Ha a nyolcas úton Veszprémbe, Várpalotára, vagy éppen Balaton felé tartunk, kizárt, hogy lenne olyan, aki ne látta volna, és akiben ne fordult volna meg az a kérdés, hogy mi lehet, és közelről hogyan nézhet ki az a három hatalmas, egyenként is 20 emeletnyi panelház magasságát súroló betontölcsér monstrum Várpalota közelében. Az újabb urbex izgalmakat sejtető területet - a hajmáskéri laktanya extrém világát bemutató albumunk után - tudtuk, hogy elhozzuk ide, az ERRE-ARRA fotós ajánló követőinek is. Nem csak, hogy elhozzuk, az ominózus betontölcsér monstrumok egyikébe be is megyünk, megmutatjuk, hogyan néz ki egy ilyen belülről.

 

Ahhoz, hogy ennek a három betontölcsérnek a létezése értelmet nyerjen, látni szükséges, hogy nem csak a három betontölcsér, hanem az ezen a területen található további ipari épületek együttese alkotta meg az 1951. november 7-én nyíló, az első ötéves terv egyik modern ipari vívmányát, az Inotai Hőerőművet. Mi volt a cél a hőerőmű kialakításával..? Egy új szénerőmű létrehozása, mely segít villamos áramot termelni az országnak. Ezt a nép számára az 1953-as Pajtás újság így fordította le: az Inotai Hőerőmű rengeteg háztartás egynapi villamos energia szükségletét tudja biztosítani.

Egy ilyen gigaberuházás nem csak a magyar gazdaságra, hanem a térség társadalmára is hatással volt, így a projekt ezen a téren szintén erőteljes logisztikát igényelt. Több ezer alkalmazottja volt a hőerőműnek, az érkező és majd három műszakban dolgozó munkásokat és családjukat el kellett szállásolni, meg kellett szervezni az iskolák, egészségügyi létesítmények, élelmiszerközpontok (közértek/ABC-k) elérhetőségét, kulturális és szórakozási lehetőséget kellett biztosítani a dolgozók számára. Az előbbieket a területen kívül, a kulturális intézményt a területen belül hozták létre. A területen belül létrehozott Béke Művelődési Házat is bemutatjuk, itt anno rendszeresek voltak a színházi előadások, volt könyvtár, büfé, étkező- és sajtószoba is. A Béke Művelődési Ház 2008-ban egyedi műemléki védettséget kapott, a kiemeltebb helyiségeket a kor neves művészeinek (pl. Rozsda Endre, Kovács Margit) képzőművészeti alkotásai díszítik. Ebben az épületben igazán megélhető a retro életérzés.

És ha már kultúra, ne felejtsük azt a tényt sem, hogy ide, a szikár és csupasz, rideg és terméketlen, a Bakony lábainál örökös széllel dacoló területre érkezett raktárosnak Hamvas Béla író, filozófus, és ne hagyjuk ki még az egyéb értelmiségi területeken jártas, név nélküli, de szakmunkás munkaviszonyba kerülő, a rendszer által nem kedvelt értelmiségieket sem.

Ha pedig hírnév, lássuk, melyik világhírű színész cipője lett szénporos az Inotai Hőerőmű területén. Nem is olyan rég forgatott itt az Oscar-díjas Mel Gibson, Brad Pitt, a szintén Oscar-díjas Jennifer Lawrence, és forgatott itt a manapság oly felkapott Ryan Gosling is. Volt, aki nem nagyon akart kimozdulni a területről (Jennifer Lawrence például egy ide behúzott lakókocsiban lakott), de volt, aki szabadidejében bejárta a Balaton-felvidék jó pár gasztro helyét (Mel Gibson).

 

Milyen építményeket láthattok ebben az urbex-albumunkban..?

• A három betontölcsér hivatalos neve: hűtőtorony. A megfotózott hűtőtornyokat két világhírnévre szert tett Kossuth-díjas mérnökünk, Heller László és Forgó László tervezte. A három, pálcikalábakon álló betonmonstum mind kívülről, mind belülről laikusként is lenyűgöző.

• Közvetlen a négy emeletes, ma már C típusú irodaháznak sem nevezhető épület mögött hat emeletnyi magas félkarú óriás (ez a főépület) karjának „vénája” egy szalag. A környékről libegő csilléken, a Bakonyból vasúttal hozott szenet az óriás karjának aljában aprították fel, majd a felaprított kőszenet a kar szalagja szállította fel a hatodik emeletre, ahol a nyersanyag a kazánokhoz, majd onnan a kazánokba került.

• Kevésbé látványos, mégis a hőerőmű szíve a turbinaház. A kazánok óránként 86 tonna 500 fokos gőzt nyomtak a főépület melletti turbinaház turbináiba, ezekből 20 000 kW/óra energia jutott a hálózatba. Ez rengeteg háztartás egynapi villamos energia szükségletét tudta biztosítani. A turbinaház turbináit sajnos nem tudjuk bemutatni, ellenben a turbina nélküli hatalmas teret igen, ami az Inota Fesztivál központi épülete.

• Említettük, hogy a kazánok óránként 86 tonna 500 fokos gőzt nyomtak ki magukból. Óránként 86 tonna bármiből is, óriási mennyiség, amit valahogy meg kellett fogni, bent kellett tartani a rendszerben. Ezt a célt szolgálták az Inotai Hőerőmű területének talán legérdekesebb építményei, a már fent említett Heller László és Forgó László tervezte, pálcikalábakon álló három betonmonstrum, a három hűtőtorony. A gőzturbinákból kilépő gőzt a betonmonstrumokhoz vezették, tiszta vízzel keverték a tornyok csőrendszereiben és speciális fúvókáiban (a fotókon mutatjuk a hűtőtornyok belsejét is, a mára szedett-vedett csőrendszerekkel), így a gőzből ismét víz lett (amit a hűtőtorony pálcikalábai alatt található medencében tároltak - mutatjuk a medencét is), az újrahasznosított vizet pedig újra a kazánokba tudták vezetni. Azt a minimális mennyiséget amit nem sikerült hasznosítani, gőz formájában felszállt a tornyokon keresztül a levegőbe. 

• Ezen urbex albumunk utolsó épülete a már fent bővebben kifejtett, 2008-ban egyedi műemléki védettséget is kapott Béke Művelődési Ház.