top of page
Keresés

A pesti belvárost a Városligettel összekötő széles sugárút építését a kiegyezés utáni első kormányfő, gróf Andrássy Gyula javasolta, hogy tehermentesítsék a szűk, zsúfolt, higiéniai szempontból is problémássá vált Király utcát. A javaslat nagy harcok árán, de átment az Országgyűlésen, így a Deák tér és az Oktogon közötti szakaszon 3-4 emeletes házak földszinti üzlethelyiséggel, az Oktogon és a Kodály körönd között 2-3 emeletes házak, a körönd és a Városliget között 1-2 emeletes, inkább villaszerű házak építését engedélyezték. A közel 3,5 km hosszú sugárút a két oldalán felhúzott házaknak köszönhetően 1885-re átadásra került, ekkor kapta meg a sugárút Andrássy Gyula nevét.

A Deák tér és az Oktogon közötti üres építési telkekkel Andrássyék az arisztokráciát és a tőkeerős befektetőket (pl. a Magyar Királyi Állami Vasutat) célozták meg (hogy ők építkezzenek ide); az Oktogon és a Kodály körönd közötti kijelölt üres telkekkel az arisztokráciát, és az arisztokráciát valamint az állami beruházásokat segítő feltörekvő iparosokat és kereskedőket szólították meg; a Kodály körönd és a Városliget közötti szakaszon pedig az arisztokrácia és az akkori újgazdag réteg vehetett telket, és építhetett rájuk nyaraló funkcióval rendelkező villákat.

Az útszakasz máig érintetlen, megmaradt ebben a hangulatban, nem véletlen került fel 2002-ben az UNESCO világörökségi listájára.

Említettük fentebb a Magyar Királyi Állami Vasutat. A Magyar Királyi Állami Vasút vezetősége pillanatok alatt meglátta a lehetőséget az új „városrész” kialakulásában, és több telket is vásárolt. Számukra presztízst jelentett, hogy az ezen a területen megjelenő épületeivel olyan építészeti minőséget képviselhessenek, ami a Magyar Királyi Állami Vasút magas színvonalát, elhivatottságát hirdeti. Az Operával szembeni telket a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete vette meg, és Lechner Ödönék tervezte egyik legszebb Andrássy úti palotát húzattatta fel rá, ez a csodálatos Drechsler-palota, más néven a sokáig hányatott sorsú Balettintézet (ezzel a témával előző hónapban foglalkoztunk is). A Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete nem adta lejjebb, két másik gyönyörű épületét az egész főváros egyik legszebben kitalált terére, a Kodály köröndre terveztette.

Míg a Drechsler-palotát a Magyar Királyi Állam Vasutak felsővezetői számára adta bérbe a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete, a Kodály köröndre építtetett most bemutatott bérpalota, a „Vasutasház” nagy lakásait a dolgozók bérelhették ki, például a palota első emeleti, legelőkelőbb lakását hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakhatta.

Kinek az építészeti pályázata nyert ebben az esetben, és milyen stílusban alkotott az építész..? Az építészeti stílus a fent említett Lechner Ödön féle palotára hajazó francia reneszánsz kastélyokat idéző stílus, de abból is a „súlyosabb” verzió, az építész pedig az a Kauser József, akinek több más épületterve mellett a neve onnan lehet ismerős, hogy Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István Bazilikát.

A Vasutasház hatalmas: négy udvaros, a Szív utca, a Felső Erdősor utca és a Kodály körönd felé is van portálja, ablakai. A „súlyos” kövek kőfaragója Kauser Jakab, a márványmunka Seenger Béla, az ácsmunka Neuschloss Marcel és Ödön, a terazzómunka Neri Ferenc, a padló a Gregersen Guilbrand cég, az asztalosmunka Müller Dezső, a lakatosmunka Árkay Sándor, a kapu és a kerítésrács Schwartz Antal munkája, az épület vasszerkezetét a Ganz cég szállította.

Az épület nem csak kívülről csodálatos, belülről megdöbbentően káprázatos. Rejtett érték, amiben még egy halastavacska is látható.

A fent említett két palotát a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete építtette, de a Nyugdíjintézet az Andrássy úton még két palotát építtetett, az egyik a MÁV Nyugdíjintézet Székháza (Andrássy út 73-75), a másik szintén egy bérház (Andrássy út 88-90, ez a Kodály köröndnél az Andrássy út másik oldalán található különleges sgraffito stílussal borított ház). Magyar Királyi Államvasutak pedig a Keller-bérpalotát építtette, ami az Andrássy út 41. szám alatt található.

 

Csodálatos, egyedi, és megismételhetetlen látványt hozunk Nektek, bejutottunk a főváros egyik legszebb terének, a Kodály köröndnek a Vasutas-palotájába, ahol még egy halastavacska is látható. Gyertek velünk..! :)

ree









 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Kun Zsuzsanna,

a Magyar Tudományos Akadémia díjazottja

(Akadémiai újságírói díj):

 

"Az ERRE-ARRA fotós ajánló egy jó példa arra, hogy a fotográfiai esztétikum összekapcsolódhat az épített örökséggel, természeti örökséggel is. A vizuális kultúra csodákra képes. Az errearra.org képi világa - akár egy adott képet, akár komplex képcsoportokat követünk le - a fotósa, Fazekas Krisztina szemein keresztül mesél. Csak ajánlani tudom a csodálatos fotókkal operáló errearra.org-ot minden kedves idelátogatónak."

  

 



ree


Lechner Ödön fiatalon elveszti szeretett feleségét, melyről így ír: „27 éves voltam. Lelki küzdelmektől kínozva, fiatal feleségem halála után szívem mélyén sújtva, elviselhetetlen lett nekem a budapesti tartózkodás, s szinte futva menekültem az új világba - Párizsba, minden anyagi erőt, eddig szerzett pozíciómat feláldozva.” Lechner négy év után hazatér, és újra megnyitja Pártos Gyulával közösen vezetett irodáját. Ez egybeesik a MÁV Nyugdíjpénztárának pályázati kiírásával, mely szerint az Operával szemben vásárolt telekre szeretnének egy impozáns palotát építtetni. A franciaországi tartózkodás alatt felszedett tudásmennyiséget Lechner beleszövi a pályázati tervébe, és benyújtják a francia reneszánsz stílust képviselő építészeti tervet.

A századelőn a MÁV számára presztízst jelentett, hogy a megjelenő épületeivel olyan építészeti minőséget képviseljen, ami a MÁV magas színvonalát, elhivatottságát hirdeti. Ezen gondolatsoron elindulva a MÁV a Városliget felé épp kialakításra kerülő sugárúton (ekkor egyedül a szűkös Király utcán haladva volt lehetőség kijutni a zöldövezetbe) több telket is vásárolt. Az Operával szembeni telket a MÁV Nyugdíjintézete vette meg azzal a gondolatsorral, hogy a MÁV-nál lévő nyugdíjelőlegek befizetéseiből felhúzzák a bérpalotát, melynek építtetését és fenntartását a MÁV felsővezetői számára bérbe adott luxuslakások, és a földszinti kávéház bérleti bevételeiből termelik ki.

A fiatal Lechner nagy fába vágta a fejszét, mert azon felül, hogy az Andrássy út szigorú építkezési szabályait betartva kellett alkotnia, azt is figyelembe kellett vennie, hogy az akkori sztárépítész, Ybl Miklós által tervezett csodálatos Operával szemben kell egy, az Operával kapcsolatot létesítő, arra reflektáló épületet terveznie. Lechner ezért kellően óvatos volt, és így fogalmazott egy, az unokaöccsének, Lechner Jenőnek írt levelében: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”

Az épületet a korabeli sajtó a maga idejének legszebb épületeként aposztrofálta. A földszintjén teraszos kávéház nyílt, melyről 1933-ban „Az Ujság” című lap így ír: „(…) 1899-ben beköltözött a MÁV Nyugdíjintézetének palotájában lévő vendéglőjébe a híres Drechsler vendéglős. Érdekes, hogy a fővárosban annyira eggyé olvadt a vendéglő és a palota, hogy mindenki csak Drechsler-palotának ismeri még ma is ezt a pompás épületet (…) Drechsler nagyon értette a módját, hogy hogyan kell a vendégeket idecsábítani, sőt, amikor az akkori parlamenti éttermet is kibérelte, kreált egy olyan ételt, amely még ma is a kedvence az édességeket szerető embereknek. Ez az étel a krémmel bélelt képviselőfánk. (…) Drechsler angol mintára bevezette azt a szokást, hogy a gourmandoknak való nyers beafsteak-darabokat megmutatta, akik aztán kiválasztották a kedvükre való darabot. Ugyancsak Drechsler importálta a törökkávét is Budapestre, és ő volt, aki az első négert sétáltatta az étteremben a tálcán tartott feketekávéval. Óriási teraszt építtetett ki egészen a kocsiútig és a teraszon ülő előkelő közönséget zene szórakoztatta és ide kerültek először az úgynevezett ívlámpák is, amelyek Budapesten első ízben a Ferenc József-hídon ragyogtak. Aki Budapesten számított, az idejárt. Politikusok, írók, színészek adtak itt egymásnak találkozót és a híres Lechner-féle asztaltársaság, amely délutánonként a Japán kávéházban ült akkoriban, szintén idejárt.”

Név szerint mely vendégekről tudunk, akik az Ybl-féle Operaház palotájára néző teraszon kávézgattak..? Ide járt Lechner Ödönön kívül többek között Erkel Ferenc, Szinyei Merse Pál, Márai Sándor, Kálmán Imre, Goldmark Károly, Puccini, Mahler, Wagner, de megfordult itt halála évében Liszt Ferenc is.

 

Csodálatos, egyedi, és megismételhetetlen látványt hozunk Nektek, bejutottunk a Drechsler-palotába, az egyik legszebb Andrássy úti épületbe. Gyertek velünk..! :)

ree

 

 

Elmondható, hogy Lechner fenti, Franciaország-béli terve után kezdett el ténylegesen kísérletezni a szecesszió hozzá kötött stílusával, a magyar szecesszióval. A MÁV Nyugdíjintézetének székháza, más néven a Drechsler-palota 1886-ra készült el, a jelentősebb magyar szecessziós alkotásai 1896-ban (Iparművészeti Múzeum), 1899-ben (Földtani Intézet), 1901-ben (Postatakarékpénztár) és 1905-ben (Sipeki-villa) épültek.

Mára méltán nevezik Lechner Ödönt a magyar Gaudinak.

Az alábbi albumban ezen lélegzetelállító építészeti csodákat láthatjátok!

ree


 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese":

 

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő." 

 



ree


Balaton északi partjának jópár településén nem csak fürdőzni, hanem épített örökséget csodálni is lehet. A méltán népszerű kirándulóhelyek között szerepel Tihany, Keszthely és környéke, vagy Balatonfüred. Mi most egy új, nem kevesebb épített és természeti értékkel bíró, viszont még kevésbé hype-olt településre viszünk Titeket. Ez a település: Balatonalmádi, sok, csodás látnivalóval, egészen pontosan tízzel..!

 


 

Tudtad, hogy szinte egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány román korabeli (értsd 900 év körüli) épített örökségünk maradt fent..? És, hogy az egyik épp itt, Balatonalmádiban található..?

És, hogy a lebombázott Budai Királyi Palota Szent Jobb kápolnája csodával határon módon megmaradt, amit itt tudsz megcsodálni Balatonalmádiban..? És, hogy anno nők, sőt, apácák is tulajdonolhattak települést..?

Ilyen, és ehhez hasonló érdekességekkel szolgálunk, és mutatunk meg Nektek, miközben nem hagyjuk ki a Balaton látványát sem (láthatjátok kilátóból, hajnali fények közepette, és természetesen közvetlenül a partról is, egyéb érdekességekkel fűszerezve).

 

Ezzel készültünk Nektek ebben a hónapban, gyertek velünk kikapcsolódni, töltekezni..! :)


ree

 



 


Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Hargitai Lilla, reklámszakember, a Médiaunió alapító tagja:

 

"Mint az értékteremtés, társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve, és mint az épített és természeti környezetet nagyra értékelő magánember is csak elismerően tudok gondolni az ERRE-ARRA fotós ajánló munkájára. Szeretem, ahogy észreveszi, látja és tanítja látni a minket körülvevő világot, és ráébreszt mindannyiunkat hogy a nehézségeink ellenére is látnunk kell, hogy a világ gyönyörű."

  

 



ree

 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. A szerző viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban. A szerzőt itt éred el: errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page