Gyere fel velünk a Párizsi Nagyáruház első emeletére ámulni.. Képzeletben ülj le, kérj ki egy kávét (vagy bármit), és nézz fel. Mert akkor jön az utazás-érzés, bele, a századelőbe. Lotz Károly épp Feszty Árpáddal (országos haverok) csicsereg például a jobbodon (még mindig felfelé nézz), aztán átül Ybl Miklóshoz, (csak a sziluettjét látod, ahogy elmegy az asztalod mellett – mert ugye felfelé nézel-), hogy az egyik projektjükről, mondjuk az Operaházról beszélgessenek. Itt kávéskanál csörren, ott süteményt kér ki valaki. Csak hallasz, és nézel. Felfelé. Csúcs. Lazulj, képzelődj, szabadon.