Porcelánpoharakhoz csattanó csilingelő kiskanalak, pohár oldalán lefolyó fekete; dohányfüst, IQ aura a levegőben..

Ady, aki épp a Veress Pálné utcai otthona felé tart Csinszkájához (de nem bírja ki, hogy ne lépjen be Babitshoz, akit az üvegen át vesz észre), Babits, aki már baromira vágyja a nyarat és a kilátást az Esztergomi Bazilikára, de most épp pörög az agya, és épp verssorokat szül. Itt, a Centrál kávéházban.

Aztán hangos kultviták, Nyugatosok napi (hogy bírták zsével..?) találkozója, sétabotok, ottfelejtett kalapok.. NNaszóval, volt itt élet..

A Centrál a magyar irodalmi élet második (az első a New York kávéház) legfontosabb központja volt a századelőn. Mondjuk, hogy IQ aura..