Tata szerethető kis városkája nem is gondoltuk volna, !19! épített örökséget és természeti értéket mutatott nekünk három nap alatt. Tata környéke is tele van látnivalóval, ebben a részben a megnyugtató hangulatot árasztó Vértes közepére, azon belül is az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesébe kalauzolunk..!
Tatától 20 percnyi autóútra a Vértes madárcsicsergős zöld világában, az energetizáló hatásúnak nevezett Szent György törésvonalon található a majki Kamalduli remeteség. A remeteség épülete kettő az egyben: képzeld el úgy, hogy a remeteséget körbevevő magas falakon belül van egy terület, ahol 17 szerzetesi cellaházat és hozzájuk csatolt kertet láthatsz. Ez az épületegyüttes egyik területe, ezt mutatjuk meg először.
Kamalduli remeteség 6 cellaháza a 17-ből.
A cellaházakat úgy képzeld el, hogy mindegyik négyszögszimmetriás alaprajzú, azaz teljesen egyforma minden cellaház alapterülete, sőt, formája, falai, helyiségei, berendezései is, továbbá minden helyiségben ugyanott van az ágy, az imahely, a lavór, mi több, még a házakhoz csatolt kertek alapterületei is egyformák.
Kamalduli remeteség egyik cellaházának szobája. A többi helyiséget itt meg tudod nézni, ezek között különösen ajánljuk a csodálatos kápolnaszoba megtekintését.
A kolostoregyüttesen belül a cellaházakat magas falak választják el egymástól, olyannyira, hogy még egymás kertjébe sem láttak be a kamalduli remeték. No de kik is ők, és mit vállaltak, amikor 1733-ban 17-en beköltöztek az Esterházy József gróf által saját földterületén számukra kialakított, mára az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesének 17 cellaházába..? A kamalduli szerzetesek vállalták, hogy nem esznek húst, nem isznak bort, nem beszélnek egymással, a zöldségeiket is maguknak termelik. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor például, ha betegek lettek, mi történt..? Állítólag ilyen esetben az ablakukba tett gyertyával jeleztek a főépületben szolgáló fél-kamalduli embereknek (ők voltak azok, akik néha ki-kijártak a környező településekre).
Gondolj bele.. kibírnád, hogy egész évben nem beszélsz, nem szocializálsz..? OK-OK, a kamalduliaknak egy évben !mindössze kétszer! volt lehetőségük beszélni. Karácsonykor és húsvétkor a főépület refektóriumában összegyűltek, hogy megosszák egymással az év során könyvekből felgyűlt tudásukat, hiszen ők, a kamalduliak, a Bencés-rend reformágaként arra tették fel az életüket, hogy olvassanak és imádkozzanak.
Ahogy említettük, a 17 cellaház és kertje teljesen egyforma volt, egy különbséggel. Ez pedig a cellaházak portálján, az ablak fölött elhelyezett címer volt. Mert bár a területet és az ötletet gróf Esterházy József adta/hozta, a cellaházak építéséhez patrónusokat szerzett, további grófi családok személyében. Az ablak fölé helyezett címerekből láthatod, hogy melyik cellaház építését melyik grófi család donálta.
A cellaházak egyikének portálján, az ablak fölött elhelyezett grófi címer.
A kamalduli remeteség cellaházakkal megtűzdelt területe igazi kuriózum, a fentiekben csak pár fotót mutattunk, viszont itt megtalálod a teljes fotóanyagot, egyértelműsítő jegyzetekkel. Érdemes belenézni..!
A fentiekben megmutattuk az ország legérdekesebb épületegyüttesének egyik területét, ahol 17 teljesen egyforma szerzetesi cellaház található. Most, ugyanúgy a területen belül, de egészen más vizualitásba viszünk, megmutatjuk a kolostoregyüttes főépületét, ami idővel az Esterházyak vadászkastélyává avanzsálódott.
A kamalduli remeték főépületében a kolostoregyüttes építésekor (tehát amikor a cellaházak is megépültek), kegyúri szoba (a remeteséget alapító és fenntartó személy, azaz az Esterházyak kiváltságos szobája), refektórium (a katolikus egyház esetében az a terem, ahol a vallásos személyek az ebédet fogyasztották), és a fél-kamalduli remetéknek fenntartott kiszolgáló helyiségek lettek kialakítva. Aztán jött II. József király, aki azt mondta, hogy minden olyan egyházi rend felszámoltatik és a rend területe a kincstárhoz/államhoz csatoltatik, ami nem végez oktató vagy betegápoló tevékenységet. Így szűnt meg Esterházy József gróf olvasó és imádkozó hobbi-rendje, a kamalduli rend. A kamalduli rend már nem is éledt újjá a területen, viszont az Esterházy család 1856-ban visszavásárolta a területét a kincstártól/államtól. Egészen pontosan gróf Esterházy Móric - a kortárs író Esterházy Péter nagypapája - volt a visszavásárló, aki visszavásárlás után a főépületet vadászkastéllyá alakíttatta át, úgy, hogy a refektórium (ebédlő) megmaradt olyanná, mint amilyennek Fellner Jakab építész anno megálmodta, és amilyennek ma mi is láthatjuk.
A kamalduli remeték 17 cellaházából kettő (balra), és a kamalduli remeték főépülete (jobbra), mely idővel az Esterházyak vadászkastélyává avanzsálódott. A kastélyt kívülről, majd belülről teljes egészében itt tudod megnézni, itt pedig a kastély csodálatos refektóriumát (ebédlőjét) láthatod.
Hogy éltek itt a régi-új Esterházyak..? Gróf Esterházy Móric - aki a Magyar Királyság 20-ik miniszterelnöke volt - 1918-ban vette feleségül a Károlyi grófi család erdélyi vonalának Károlyi Margitját. Ők és négy gyermekük, Mátyás (Esterházy Péter író édesapja), Marcell, Menyhért, Mónika éltek itt a kamalduli főépületből vadászkastéllyá avanzsálódott épületben a belső személyzetük egy részével. Móric politikai elfoglaltságai miatt sokat tartózkodott a budai várnegyed Bécsi kapu tér 8. szám alá építtetett Esterházy-házban, Margit pedig magát egyszerű parasztgróflánynak nevezte, és imádott a majki kastélykertben tenni-venni. A grófi család nem csak Majkon, hanem Csákváron is rendelkezett kastéllyal, Budapesten több ingatlanjuk volt, de volt erdőgazdálkodásuk, nagy gazdaságuk is, és iskolákat tartottak fenn. Margit nem csak kertészkedett, számba vette az uradalomban élő családokat, karácsonykor a családoknak ő hordta ki a megvásárolt bundákat, cipőket, sőt, a kastély ebédlőtermében mindig egy hatalmas karácsonyfa volt felállítva, és az alatt a kiszolgáló családok gyermekeinek elkészített csomagok voltak ruhával, cipővel, nemigen látott naranccsal. A kiszolgáló családok egyöntetű véleménye volt, hogy Károlyi Margit grófnő adakozó, barátságos, jó kedélyű asszony volt, és maradt is aztán minden nehézség ellenére, élete végéig.
A kamalduli főépületből vadászkastéllyá avanzsálódott épület kertje, ahol Károlyi Margit szeretett lenni. A távolban látható az a kút, ami Károlyi Margit édesapjának nászajándéka. A csodálatos díszkútról közelebbi fotót itt láthatsz.
1944-ben ebbe az idillbe a II. világháborús frontvonallal megérkeztek a szovjet katonák. Háború lévén nem volt világítás, és hogy legyen, az érkezők meggyújtottak papírokat, ezáltal felgyulladt a könyvtár, leégett a kastély bal szárnya. A kastélyt és a cellaházakban élő személyzetet kifosztották, nem csak a szovjet katonák, hanem aztán a közeli Oroszlányból érkezők is.
1951-ben gróf Esterházy Móricot kitelepítették a Heves megyei Hortra, Károlyi Margit grófnőt jogszabályhézag miatt nem: ő sosem volt a család fővárosi ingatlanjaiba bejelentve. Margit tehát Majkon maradt, viszont neki is át kellett költöznie a kastélyból az egyik remeteségi cellaházba, hogy a kastélyból ifjúsági tábor, majd szakmunkás iskola és kollégium legyen. Megfordult a világ, de Károlyi Margit grófnő (és a hozzá költöző húga, Károlyi Emma) alkalmazkodott. A nagymama korba lépő Margit nem dolgozott már, de Emma - aki ugyanúgy tudott franciául, németül, angolul, latinul, mint Margit - favágó lett. Munka után hazafelé meglátogatta Katit, a tehenüket, aztán kérges tenyérrel leült ebédelni, majd a külföldi rokonoktól kapott francia nyelvű újságot olvasni. Margit és Emma Majkot és az országot akkor sem hagyta el, amikor Margit férje, Esterházy Móric és lánya, Mónika 1956-ban Bécsbe disszidált. Margit 1975-ben, Emma kicsivel előtte halt meg, és Fóton, a Károlyi család temetkezési helyén lettek eltemetve.
Az alábbi képre klikkelve a nemrégiben csodálatosan helyreállított vadászkastély gróf Esterházy Móric és Károlyi Margit időszakát idéző hangulatát mutatjuk meg Nektek kívülről, majd belülről, legyen az a kiszolgáló személyzet szintje, legyen az épületen belül található kápolna, vagy a grófi család által használt épületszint.
Források: A 13-as cella grófnője (dokumentumfilm)
Majki műemlékegyüttes (Wikipédia)
Ha a "Tata környéki látnivalók" eddig bemutatott albumait is boldogan szemrevételeznéd, itt megtalálod őket.
Ha pedig a piciny Tata sok-sok látnivalójára vagy kíváncsi, itt mutatjuk azt is. :)
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról: Kun Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia díjazottja
(Akadémiai újságírói díj):
"Az ERRE-ARRA fotós ajánló egy jó példa arra, hogy a fotográfiai esztétikum összekapcsolódhat az épített örökséggel, természeti örökséggel is. A vizuális kultúra csodákra képes. Az errearra.org képi világa - akár egy adott képet, akár komplex képcsoportokat követünk le - a fotósa, Fazekas Krisztina szemein keresztül mesél. Csak ajánlani tudom a csodálatos fotókkal operáló errearra.org-ot minden kedves idelátogatónak."
