A pesti belvárost a Városligettel összekötő széles sugárút építését a kiegyezés utáni első kormányfő, gróf Andrássy Gyula javasolta, hogy tehermentesítsék a szűk, zsúfolt, higiéniai szempontból is problémássá vált Király utcát. A javaslat nagy harcok árán, de átment az Országgyűlésen, így a Deák tér és az Oktogon közötti szakaszon 3-4 emeletes házak földszinti üzlethelyiséggel, az Oktogon és a Kodály körönd között 2-3 emeletes házak, a körönd és a Városliget között 1-2 emeletes, inkább villaszerű házak építését engedélyezték. A közel 3,5 km hosszú sugárút a két oldalán felhúzott házaknak köszönhetően 1885-re átadásra került, ekkor kapta meg a sugárút Andrássy Gyula nevét.

A Deák tér és az Oktogon közötti üres építési telkekkel Andrássyék az arisztokráciát és a tőkeerős befektetőket (pl. a Magyar Királyi Állami Vasutat) célozták meg (hogy ők építkezzenek ide); az Oktogon és a Kodály körönd közötti kijelölt üres telkekkel az arisztokráciát, és az arisztokráciát valamint az állami beruházásokat segítő feltörekvő iparosokat és kereskedőket szólították meg; a Kodály körönd Városliget közötti szakaszon pedig az arisztokrácia és az akkori újgazdag réteg vehetett telket, és építhetett rájuk nyaraló funkcióval rendelkező villákat.

Az útszakasz máig érintetlen, megmaradt ebben a hangulatban, nem véletlen került fel 2002-ben az UNESCO világörökségi listájára.

Említettük fentebb a Magyar Királyi Állami Vasutat. A Magyar Királyi Állami Vasút vezetősége pillanatok alatt meglátta a lehetőséget az új „városrész” kialakulásában, és több telket is vásárolt. Számukra presztízst jelentett, hogy az ezen a területen megjelenő épületeivel olyan építészeti minőséget képviselhessenek, ami a Magyar Királyi Állami Vasút magas színvonalát, elhivatottságát hirdeti. Az Operával szembeni telket a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete vette meg, és Lechner Ödönék tervezte egyik legszebb Andrássy úti palotát húzattatta fel rá, ez a csodálatos Drechsler-palota, más néven a sokáig hánytatott sorsú Balettintézet. A Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete nem adta lejjebb, két másik gyönyörű épületét az egész főváros egyik legszebben kitalált terére, a Kodály köröndre terveztette.

Míg a Drechsler-palotát a Magyar Királyi Állam Vasutak felsővezetői számára adta bérbe a Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézete, a Kodály köröndre építtetett most bemutatott bérpalota, a „Vasutasház” nagy lakásait a dolgozók bérelhették ki, például a palota első emeleti, legelőkelőbb lakását hagyomány szerint a Nyugati pályaudvar mindenkori állomásfőnöke és családja lakhatta.

Kinek az építészeti pályázata nyert ebben az esetben, és milyen stílusban alkotott az építész..? Az építészeti stílus a fent említett Lechner Ödön féle palotára hajazó francia reneszánsz kastélyokat idéző stílus, de abból is a „súlyosabb” verzió, az építész pedig az a Kauser József, akinek több más épületterve mellett a neve onnan lehet ismerős, hogy Ybl Miklós halála után ő fejezte be a Szent István Bazilikát.

A Vasutasház hatalmas: négy udvaros, a Szív utca, a Felső Erdősor utca és a Kodály körönd felé is van portálja, ablakai. A „súlyos” kövek kőfaragója Kauser Jakab, a márványmunka Seenger Béla, az ácsmunka Neuschloss Marcel és Ödön, a terazzómunka Neri Ferenc, a padló a Gregersen Guilbrand cég, az asztalosmunka Müller Dezső, a lakatosmunka Árkay Sándor, a kapu és a kerítésrács Schwartz Antal munkája, az épület vasszerkezetét a Ganz cég szállította.

Az épület nem csak kívülről csodálatos, belülről megdöbbentően káprázatos. Rejtett érték, amiben még egy halastavacska is látható.

A fent említett két palotát a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete építtette, de a Nyugdíjintézet az Andrássy úton még két palotát építtetett, az egyik a MÁV Nyugdíjintézet Székháza (Andrássy út 73-75), a másik szintén egy bérház (Andrássy út 88-90, ez a Kodály köröndnél az Andrássy út másik oldalán található különleges sgraffito stílussal borított ház). Magyar Királyi Államvasutak pedig a Keller-bérpalotát építtette, ami az Andrássy út 41. szám alatt található.