Kápolnák. A kápolna a Wikipédia szerint „istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész”. Minitemplom mondhatni. Találkoztunk egyedi, gomba alakú minitemplommal, azaz a 800 éves ösküi rotundával, találkoztunk erdélyi minitemplommal, mutattunk Balatont csodáló Szent Donát kápolnát, és szintén Balatont csodáló, majd’ templom méretű szakrális épített örökséget, az ámulatos Lengyel kápolnát, de láthattatok úgy is kápolnát, hogy a kálvária stációin keresztül jutottunk el magához a kápolna épületéhez. Ilyet Kisorosziban, és Barnagon fotóztunk.
Most azonban egy egészen érdekes megközelítésből tekintünk a kápolnákra, merthogy épületben mutatunk épületet, azaz olyan kastélyokba viszünk, ahol a kastélyba beépített kápolnát fogjuk megmutatni Nektek. A kápolnáról azon felül, hogy kis templom, érdemes még tudni, hogy többnyire magánemberek építették valakinek a tiszteletére, emlékére, vagy hasonszőrű gondolkodó csoportok számára. Jelen esetben a kastélyokba épített kápolnákat a kastélyt birtokló család önmaga számára építette, bár van kivétel, például a Gödöllői Királyi Kastély épületében elhelyezett kápolna (ide a helyiek is bemehettek, adott időpontokban).
Ami viszont minden bemutatott kápolna igaza: mindegyik egy-egy történetet mesél el. Egy emberét, egy családét, egy közösségét.
Lássuk a kastélyokat, melyek kápolnát is rejtenek (ha beleklikkelsz az albumainkba, komplexen nézd majd az épített örökséget, mert itt nem csak egy épületrész, azaz a kápolna, hanem minden helyiség vizuálisan és praktikusság szempontjából is egy egységet, hangulatot, stílust alkot, korszakot kommunikál).
A kortársak a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt a XIX. század második felének legszebb kastélyai közé sorolták. A kastély nem csoda, hogy ilyen szép lett, hisz az építtetők, gróf Wenckheim Krisztina és gróf Wenckheim Frigyes az akkori - és méltán ma is - egyik legnagyobb tervezőt, Ybl Miklóst kérték fel elképzeléseik megvalósítására. A 365 ablakos, 52 szobás, 12 bejáratos és 4 épületrészre osztott kastély olyan kápolnát kapott, melybe be lehet sétálni a kastély belsejéből is, de be lehet menni a 23 hektáros park felől is.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély kápolnája (részlet).
A kápolnáról hat fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.
A bajnai Sándor-Metternich kastély tulajdonosa az a Sándor Móric volt, aki azon felül, hogy felnőttként kora bulvárhősévé vált (négyesfogaton hajtott le Budáról meredek lépcsőkön, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről), gyerekkorát a Pollack Mihály-tervezte Sándor-palota (ma Köztársasági Elnöki Hivatal) berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával.
Sándor Móric, az "ördöglovas"-nak titulált gróf a bajnai Sándor-Metternich kastély terveit Hild József építésszel készíttette el, aki egy klasszicista stílusú épületet álmodott meg, az épület földszintjére tervezve a kastély házi kápolnáját.
A bajnai Sándor-Metternich kastély kápolnája (részlet).
A kápolnáról négy fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.
A XVI-XVII. században a felvidéki Esterházy ág (több Esterházy ág volt) terjeszkedésnek indult. A terjeszkedés egyik fontos mérföldköve a tatai uradalom megvásárlása volt. A terület megvásárlása után gróf Esterházy (IV.) Ferenc felkérte Tata városának kiemelkedő építészét, Fellner Jakabot, hogy a tatai vár szomszédságában kezdje el megtervezni a család kastélyát. A kastély emberi léptékű lett, "kiskastélynak" is nevezik, mégis a kor egyik fontos szimbóluma, a kápolna nem maradhatott ki a kastélyépületből.
A tatai Esterházy-kastély kápolnájában IV. Károly és felesége, Zita is megfordult. A tóvárosi kapucinus rendház főnöke mondott misét a királyi párnak.
A kápolnáról egy fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.
Lőkösháza annyira keleten van, hogy "jobb oldalról" már a romániai területen található Arad megye határolja.
Mit érdemes tudni erről a kastélyról, amit van, hogy Bréda-kastélynak, van, hogy Vásárhelyi-Bréda kastélynak hívnak..? A kastély 1768 és 1810 között épült, és az akkori aradi főispán, Vásárhelyi I. János építtette magának, aki kiemelten kérte (vélhetően Pollack Mihályt), hogy a kastély hasonlítson egy számára oly tetszetős kastélyra, méghozzá a Vicenzában található reneszánsz Villa Caprára. A kastély elkészült, melynek jelenleg egy kis szobája a kastélykápolna.
Érdekessége a kastélynak, hogy itt házasodott Kállay Miklós miniszerelnök fia, Kállay Kristóf, és az akkori kastély tulajdonosa, Vásárhelyi Veronika. (Akkor még állt a kastélykertben az 1810 körül épült Szent Anna kápolna.)
Ha időd engedi, javasoljuk a lőkösházi Vásárhelyi-Bréda kastély egészének megtekintését.
A II. világháború frontvonala gyakorlatilag földig rombolta Budapestet, a budai királyi palotát sem kímélve. Csodával határos módon a budai királyi palota romjai alatt két dolog szinte érintetlenül megmaradt, az egyik a József nádor kripta, a másik a Szent Jobb kápolna. Hogy úszta meg a kápolna, és hogyan került el a budai királyi palotából..? Itt olvashatsz erről, és itt láthatod a kápolnáról készült fotóinkat.
Szent Jobb kápolna (részlet).
Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát a XVIII. század egyik legtekintélyesebb főura, Grassalkovich I. Antal (akit egyébként Mária Terézia német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, német-római császárné - huh - is meglátogatott itt, a kastélyban) építtette családjának. Grassalkovich III. Antal örökös nélkül halt meg, így a kastélyt egy belga bank, majd 1867-ben a magyar állam vásárolta meg, és felújítási, átalakítási munkálatok után koronázási ajándékként I. Ferenc Józsefnek, és Erzsébet királynénak (Sisinek) adományozta, így az a királyi család pihenő rezidenciája lett. Hát, így lett a Grassalkovich-kastély „Sisi-kastély”, egészen pontosan Gödöllői Királyi Kastély.
A kastély épületegyüttesének egyik északi oldalszárnyában található az 1749-ben épült kastélykápolna. I. Ferenc Józsefnek és Sisinek ki sem kellett menni az épületből, a lakosztályok közvetlen összeköttetésben álltak a templom „páholyával” hivatalos nevén az Oratóriummal, ahol még külön egy kis oltárfülke is található. A lenti, külön bejáratos részen a katolikus közösség tagjai foglalhattak helyet.
A Gödöllői Királyi Kastély kápolnájáról öt fotót láthatsz a fenti fotóba klikkelve. Viszont ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését, hisz megmutatjuk Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyát kívülről, belülről, és olyan helyekre is beviszünk, ahol eddig biztosan nem jártál.
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga: "Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."
