Tudtad, hogy a Városligetben van egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete..? Széchenyi-sziget a neve. És, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található..? A szigetre négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található.
És azt tudtad-e, hogy a Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), több mint 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból..? A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy több mint 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat..?
Alpár Ignác építészzseni volt. Miért..? Alpár Ignác, átolvasva a millenniumi ünnepségekre kiírt „Történelmi főcsoport” elnevezésű merésznek mondható építészeti pályázatkiírást nem a „nemeket” kezdte el keresni, hanem átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe olvasztva úgy, hogy akár még egy csavarral a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit is (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol-torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) beleillesztené az építészeti vizuálba. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi építészeti „kép” született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, aki innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat (pl. Tőzsdepalota, Nemzeti Bank székháza, Anker-palota, stb.).
Alpár Ignác karrierje, majd 1928. április 27-i halálát követő temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult, ahol jelen voltak a kor nagy miniszterei, és József Ferenc királyi herceg is. Az építészzsenink 72 évet élt, Európa egyik legnagyobb nemzeti panteonjába temették el.
A Vajdahunyad várát két részben bemutató sorozatunk első fejezeteként megmutatunk a zseniálisan megtervezett épületegyüttesből hármat, a következő blogbejegyzésünkben másik hármat.
Az első állomáspont rejtett részletet takar: tudtad, hogy a fő kapu Ostromfolyosót rejt, ami alatt mindenki elsétál, pedig fel is mehetsz oda..?
Már a fő kapu fölött elhelyezkedő Ostromfolyosó is egy új perspektívát mutat, viszont a Vajdahunyad várának legizgalmasabb kilátó pontja a vár legkülönlegesebb tornya, az Apostolok tornya. Rejtett érdekességek, történetek, különleges díszítések várnak, egyedi látószögű fotókkal. 150 lépcsőnyi magasságba viszünk:
A városligeti Vajdahunyad várán nem csak az erdélyi Vajdahunyad várnak, hanem a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formái is megjelennek összekötve egymással. No de mégis, miért Vajdahunyad várának nevezték el ezt a történelmi épületegyüttest..? Azért, mert a legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várra emlékeztet, így kapta meg mai nevét a látogatóktól, akik nem csak elnevezték az épületegyüttest, hanem elérték azt is az 1900-as évek elején, hogy a millenniumi ünnepségsorozat lezárulta után időtálló anyagokból (az 1896-os millenniumi ünnepségekre fából készítették el az épületegyüttest) újraépítsék azt.
Az alábbi fotón a városligeti alkotás legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várat szimbolizálja. Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi váron látható Hunyadi-loggiák átemelésére is, ezeket a link alatti negyedik fotón láthatod:
A Vajdahunyad vára központi udvarán található az a rész, amiről elnevezték a
városligeti épületegyüttest
A Vajdahunyad vára feldolgozásakor mi sem gondoltuk, hogy ennyire komplex anyagnak nézünk elébe. Azt is tudjuk, a mai világban egy témáról már ennyi információ is sok egyben, így a folytatást a következő részre hagyjuk, feloldásként pedig elkalauzolunk a Városligethez szintén hozzátartozó ikonikus Műjégpályához, könnyedebb tartalommal:
Fedezd fel a Városliget adott területének titkait, és hagyd, hogy a történelem elevenen keljen életre előtted!
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Dr. Medvigy Endre, József Attila-díjas irodalomkutató:
"A közölt színes fényképek szívgyönyörködtetően pontosak és szépek. Mintha nem is lett volna Európa közepén két világégés, háborús pusztítás. (...) Köszönöm a nem mindennapi vizuális élményt."
