top of page

ORSZÁGUNK HÁZA, A PARLAMENT. OLYAN HELYEKEN IS JÁRTUNK, AHOVA CSAK ÚGY NEM JUTSZ BE. HOGY MEGMUTATHASSUK. NEKED. 

Tudtad, hogy a századelőn őseink meghatározták, hogy a csodálatos, grandiózus, impozáns épületeink magyar alapanyagokból, magyar iparosok* által készülhetnek..? Így készült el többek között az Operaház, és a most bemutatandó Országház is.

Tudod-e, hány méter magasra tervezte Steindl Imre (aki gyermekkorában Jókai Mórék szomszédságában, ennek a budai háznak a kertjében rúgta a bőrt) az Országház kupoláját, és miért..? Steindl Imre 96 méter magasra tervezte az Országház kupoláját, méghozzá azért, mert az épületet az 1896-os Millenniumra tervezték átadni, ami ugye a 896-os honfoglalás ezer éves ünnepi éve volt.​

És tudod-e, hogy miért ilyen aránytalanul nagy Magyarország méretéhez képest a Parlament..? Merthogy a Parlament az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült, amikor is a Magyar Királyság 282 870 km²-rel rendelkezett, szemben a mostani Magyarország 93 030 km²-ével. Magyarország Parlamentje a világ harmadik legnagyobb Parlamentje, és az első Parlament, melyben légkondicionálás is üzemelt. ​

Aranyozzunk is egy kicsit. Ha az Országház itt-ott történő díszítésére felhasznált 22-23 karátos aranyfüst (mai) árát beszorozzuk olyan 40 kilogrammal (kb. annyi fogyott), akkor az épület aranyfüst-díszítése mai áron ~35 millió Ft.

Az Országház építése gigászi összeget emésztett fel, de ne feledjük: az Osztrák-Magyar Monarchia a harmadik legnagyobb és leggazdagabb ország volt Európában.

Az alábbi fotókon olyan épületrészeket is mutatunk, amit egy szimpla meghirdetett bejárás során nem láthatsz. Biztosan nem láthatod például a miniszterelnöki folyosót, vagy azt a teraszt, ahonnan csodálatos budai panorámával találkozhatsz, de biztosan nem láthatsz kevésbé cizellált alagsori szinteket sem.

_

*A több ezer, Országházat építő kisiparos közül az egyik Seenger Béla volt. Seenger Béla közvetlen ember volt, az Országházban összebarátkozott Lotz Károllyal (aki szintén ott dolgozott), és megkérte, fessen egy freskót a Tavaszmező utcai háza lépcsőházi mennyezetére. A Seenger Béla, a háza, és a mennyezet története itt található.

 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. A szerző viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban. A szerzőt itt éred el: errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page