top of page
Keresés

Ki ne hallott volna Kincsemről, a „legyőzhetetlen csodakancáról”, akit Európa-szerte a korszak egyik leghíresebb lovaként emlegettek, és akit külföldön egyszerűen csak „Hungarian miracle”-ként ünnepeltek? A veretlen versenyló neve mára összeforrt a magyar lótenyésztés aranykorával, de mi a helyzet azzal az emberrel, aki mindezt lehetővé tette?


Ebben a bejegyzésben Kincsem apró termetű, ám annál elszántabb és szenvedélyesebb gazdájára, Blaskovich Ernőre irányítjuk a figyelmet. Ki volt ő valójában? Hogyan élt, honnan indult, és milyen világ vette körül a 19. századi Budapest szívében?


A csodakanca gazdája – arisztokrata a kulisszák mögött

Blaskovich Ernő nem csupán egy sikeres lótulajdonos volt, hanem a korszak arisztokrata társasági életének is meghatározó alakja. Élete szorosan összefonódott Kincsem sikereivel, de személye ennél jóval összetettebb és titokzatosabb.

Budapest belvárosában, a Reáltanoda utcában áll az a palota, amely egykor otthonául szolgált. Az épület nem csupán lakóhely volt, hanem reprezentatív tér, amely hűen tükrözte tulajdonosa rangját, ízlését és életstílusát. Falai között történetek, döntések és talán csalódások is születtek.


Egy palota, amely mesél

Milyen otthont álmodott meg magának Blaskovich Ernő? Milyen prominens vendégek koptatták a díszlépcsőház lépcsőit a palota fénykorában? És vajon milyen különleges figyelem övezte Kincsemet a palota tervezésekor?

A palota ma már egészen más arcát mutatja. Az idő nyomai, az urbex hangulat és a múlt rétegei különleges atmoszférát teremtenek. De ha figyelmesen nézünk körül, még mindig felsejlik az a világ, amelyben a magyar lóversenysport legendája és gazdája élte mindennapjait.


Egy titokzatos lakótárs

A korabeli pletykák szerint Blaskovich Ernő nem élt teljesen egyedül a Kincsem-palotában. Volt valaki az életében, akiről sokan tudtak, de akivel kevesen találkozhattak. Ki volt ő? Milyen szerepet töltött be a gróf mindennapjaiban? A válaszok legalább annyira izgalmasak, mint Kincsem legendája.


Tarts velünk a múlt nyomában

Nem csak mesélünk, hanem meg is mutatjuk a helyszínt. Virtuláis sétára hívunk Budapest belvárosába, a Reáltanoda utcába, Blaskovich Ernő fennmaradt – mára kissé elfeledett, mégis lenyűgöző – palotájába.

Fedezzük fel együtt a falak mögött rejlő történeteket, és idézzük fel azt a korszakot, amikor egy magyar ló meghódította Európát, gazdája pedig csendben, de eltökélten írta be nevét a történelembe.

Gróf Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodaló gazdájának Kincsem-palotájának díszlépcsőháza
Gróf Blaskovich Ernő, Kincsem, a csodaló gazdájának Kincsem-palotájának díszlépcsőháza



Gróf Blaskovich Ernő önzetlen ajándéka

A Reáltanoda utcai Kincsem-palotában nem csak Blaskovich Ernő és Kincsem, a csodakanca élt. Volt valaki, akiről sokan tudtak, de akivel kevesen találkozhattak személyesen: Szabó Karolina.

Az Erdélyből érkezett, csengő hangú, művelt és tehetséges fiatal hölgyre a Nemzeti Színházban utánpótlásként tekintettek, és segédszínésznői státuszba osztották be Blaha Lujza társasága mellé. Karolina 1874 tavaszán találkozott a nála több mint húsz évvel idősebb Blaskovich Ernővel, és nem sokkal találkozásuk után feladta színészi ambícióit.

Elmondások alapján a pár 35 éve harmonikus kapcsolatban telt, egy dolgot azonban Blaskovich Ernő nem lépett meg. Nem vette feleségül az árnyékban, aranykalitkában élő Karolinát, elmondások alapján még nem is Ernő nemesi származása miatt. Ennél prózaibb okok játszottak szerepet. A csodálatos kék szemű hölgy ugyanis egy fejjel volt magasabb az amúgy sem magas termetű Blaskovich Ernőnél. Ettől függetlenül Karolina kitartott, egészen 1908-ig, amikor beleszeretett a tápiószentmártoni lelkészbe, és ötvenévesen elköltözött a hetvennégy éves, már nagybeteg Blaskovich Ernő mellől.

Hogy hova..? A fentiekhez hasonlóan egy urbex jellegű hangulatot hozunk, csak most a Balaton déli partja alatt található Mezőszilasról. A történet, és az épület az alábbi albumba klikkelve látható:


A mezőszilasi Droppa-kastély
A mezőszilasi Droppa-kastély



Hogyan tovább..?

Gróf Blaskovich Ernő élete, sorsa magával ragadott minket, így nem álltunk meg. Felkutattuk, hova temették, ahonnan aztán az Interneten nem olvasható történetekkel gazdagodva jöttünk haza. De nem csak a családi sírhelyénél, hanem a Tápió-vidéki Blaskovich kúriánál is megfordultunk, ahol eredeti bútorok, a magyar nemesi életmód élménye várt ránk. A kúria kapuján átlépve a századelőbe érkeztünk.

A következő részben gróf Blaskovich Ernő életútján keresztül ezekkel az épített örökségekkel foglalkozunk.







Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője:

 

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"



ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika


Folytatódik utazásunk a városligeti Vajdahunyad vára lenyűgöző világában. Az első részben már megismerkedtünk a vár alapjaival és a középkori elemekkel – ha még nem olvastad, ide kattintva bepótolhatod.

Most a történet második fejezetéhez lépünk: felfedezzük a Vajdahunyad vára különleges részeit, a kerengőt, a kápolnát, és a Mária Terézia korabeli barokk kastélyt. Engedd, hogy elkalauzoljunk a múlt lenyűgöző építészeti csodái között!

 

Míg az 1896-os millenniumi eseményre tervezett épületegyüttes legjellegzetesebb része a közönségkedvenc erdélyi Vajdahunyad várának részlete, addig Alpár Ignácnak, a Vajdahunyad vára építészének kedvence a nyugalmat sugárzó kerengő volt, mely a Vajdahunyad vára központi, azaz Hunyadi udvarával szemben, zárt térben található. Ha bepillantotok a rácsos kapu mögé, láthattok Árpád-kori pilléreket, oszlopokat, középen pedig egy romantika korabeli faragott kutat. Kétségtelen, hogy ez a rész a mai napig a turistáktól és szerelmes pároktól hemzsegő Vajdahunyad vára épületegyüttes legnyugodtabb, legcsendesebb része.

Vajdahunyad vára kerengője
Vajdahunyad vára kerengője


A Vajdahunyad vára kerengője mellett található Jáki kápolna nem csupán vallási tér, hanem művészeti kincs is. Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát (mert beviszünk a jáki kápolnába, ami nagyon ritkán van nyitva). 

Tudtad, hogy a Vajdahunyad vára történelmi épületegyüttes tervezésekor Alpár Ignác a kápolnabelsőt a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának szánta..?

Vajdahunyad vára, Jáki kápolna díszes bejárata

Vajdahunyad vára,

Jáki kápolna díszes bejárata



A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a lenti, Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület. Itt is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán pedig már gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel, olyanok például, mint az Erdélyben található Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, vagy éppen a felvidéki Bártfa városháza erkélye. Van itt még ezen az oldalon német, illetve felvidéki, reneszánsz stílusú sgraffito díszítés (ez a fajta díszítés az, amikor az egymásra felvitt különböző színű festékek vagy vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják) mint érdekesség, no és ezen az oldalon van a Segesváron született Vlad (karóbahúzó) Tepes havasalföldi fejedelem, elterjedtebb nevén Drakula gróf mellszobra, nem utolsósorban a divatos Kolodko szobrászművész Drakula miniszobra.

A Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárny és a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mása belül össze van kötve. Ez a hatalmas belső tér ad helyet a Mezőgazdasági Múzeumnak.

A Vajdahunyad vára Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnyának Műjégpálya felőli oldala, ahol gótikus és a reneszánsz épületrész látható. Itt található az erdélyi Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, és a felvidéki Bártfa városháza erkélye is.
A Vajdahunyad vára Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnyának Műjégpálya felőli oldala, ahol gótikus és a reneszánsz épületrész látható. Itt található az erdélyi Brassó város Katalin-bástyájának magasított változata, és a felvidéki Bártfa városháza erkélye is.

Fedezd fel a Vajdahunyad várának minden titkát, és hagyd, hogy a történelem elevenen keljen életre előtted!




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

 

Dr. Medvigy Endre, József Attila-díjas irodalomkutató:

 

"A közölt színes fényképek szívgyönyörködtetően pontosak és szépek. Mintha nem is lett volna Európa közepén két világégés, háborús pusztítás. (...) Köszönöm a nem mindennapi vizuális élményt." 




ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika

Tudtad, hogy a Városligetben van egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete? Széchenyi-sziget a neve! És tudtad, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található? A szigetre négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található.


A Vajdahunyad vára története


A Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt). De a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től, több mint 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát tartós anyagokból. A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy több mint 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat?


Alpár Ignác, az építész zseni


Alpár Ignác építészzseni volt. Miért? Mert átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe. Olyan egyedi építészeti „kép” született, ami nemcsak a szemeket nem bántja, hanem megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában. Innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat, mint például a Tőzsdepalota, a Nemzeti Bank székháza és az Anker-palota.


Alpár Ignác karrierje, majd 1928. április 27-i halálát követő temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult. Jelen voltak a kor nagy miniszterei és József Ferenc királyi herceg is. Az építész 72 évet élt, és Európa egyik legnagyobb nemzeti panteonjába temették el.


Fedezd fel a Vajdahunyad várát!


A Vajdahunyad várát két részben bemutató sorozatunk első fejezeteként megmutatunk a zseniálisan megtervezett épületegyüttesből hármat. A következő blogbejegyzésünkben másik hármat.


Rejtett részletek a fő kapu felett


Az első állomáspont rejtett részletet takar: tudtad, hogy a fő kapu Ostromfolyosót rejt, ami alatt mindenki elsétál, pedig fel is mehetsz oda?


A Vajdahunyad vára fő kapuja (Hidas-, más néven Nyilaskapu) fölötti Ostromfolyosó
A Vajdahunyad vára fő kapuja (Hidas-, más néven Nyilaskapu) fölötti Ostromfolyosó

Már a fő kapu fölött elhelyezkedő Ostromfolyosó is egy új perspektívát mutat. Viszont a Vajdahunyad várának legizgalmasabb kilátó pontja a vár legkülönlegesebb tornya, az Apostolok tornya. Rejtett érdekességek, történetek és különleges díszítések várnak, egyedi látószögű fotókkal. 150 lépcsőnyi magasságba viszünk!


Vajdahunyad vára, Apostolok tornya
Vajdahunyad vára, Apostolok tornya

Miért Vajdahunyad vára?


A városligeti Vajdahunyad várán nemcsak az erdélyi Vajdahunyad várnak, hanem a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formái is megjelennek összekötve egymással. De miért nevezték el ezt a történelmi épületegyüttest Vajdahunyad várának? Azért, mert a legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várra emlékeztet. Így kapta meg mai nevét a látogatóktól, akik nemcsak elnevezték az épületegyüttest, hanem elérték azt is, hogy az 1900-as évek elején a millenniumi ünnepségsorozat lezárulta után időtálló anyagokból újraépítsék azt.


Az alábbi fotón a városligeti alkotás legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várat szimbolizálja.  Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi váron látható Hunyadi-loggiák átemelésére is, ezeket a link alatti negyedik fotón láthatod:


A központi udvar
A Vajdahunyad vára központi udvarán található az a rész, amiről elnevezték a városligeti épületegyüttest.




Egy kis kitekintő: az ikonikus városligeti Műjégpálya


A Vajdahunyad vára feldolgozásakor mi sem gondoltuk, hogy ennyire komplex anyagnak nézünk elébe. Azt is tudjuk, hogy a mai világban egy témáról már ennyi információ is sok egyben. Így a folytatást a következő részre hagyjuk. Feloldásként pedig elkalauzolunk a Városligethez szintén hozzátartozó ikonikus Műjégpályához, könnyedebb tartalommal.


A Városligeti Műjégpálya  korcsolyapálya felőli oldala
A Városligeti Műjégpálya  korcsolyapálya felőli oldala

Fedezd fel a Városliget adott területének titkait, és hagyd, hogy a történelem elevenen keljen életre előtted!




Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


Dr. Medvigy Endre, József Attila-díjas irodalomkutató:


"A közölt színes fényképek szívgyönyörködtetően pontosak és szépek. Mintha nem is lett volna Európa közepén két világégés, háborús pusztítás. (...) Köszönöm a nem mindennapi vizuális élményt."



ERRE-ARRA fotós ajánló statisztika

 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom az alapító tulajdonát képezi. Az alapító viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban.

Az alapítót itt éred el: fazekas.krisztina@gmail.com, errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page