A CSODAKANCA GAZDÁJA - BLASKOVICH ERNŐ TITKOS ÉLETE BUDAPEST BELVÁROSÁBAN
Ki ne hallott volna Kincsemről, a Magyarországon „legyőzhetetlen csodakancának”, Európában kora leghíresebb lovának titulált, „Hungarian miracle-nek” nevezett lovunkról..? Kincsemről még Krúdy Gyula is írt: „Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, (…), Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, (…), Teleki László grófok, Apponyi Antalok, (…), (…), a Rothschildok, (…), Wenckheimek, Esterházyak, (…), (…), (…) voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt.”.
No de ki volt, hogyan, és hol élt Blaskovich Ernő, a számtalan díjat elnyerő ló apró termetű gazdája..? Ebbe adunk most izgalmas bepillantást.
Blaskovich Ernő Budapesttől 70 kilométernyire keletre, Tápiószentmártonban született 1834-ben, egy jómódú és tekintélyes nemesi származású család fiúgyermekeként. Édesapja táblabíró, a kecskeméti járás szolgabírája, édesanyja az Almásy család köznemesi ágáról származott. Ernő nem csak korát tekintve volt a legkisebb fiútestvér az ötből, hanem fotók által igazoltan a méretét tekintve is egy fejjel volt alacsonyabb a többieknél, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a legnagyobb Blaskovich-csá nője ki magát. Nem egy illúzió vezette Blaskovich Ernő sorsát, hanem valami józan, tiszta nemesi hagyomány: a család generációk óta a birtokkal, gazdálkodással, lótenyésztéssel és versenylovakkal foglalkozott. Az édesapa a fiúgyermekeket nem kímélte, nem egyszer megtörtént, hogy az öt fiú aratás vagy cséplés idején a betakarításnál dolgozókkal együtt, a szabadban ideiglenesen felállított hálóhelyen töltötte az éjszakát. Ernő szerencséjére imádta ezt a világot, sőt, imádta a lovakat, így nem kötelességnek élte meg azt a tényt, hogy a valódi nemesség nem csupán díszpárnákon ringatózó létezést jelent, hanem bizony kemény munkát is.
Blaskovich Ernő 40 éves, amikor megszületik a ménesében Kincsem, és nem sokra rá már szárnyalnak is együtt a siker felé. Ernő 44 éves, amikor határoz egy budapesti palota építése mellett, melynek brief-jét így adja át Bukovics Gyula feltörekvő építésznek: „Építtessék egy igen szűk telken egy magányos főúr és sportsmann számára egy minden megfelelő kényelemben berendezett lakás. Emellett az istállóra különös figyelem fordítandó: ez utóbbi márvánnyal, tölgyfával és asfart burkolattal felszerelendő.” Igen, ilyen felsőosztálybéli figyelmet fordított Blaskovich Ernő Kincsemre, megjegyzendő, nem véletlen, Kincsem akkor már dübörgött: 1876 és 1879 között mind az 54 versenyét megnyerte. Kincsem alapvetően Blaskovichék tápiószentmártoni vagy gödi birtokán tartózkodott, Budapesten általában csak ideiglenesen, verseny-utazások alkalmával fordult meg.
Élt itt még valaki azonban Blaskovich Ernővel, akiről sokan tudtak, de kevesen találkoztak vele. „Valaki, aki 35 éven át Szívkirálynő volt, és a földszinti lakosztály a számára készült. Barátai tudták, hogy a kékszemű, bájos hölgy a Nemzeti Színház kezdő művésznője volt, az Erdélyből a pesti Színitanodába került, 1858-ban született Szabó Karolina. Már kezdőként felismerték benne a jószemű tanárok a tehetséget, és kisebb szerepeket kapott, amikor 1874 tavaszán megismerkedett a nála több mint két évtizeddel idősebb Blaskovich Ernővel. Az első alkalommal megragadta Karola szépsége, kecses viselkedése Blaskovichot, - aki nem volt hangos mulatozó, bár híve volt a férfias mulatságoknak. (…) A sok nagyszerű tulajdonság, amelyek között különösképpen a jó modor és a diszkrét viselkedés volt Ernő úr számára a legfontosabb, - egy valamit nem tudott kiegyenlíteni: a Szívkirálynő fejjel magasabb volt Erneszt úrnál. Ezt azonban a jelentős korkülönbség ellenére is feltámadt rokonszenv, szerelem kiegyenlítette. Ha a lady sétálni óhajtott, a Reáltanoda utcai palota istállójában és kocsiszínében kiváló lovak, nyitott és csukott hintók mindig rendelkezésre álltak. Akkor is a budai hegyek közé mentek sétálni, ha Blaskovich Ernő Pesten volt. A nevetségességtől rettegő Blaskovich Ernő valószínűleg ezért nem vette feleségül és nem mutatkozott a nagy nyilvánosság előtt a sudár termetű szépséggel.”* Blaskovich a pesti palotát prominens alkalmakra is használta, az arisztokrácián kívül vendége volt többek között a walesi herceg, a német császár és a spanyol király is. Bár mindenki tudott Karolina létezéséről és szerették is őt, hovatovább, a nemesi közeg egyenrangúnak kezelte Karolinát, publikusan felvállalni őt Ernő sosem merte, így Karolina ilyen alkalmakkor diszkréten visszavonult az aranykalitkájába.
Karolina Blaskovichhoz való ragaszkodása 35 évig tartott. Blaskovich 70 körüli már, amikor Karolina Mezőszilasra költözik, Blaskovich Ernő által Karolinának vásárolt kúriába. Bár Blaskovich Ernő egyedül hal meg 1911-ben, élete végéig hálás volt Karolinának, hogy a 35 elszigetelt évet mellette töltötte.
Megmutatjuk Nektek a mezőszilasi kastélyt, sőt, azt a Blaskovich-kúriát is, amit a II. világháború frontvonala nem dúlt fel, így a berendezés is sértetlenül megúszta a háborút, sőt, lehetőségünk volt bejutni a tápiószentmártoni Blaskovich kápolnához, ahol Blaskovich Ernő sírhelye is megtalálható.
Sőt, megmutatjuk az Egyedi-palotát, mely azon felül, hogy egy kis utcában eldugott gyönyörű épület, kertjében Kincsem egyik unokája lett eltemetve, amit sírkő fémjelez.
_
Forrás:
Egy Hely – Kincsem-palota
*https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_Pmmf_01/?pg=151&layout=s
 A Kincsem-palota kapubeállója. Balra a díszlépcsőház bejárata, előre a szűkös telek kis belső udvara, melynek végében máig látható Kincsem "főúri" lakosztálya. |  A Kincsem-palota kapubeállójának részlete. Látszik a jómód, látszik a századelős igényesség, és látszik az elhanyagoltság, mégis örülünk, hogy az épített örökségünk megmaradt, és külön öröm, hogy bejutottunk, hogy megmutathassuk. |  A Kincsem-palota kapubeállójának kövezete. Ezen kopogott Kincsem patája, és Szabó Karolina lovaskocsija is itt várta a díszlépcsőházból érkező hölgyet. |
|---|---|---|
 A Kincsem-palota belső udvaráról nyílik ez az ajtó, Kincsem territóriuma. Blaskovich Ernő az istállóra különös figyelmet fordított: márvánnyal, tölgyfával és asfart burkolattal lett felszerelve a helyiség. A szocializmus alatt lakás lett kialakítva Kincsem istállójából. |  A Kincsem-palota emlegetett díszlépcsőháza. Csodálatos, apró részletekkel teli, világos, tágas terű, amiből látszik: már a vendégek fogadásának megadták a módját. Építészetileg is meglepő kivitelezés, hiszen ugye egy szűk telekre kellett terveznie a palotát Bukovics Gyulának, a feltörekvő építésznek. |  A Kincsem-palota díszlépcsőházának egy oldalfali részlete. |
 A Kincsem-palota díszlépcsőházának mennyezet részlete. |  A Kincsem-palota díszlépcsőházából egymásba nyíló szobákba érkezünk. Érdemes pillantást vetni az ajtók kimunkáltságára. |  Az egyik utcára néző ablakból Szapáry gróf (felújított) háza látható. Blaskovich Ernő életét a birtokain való gazdálkodás, a ménese, a neoreneszánsz stílusú Kincsem-palota köré szerveződő társasági élet, Kincsem, és Szabó Karolina töltötte ki. Karolinával való egymásra találásuknál Szapáry gróf volt a "kerítő". Az ifjú hölgyet a Nemzeti Színház utánpótlásnak tekintette, Blaha Lujza társulatába volt várományos, de a szerelem végül ide vezette. |
 A Kincsem-palota hátsó ablakaiból a zárt udvar mögötti Kincsem istálló bejárata látható. Ilyen közelségben tudta Ernő Kincsemet. |  Blaskovich Ernő budapesti Kincsem-palotája jelenleg ilyen állapotban várja a jövőjét. |  Blaskovich Ernő budapesti Kincsem-palotájának csodálatosan kidolgozott ajtó-részlete. |
 Blaskovich Ernő budapesti Kincsem-palotája egyik szobájának mennyezet-részlete. (Van, ahol még nincs beázás.) |  A Kincsem-palota legérdekesebb pontja: az utcai felőli szobák és az udvar felőli szoba összekötő helyisége, titkos ajtóval. Bár úgy olvastuk, a földszint volt Karolináé, nem lehet, hogy ez az ajtó vezetett Karolina világos, nagy ablakos, udvari szobája felé (ahol még egy díszes toalett is helyet kapott)? |  A Kincsem-palota legérdekesebb pontja: érdemes megnézni a fennmaradt, gyönyörűen kivitelezett szobarészletet: ha ez a helyiség volt az ebédlő, akkor a dísz étkészletet tudjuk elképzelni a polcokon, ha ez a szoba volt az olvasószoba, akkor a könyveket. Mivel a szoba összekötő-szoba az épület frontja és hátsó udvara között, ezért sötét, így a helyiség természetes fényt kapott felülről, üvegablakok által. |
 A Kincsem-palota legérdekesebb pontja: érdemes megnézni a fennmaradt, gyönyörűen kivitelezett szobarészlet megmaradt tapétáját. Micsoda pazar látvány. |  A Kincsem-palota utca felőli szobájának és az udvar felőli szobájának összekötő helyiség-részlete. A beépített, gyönyörűen kivitelezett polcrendszer (lásd előrébb) aljának ajtaja mögött feltételezhetően a fűtési rendszert, és a fűtőegységeket rejtette el az építész. |  A Kincsem-palota előbbiekben említett összekötő helyisége titkos ajtaja mögötti, udvarra néző tágas, világos helyisége. Bár úgy olvastuk, a földszint volt Karolináé, nem lehetetlen, hogy ez a helyiség is Karolináé lehetett, vagy esetleg ez volt kettejük intim szférája. Az ablakból a zárt udvar mögötti Kincsem istálló bejárata látható. Ilyen közelségben tudta Ernő Kincsemet. |
 A Kincsem-palota titkos ajtaja mögötti, udvarra néző tágas, világos helyiségében elhelyezett díszes toalett ("trón"). |  A Kincsem-palota titkos ajtaja mögötti, udvarra néző tágas, világos helyiségében elhelyezett díszes toalett ("trón") részlete. A szocializmus időszakában a palota több családnak adott otthont (még Kincsem istállóját is lakásnak alakították ki). Érdekesség egyrészt, hogy a családok hogyan élhettek itt egymás mellett, másrészt, hogy mennyire vigyázhattak az örökül kapott épített örökségre, ami az utókornak így fent tudott maradni. |  A Kincsem-palota fennmaradt eredeti kapuzata és kilincse. |
