FEDEZD FEL AZ AZ OSCAR-DÍJAS "A BRUTALISTA" CÍMŰ FILM EGYIK HAZAI HELYSZÍNÉT..!

Beviszünk az Óbudai Gázgyár lezárt óratornyába, majd megmutatjuk a Gázgyárhoz tartozó, századelőn épült luxus-lakónegyedeket is..!

1873 és 1900 között, azaz alig 30 év alatt !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága. Újra kellett definiálni az utak, utcák, közterek létét, az infrastruktúrát is fejleszteni volt szükséges. Ahhoz, hogy Budapest közvilágítása megoldott legyen, gázra volt szükség. Így jött létre az Óbudai Gázgyár; a gázgyár vezetőinek a köztisztviselői luxus-lakónegyed, és a munkásosztálynak a munkás luxus-lakónegyed. Ebben a rovatunkban az egy területen belül megtalálható három épített örökségünket mutatjuk be.

ITT FORGATTÁK A 2025-BEN OSCAR-DÍJAT NYERT "A BRUTALISTA" CÍMŰ FILM EGYIK FŐ JELENETÉT

Beviszünk az Óbudai Gázgyár messziről is látható óratornyának lezárt épületébe:

Az Óbudai Gázgyár óratornyában forgatták a a 2025-ben Oscar-díjat nyert "A brutalista" című filmet

HANGULATOS KERTVÁROSI FEELING ÓBUDÁN. ANNO A TISZTVISELŐKNEK ILYEN HÁZAK JÁRTAK..!

Az alábbi albumban megmutatjuk a gyárigazgatónak járó 400 nm-es épületet, majd az épülettől északi és déli irányba elhelyezkedő négy-négy kertes ház egy-egy épületét. A gázgyári vezetői hierarchiának megfelelően voltak közelebb vagy távolabb a gyárigazgató házától a vezetői lakások. Minél közelebb volt a ház a gyárigazgatóhoz, annál magasabb vezetői rangja volt a házban lakó tisztviselőnek. Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepe azon felül, hogy leromlottsága ellenére őrzi patináját, közvetlen Duna-parti hangulattal is bír:

Az Óbudai Gázgyár kertvárosi hangulatának egyik tisztviselőháza

NEM IS GONDOLNÁD, HOGY EZEK A HÁZAK A MUNKÁSOSZTÁLYNAK ÉPÜLTEK A SZÁZADELŐN

Az Óbudai Gázgyár 1914-re készült el. Az építkezésből visszamaradt összegről a városvezetés úgy döntött: két lakónegyedet huzat fel, az egyiket a gázgyári vezetőknek (lásd fentebb), a másikat a munkásosztálynak. A munkástelep azon felül, hogy fedelet, sőt, a lakásokhoz tartozó kertet/parcellát is adtott a munkásemberek számára, egyéb komfortot is képviselt: a munkástelepen óvodák, iskolák, élelmiszerboltok, és egyéb szolgáltatóegységek is megtalálhatóak voltak. Ilyet a mai világban nehezen tudnánk már elképzelni..

Az Óbudai Gázgyár kertvárosi hangulatának munkáslakótelep-részlete

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron Magyar Szent István-renddel kitüntetett, háromszoros olimpiai, háromszoros világ- és háromszoros Európa-bajnok magyar kardvívó mentális felkészítője:

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

TUDOD, MELYIK ÉPÜLET VAN A HÚSZEZER FORINTOS PAPÍRPÉNZÜNKÖN?

Ebben az ERRE-ARRA fotós ajánlóban a VIII. kerület Palotanegyed részéhez invitálunk. Kevesen tudják, de a Kossuth téren felépült Parlament előtt a most bemutatott épületben gyűltek össze az akkori nagyjaink, és döntöttek a haza sorsáról. Ez az az épület, ami a húszezer forintos papírpénzünkön is látható.

Egy kis előzmény és az épület maga:

1838 márciusában Csepel-szigetnél a Duna jege feltorlódott, a jég miatt a Duna megemelkedett, és a mélyebben fekvő pesti oldal adott szakaszait, többek között az épp építésnek indult Nemzeti Múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát a földig rombolta. A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára, a Nemzeti Múzeum köré pedig arisztokraták és a haza javát szolgáló politikusok kezdtek palotákat építtetni, felismervén azt a tényt, hogy divatos és ingatlan-értéknövelő a Nemzeti Múzeumra néző házat/lakást tulajdonolni, abban élni, dolgozni. Hogy a Nemzeti Múzeum köré húzott sok palota közül melyik a legértékesebb, talán mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogyha a kezedbe veszed a 20 000 Ft-os papírpénzünket, ez a palota köszön vissza róla. A Kossuth téren felépült Parlament előtt itt gyűltek össze politikusaink. 

Rekord gyorsan, mindössze három hónap alatt épült fel a zseni építészünk, Ybl Miklós által megtervezett, és Diescher József építőmester által kivitelezett csodálatos épület, melyben 1866-tól 1902-ig üléseztek a politikusok (1902-ben költöztek át az akkorra megépült Parlamentbe a képviselők). 

Hogy mely nagyjaink jártak itt, mi a jelenlegi funkciója, és hogyan nézett ki a Parlament-előd, a Régi Képviselőház..? Megmutatjuk:

Ma Olasz Kultúrintézet, anno a Parlament elődje: a Régi Képviselőház. Az épület, ami a 20 000 Ft-os papírpénzünkön is látható.

Az alábbiakban bemutatunk a Nemzeti Múzeum köré épített másik két palotát. Az egyik a gróf Festetics család által építtetett Festetics-palota, a másik a gróf Csekonics János által a lányának nászajándékba felhúzatott Károlyi-Csekonics-palota.

A Festetics család budapesti palotája

A Károlyi-Csekonics-palota

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga:

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

HOGYAN LETT A JÁNOS-HEGYI KILÁTÓ ERZSÉBET-KILÁTÓ..?

Felhőkben utazunk. Magunk sem gondoltuk, hogy amikor felérünk a Normafához, felhőbe érkezünk. Aztán amikor felmásztunk Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen található Erzsébet-kilátó 101 lépcsőjén, a felhők fölé érkeztünk. Ezt a csodálatos látványt tárja elénk az alábbi album, de nem feledkezünk meg Schulek Frigyesről, az alkotóról, és magáról erről az ikonikus épített örökségről, az Erzsébet-kilátóról sem.

Hogyan lett a János-hegyi Erzsébet kilátó Erzsébet kilátó..?

Schulek Frigyes a 66-odik életévében járt, amikor megkapta az Erzsébet kilátó tervezésének lehetőségét. Ekkor már túl volt a budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatain (az épület kívülről: (1), és belülről: (2), valamint élete fő művének, a csodálatos kilátással bíró Halászbástya épületegyüttesének megalkotásán is. Schulek az Erzsébet kilátó tervezésének idejében a Műegyetem középkori építészeti tanszékét vezette, így egyfajta lecsengető munkaként élte meg a feladatot, ami abból a szempontból is tetszetős volt neki, hogy az egyik kedvenc kirándulóhelyére (Székely Bertalan festővel sétálgattak itt sokat), a János-hegyre tervezték annak megépítését. Nem csak Schulek Frigyest, Székely Bertalant, hanem Sissit is vonzotta a János-hegy csúcsa. Erzsébet királyné 1882-ben több ízben is felkereste az akkor még fa kilátóval rendelkező János-hegyi csúcsot. Ezek után nem árulunk el nagy titkot, hogy az Ő emlékére lett Erzsébet a kilátó neve.

Az építkezés érdekessége, hogy a hegytetőre nem vezetett fel út, mindössze a mai Libegő pontjáig lehetett autóval eljutni, így az építkezés során kénytelenek voltak síneket lefektetni, és egy sok lóerős benzinmotort szerezni, ami a több száz méter hosszan lefektetett sínekre elhelyezett, az építkezéshez szükséges anyagokkal megrakott kocsikat felhúzta a csúcsra. 

Hogy pontosan mikor adták át Budapest legmagasabb kilátópontját, hány méter magas, hány ezer téglát építettek be a kilátóba, valamint hány darab lámpatesttel érték el, hogy a kilátót minden budapesti lássa, nem utolsósorban pedig hány száz lépcső vezet fel a kilátó legmagasabb pontjára..? Írunk erről is, úgy, hogy közben csodálatos hangulatot árasztó fotóalbumainkról nem szeretnénk elvinni a figyelmet.

Schulek Frigyes: János-hegyi Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó megtekintése után a budai oldalon maradva megmutatjuk Schulek Frigyes említett főművét a Halászbástyát, pár mondatban elmeséljük, hogy lett Halászbástya a Halászbástya, nem utolsósorban pedig a Mátyás-templom külső megtekintése után beviszünk magába az épületbe. 

Érdekessége mindegyik Schulek Frigyes építészetét bemutató albumunknak, hogy bár az egyik a budapestiek turistapontja (Erzsébet-kilátó), a másik kettő (Halászbástya, Mátyás-templom (1) (2)) a külföldiek turistapontja, tudatosan kerestük azt az idősávot, amikor úgy tudtunk fotózni, hogy az ERRE-ARRA fotós ajánló követői az épített örökségeinkre, azok részleteire tudjanak fókuszálni, és ne húzza el a szemet, vagy ne takarja ki a látványt az emberek garmadája.

Schulek Frigyes: Halászbástya

Schulek Frigyes: Mátyás-templom kívülről

Schulek Frigyes: Mátyás-templom belülről

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Feszty Zsuzsa, Feszty Árpád festőművész, a Feszty-körkép megalkotójának unokahúga

"Az errearra.org-on megjelenő fotók és írások magával ragadóak, nagyon élvezem nézegetni, olvasgatni őket. Mind az épített örökségért, mind a természeti értékekért rajongó személy, hű látogatója vagyok ennek a csodálatos honlapnak."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---