Operaház sokkal szebb lett, mint a bécsi. (Bibibiiii.)

A budapesti Operaház-tendert Ybl Miklós nyerte, a gazdagon díszített belső terek szépségéről pedig felkapott festők: Than Mór, Lotz Károly, Székely Bertalan, Körösfői-Kriesch Aladár (ő készítette pl. a marosvásárhelyi Kultúrpalota fő homlokzatának mozaikját is, sőt, a Parlament éttermének, ismertebb nevén a Vadászteremnek a két rövidebb falán látható festményt is) gondoskodtak. Szóval magyar művészek, kisiparosok, hazai alapanyagokból hevesen tolták a melót, hét év alatt felhúzták az Operaházat. A megnyitón ott volt Ferenc József és Sissi is. A fotókon megmutatjuk a díszpáholyt, ahol kizárólag csak Ferenc József és Sissi tartózkodhatott –Sissi is csak Ferenc Józseffel közösen- (a díszpáholyból mind a mai napig csak a nagyok: köztársasági elnök, miniszterelnök nézhet előadást), a díszes oldalbejárati aulát (itt sétált fel Ferenc József és Sissi), Sissi titkos ajtaját (amit rossznyelvek szerint Andrássy gróf is meglátogatott), a fogadótermet, Sissi páholyát (amikor nem Ferenc Józseffel jött az Operába), a 18 karátos arannyal bevont nézőteret, majd lesétálunk a főlépcsőn a főbejárati aulába (ahová a nagypolgárság érkezett). Gyertek velünk.