André Kertész gyermekkorának nyári helyszínén elidőztünk itt, most bevezetünk Budapest belvárosába, arra a pesti térre és környékére, ahol manapság napi szinten több százezer ember fordul meg. Itt járt-kelt André Kertész is fiatal felnőttként 1914 és 1928 között. Mit látott, amit mi már nem, és mit látott, amit mi is..? Láthatta az 1875-ben megnyílt Népszínházat a Blaha Lujza téren (ezt mi már nem látjuk), és nap mint nap látta a Népszínház utca teljes hosszának ma is álló épületeit (amit mi is), hisz a Népszínház utca 47-ben lakott, ami már majdnem a Teleki tér.

Az utca épületei André Kertész idejében fiatalnak számítottak, az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején épültek ezek a csodálatos, a körúti palotákhoz hasonlatos polgári lakóházak (mindössze egy földszintes épület volt/van az utcában, anno vendéglőként szolgált). Nem kis nevek terveztek a Népszínház utcában: van például Hauszmann Alajos (ő tervezte pl. a Budavári Palotát, a New-York palotát és kávéházát), vagy éppen Lajta Béla (nevéhez fűződik pl. az Újszínház épülete, Salgótarjáni úti temető bejárata és ravatalozója) épület is - Lajta Bélának itt volt az irodája, Hajós Alfréd is járt be hozzá -, de láthatunk páratlan szépségű mozaikfríz portál-felsőt, amit Dudits Andor álmodott meg, és Róth Miksa kivitelezett (Népszínház u. 22.). Az impozáns Népszínház utca akkortájt menőnek számított, vonzotta a hírességeket: a Népszínház közelsége színészeket, a trendi környék írókat, művészeket. Lakott itt Karinthy Frigyes, Derkovits Gyula, de aludt nem egyszer a maga által tervezett épület irodájának kinevezett lakásában Lajta Béla.

No, hát itt, ebben az impozáns környezetben sétált 750 métert a mai „Blaháról” a Népszínház u. 47. szám alatti lakóházáig az akkor még szárnyait bontogatni kezdő André Kertész, és caplatott fel a lakásukig. A Népszínház utca sajnos manapság dicstelen állapotban van. A Népszínház u. 47. egy-két másik házzal egyetemben szerencsére nemrégiben felújításra került.

Azt, hogy az 1909-ben Rákosi-házként épült épület melyik részén lakott a Kertész család, segített beazonosítani egy 1918-ban vagy 1919-ben készült fotó, melyen André Kertész a Teleki tér felől érkező katonákat örökített meg. A fotó alapján egyértelműen látható (a kereszteződés közelségét alapul véve), hogy ha az épülettel szemben állunk, az első emeleti erkélyes saroklakás lehetett az övéké. Egyes elgondolások szerint az emléktábla fölötti lakásban lakhatott a család. Véleményünk szerint ez azért kizárt, mert ennyire közel nem lehet az a lakás az említett kereszteződéshez. Szumma-szummárum szerencsés az, aki ebbe a házba tér be, azokat a lépcsőket koptatja, azon a gangon lép be abba a lakásba, ahol anno André Kertész élt.

Megmutatjuk nektek a házat kívülről, az említett lépcsőházat és a gangot. Érdemes figyelni az épület mai napig létező belső kialakításának egységességét: a lépcsőház korlátainak díszítéseit, a gang korlátainak, átívelőinek összhangját, a bejárati ajtók rácsozását.