BUDAPEST TÉGLÁI. KÉZZEL VÉSETT TÖRTÉNETEK A VÁROS HÁZAINAK FALAIN.
Vadásztunk. Téglákra.
Budapest falain megbújó, kézzel vésett nyomokra: nevekre, monogramokra, dátumokra, rajzokra. Száz, sőt közel százötven éves „graffitikre”, amelyek emberi érzéseket, történeteket és sorsokat rögzítenek csendben, időtállóan.
Ezek a téglák nem dísznek készültek. Üzeneteket hordoznak.
Egykor talán tiltottak voltak, ma viszont várostörténeti lenyomatok: a mindennapok történelme, amely nem könyvekben, hanem falakon maradt fenn.
Lehet, hogy épp a te nagypapád vagy dédnagymamád neve is ott van valahol Budapest utcáin.
Ami akkor „bűnnek” számított, ma emlékezetté, múltidéző jellé vált.
Margit 1925-ben egyértelmű kijelentést vésett a téglába: "Antikám. Változatlanul is tied.". Vajon felülírta-e a II. világháború, vagy együtt öregedtek meg azzal, akinek szólt?
Putnoky István 1937-es vállalása beteljesedett?
Ladányi István 1944-es felirata vajon búcsú, üzenet vagy segélykiáltás volt?
És Klei…n? Miért maradt félbe a név? Az idő hiányzott a befejezéshez, vagy az élet szólt közbe?
Sághy M. sejthette-e 1936-ban vagy 1937-ben, hogy egy évszázaddal később valakik lefotózzák a véséseit, és egy „internet” nevű térben mutatják meg másoknak?
1914. november 15-én, az I. világháború közepén Sáskó István miért érezte fontosnak, hogy téglába írja: kocsis, tűzoltó és népfelkelő?
Az eddig fellelt legkorábbi monogramok 1903-ból, 1907-ből és 1909-ből származnak, a józsefvárosi Jézus szíve templom és az ELTE Múzeum körúti épületének oldalából.
Az 1909. novemberi alkotó, A. Gy., még rajzolt is. Hogy katonát, csendőrt vagy kalauzt – az már örökre az ő titka marad.
Sok kérdés. Sok név. Sok elhallgatott történet.
Sétálj. Nézz néha jobbra, balra. A falak beszélnek.
És ha figyelsz, Budapest téglái csodát mesélnek.
A régi Fővámpalota ma a Corvinus Egyetem főépülete. A főépület szomszédságában helyezkedik el az 1886-ban épített Sóház. A 60 méter hosszú és 30 méter széles épületben anno a Fővámpalota dolgozói részére irodákat hoztak létre, de raktárakat is kialakítottak itt. A II. világháború során súlyos sérülés érte az épületet, de adott feliratok túlélték mind a háborút, mind az 1999-es felújítást. Ahogy manapság a régi Fővámpalotában, itt, a Sóházban is a Corvinus Egyetem diákjai tanulnak.
A VIII. kerületi II. János Pál Pápa tér nemrégiben teljes rehabilitáción esett át. A teret kedvenceink, a századelős épületek veszik körbe. Az egyik sarkon már több mint 125 éve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság épülete található, amit könnyű észrevenni 20 méter magasra felívelő tűzfigyelő tornyáról. A torony két oldalán az épület dísztéglával borított, ami, ahogy felfedezni véltük Budapest utcáin, ideális terep volt a századelős graffitiseknek. Az épületben mai napig tűzoltók dolgoznak. NNa de lássuk, a graffitiket. 1914-ben Sásko István vajon miért gondolta, hogy téglába vési, hogy ő népfelkelő, kocsis, és tűzoltó is..? És mások milyen üzenetekkel szolgálnak dédunokáiknak, szépunokáiknak..?
Egy újabb tégla épület, méghozzá a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legjelentősebb alkotása következik. Az épület Pecz Samu építész, műegyetemi tanár nyertes pályázati tervei alapján készült el, átadása 1897-ben történt meg. Budapest legelső vásárcsarnokának, a turisták által imádott Központi Vásárcsarnoknak az oldalában érdekes mód nem feltétlen üzenetek (mint pl. a Sóház, vagy a II. János Pál pápa téri tűzoltóépületen), hanem monogramok, és a monogramok értékét növelő 100 év körüli dátumok találhatóak.
A Budapest téglái rovatunk eddigi második és harmadik legrégebbi fellelt monogramja 1907-es és 1909-es, és az ELTE Múzeum krt-i épületének oldalában található. (Az eddig általunk talált legrégebbi dátum 1904, ami a józsefvárosi Jézus szíve templom oldalában van.) De van itt 84-es számú, és 86-os számú (feltételezhetően vonat) szám is. Hogy ez a századelőn a Múzeum krt.-on járó lóvasút, vagy vajon minek a számai lehettek, nem tudjuk.. Sok-sok kérdés, múlt, történelem.. Sétálj, nézz néha jobbra, balra.. csodát lelsz..
Amikor a "József Attila gyermekkorának útvonalán" rovatunkat készítettük, bejutottunk a IX. kerületi Mester u 19. számú, 1902-ben épült eklektikus iskolaépületbe is. Az iskola udvarán egy 1905-ös kőbe vésett, az épületfelújítások miatt mára már majdnem lecsiszolttá vált századelős „graffitit” találtunk. Képzelőerőnket szabadjára engedtük, és elképzeltük: az 1905. április 11-én született József Attila olvashatta szünetek között a leckét itt az udvaron, sőt, az 1905-ös vésett graffitibejegyzés tövében is..
Budapest szívében Hild József tervei alapján 1851-ben kezdték meg a Szent István Bazilika építését. Halálát követően átvette a stafétabotot a másik építészzseni, Ybl Miklós. Ő is korábban halt, mintsem látta volna a Bazilikát teljes egészében. Ybl Miklós halála után a Bazilikát Kauser József építész fejezte be, akinek nevével példátlanul keveset találkoztunk. Így most elmondjuk, hogy Kauser József a Bazilika mellett olyan csodálatos és meghatározó alkotásokat hozott létre Budapesten, amik mellett a mai napig, nap mint nap elmehetünk. Ilyen például a graffitis Jézus szíve jezsuita templom a VIII. kerületi Lőric pap téren, vagy akár a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének egykori bérháza a Kodály köröndön, vagy a Zugligeti lóvasút csodálatos épülete (az utóbbi két épületen nem láttunk graffitit).
A Jézus szíve jezsuita templom tehát Kauser József tervei szerint épült 1888–1891-ben. Az épület neoromán valamint gótikus elemekkel operál, és a századelős graffitisek számára ideális helynek számított, hisz külsejét karcolható dísztégla borítja.
