ERKEL FERENC, A HIMNUSZ MEGZENÉSÍTŐJE EBBEN A POLGÁRI HÁZBAN FEJEZTE BE UTOLSÓ OPERÁJÁT, AZ ISTVÁN, A KIRÁLYT. MEGMUTATJUK A HÁZAT KÍVÜLRŐL ÉS BELÜLRŐL.
1810. november 7-én megszületett Gyulán, ebben a házban a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc.
29 éves volt, amikor megismerkedett Adler Adéllal. Vele a budai várnegyed prominens részén, a Mátyás-templom tőszomszédságában, az Úri utcában, egy hangulatos ház második emeletének egyik lakásában laktak.
Erkel Ferenc élt Budapest belvárosában, a Király utcában is. Erkel Ferenc ittléte alatt fejezte be utolsó operáját, az István, a királyt. Hogy az épület első (erkélyes) vagy második emeleti (szintén utcára néző) lakásának egyik szobájában, megoszlanak a vélemények. Egy biztos, ebben az időszakban gyermekeinek zsivaja, feleségének lakáson belüli tevése-vevése már nem zavarta az alkotásban, hiszen a gyermekek kirepültek, feleségétől elvált, életének utolsó tíz évét magányosan töltötte itt, vagy éppen egy másik, szintén nem saját tulajdonú ház egyik lakásában, a budai Svábhegyen, a természet közelében, a Diana utca 7. szám alatt.
Hogyan került Erkel Ferenc ebbe a Király utca 84. szám alatti házba..? Jó barátságban volt Dubez Péter hárfaművésszel, akinek a tulajdona volt ez a ház. Amikor Dubez Péter itt lakott, Erkel Ferenc a ház második emeletén élt, amikor Dubez Péter Bécsben lakott, Erkel megkapta a ház első emeleti kiemelt, erkélyes lakását.
Hogyan építtethet egy hárfaművész egy belvárosi polgári házat, és hogyan nem egy híres operákat, mi több, a Himnuszt megzenésítő karmester, zeneszerző, sakkozó, zenepedagógus, zongorista..? Dubez Péter a XIX. század egyik kiemelkedő és foglalkoztatott hárfaművésze volt komoly bevételekkel, Erkel Ferenc azon felül, hogy 11 gyermekről gondoskodott, alkotni is elvonult, ami nem feltétlen járt bevétellel, sőt. Egy biztos, az alkotásai, a Himnusz, a Bánk bán, a Hunyadi László (az Operában most is játsszák) fennmaradtak, és Erkel Ferenc neve, nevének „márkája” mára többet ér bármely ingatlannál.
Tudtad, hogy Erkel Ferenc nagypapája, sőt édesapja is bensőséges kapcsolatot ápolt a Wenckheim grófi famíliával (nagypapája ott is lakott az egyik kastélyukban), így gróf Wenckheim Ferenc és neje lettek Erkel Ferenc keresztszülei..? Nem meglepő, hogy ennek köszönhetően a kis Erkel Feri sokat szaladgálhatott a kor legnagyobb földbirtokos grófi családjának kastélyaiban, a gyulai Almásy-kastélyban, és a szabadkígyósi, Ybl Miklós tervezte csodálatos Wenckheim-kastélyban, ahol Erkel Ferenc 11 éves korától zongorakoncerteket is adott.
 Erkel Ferenc utolsó otthona a Király utca 84. számú ház alatt volt. Volt, hogy az első emeleten, az erkélyes lakásban, volt, hogy a második emeleten, szintén az utcára néző lakásban lakott. |  Az épületet Dubez Péter hárfaművész építtette, aki szoros munkakapcsolatban volt például Wagnerrel. Wégner így nyilatkozott róla: „Amennyire le vagyok kötelezve Önnek ezért a munkáért, annyira sajnálom, hogy ilyen célból korábban nem léptem kapcsolatba Önhöz hasonló művésszel”. |  Dubez Péter elismert művész volt komoly bevételekkel, akit „udvari hárfavirtuóz” címmel is kitüntettek. A bevételeinek egy részéből építtette ez a Király utcai klasszicista stílusú házat. |
|---|---|---|
 Dubez Péter és Erkel Ferenc jóbarátok voltak, Dubez felajánlotta Erkelnek az első, illetve a második szinten található, utcára néző lakást. |  Erkel Ferenc utolsó 10 évében ezen a kapualjon lépett be hazafele menet, és fordult balra a lépcsősor felé. |  A tágas, világos lépcsőház és széles lépcsők ritkaságszámba mentek a XIX. század elején ilyen jellegű házak esetében. |
 A Király utca 84. lépcsőházának gyönyörűen megmunkált lépcsőkorlátja máig megmaradt. |  A Király utca 84. számú épület lépcsőházi fordulója az első emeleti két kétszárnyas lakásbejáróval. A mályva színű ajtó mögött élt Erkel Ferenc, amikor Dubez Péter Bécsben lakott. Ezen lakáshoz tartozik az utca felőli erkély rész. Vagy ebben, vagy a második emeleti lakásban írta meg Erkel Ferenc élete utolsó operáját, az István a királyt. |  A második emelet, szintén két kétszárnyas lakásbejáróval. A jobb oldali kétszárnyas ajtót nyitotta mindig Erkel Ferenc, amikor Dubez Péter hárfaművész, a ház tulajdonosa éppen az első emeleti, kiemelt lakásban lakott. Erkel Ferenc ősztől tavaszig tartózkodott a belvárosban (itt), tavasztól őszig kiköltözött egy másik, szintén nem saját tulajdonú lakásba a budai Svábhegyen. |
 Az épületet Dubez Péter hárfaművész építtette. Feltételezhető, hogy a hátsó traktust kiadási céllal alakíttatta ki. Látható, hogy több, kisebb lakás van a lépcsőház mögötti udvari részen. |
