Lechner Ödön fiatalon elveszti szeretett feleségét, melyről így ír: „27 éves voltam. Lelki küzdelmektől kínozva, fiatal feleségem halála után szívem mélyén sújtva, elviselhetetlen lett nekem a budapesti tartózkodás, s szinte futva menekültem az új világba - Párizsba, minden anyagi erőt, eddig szerzett pozíciómat feláldozva.” Lechner négy év után hazatér, és újra megnyitja Pártos Gyulával közösen vezetett irodáját. Ez egybeesik a MÁV Nyugdíjpénztárának pályázati kiírásával, mely szerint az Operával szemben vásárolt telekre szeretnének egy impozáns palotát építtetni. A franciaországi tartózkodás alatt felszedett tudásmennyiséget Lechner beleszövi a pályázati tervébe, és benyújtják a francia reneszánsz stílust képviselő építészeti tervet.
A századelőn a MÁV számára presztízst jelentett, hogy a megjelenő épületeivel olyan építészeti minőséget képviseljen, ami a MÁV magas színvonalát, elhivatottságát hirdeti. Ezen gondolatsoron elindulva a MÁV a Városliget felé épp kialakításra kerülő sugárúton (ekkor egyedül a szűkös Király utcán haladva volt lehetőség kijutni a zöldövezetbe) több telket is vásárolt. Az Operával szembeni telket a MÁV Nyugdíjintézete vette meg azzal a gondolatsorral, hogy a MÁV-nál lévő nyugdíjelőlegek befizetéseiből felhúzzák a bérpalotát, melynek építtetését és fenntartását a MÁV felsővezetői számára bérbe adott luxuslakások, és a földszinti kávéház bérleti bevételeiből termelik ki.
A fiatal Lechner nagy fába vágta a fejszét, mert azon felül, hogy az Andrássy út szigorú építkezési szabályait betartva kellett alkotnia, azt is figyelembe kellett vennie, hogy az akkori sztárépítész, Ybl Miklós által tervezett csodálatos Operával szemben kell egy, az Operával kapcsolatot létesítő, arra reflektáló épületet terveznie. Lechner ezért kellően óvatos volt, és így fogalmazott egy, az unokaöccsének, Lechner Jenőnek írt levelében: „Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”
Az épületet a korabeli sajtó a maga idejének legszebb épületeként aposztrofálta. A földszintjén teraszos kávéház nyílt, melyről 1933-ban „Az Ujság” című lap így ír: „(…) 1899-ben beköltözött a MÁV Nyugdíjintézetének palotájában lévő vendéglőjébe a híres Drechsler vendéglős. Érdekes, hogy a fővárosban annyira eggyé olvadt a vendéglő és a palota, hogy mindenki csak Drechsler-palotának ismeri még ma is ezt a pompás épületet (…) Drechsler nagyon értette a módját, hogy hogyan kell a vendégeket idecsábítani, sőt, amikor az akkori parlamenti éttermet is kibérelte, kreált egy olyan ételt, amely még ma is a kedvence az édességeket szerető embereknek. Ez az étel a krémmel bélelt képviselőfánk. (…) Drechsler angol mintára bevezette azt a szokást, hogy a gourmandoknak való nyers beafsteak-darabokat megmutatta, akik aztán kiválasztották a kedvükre való darabot. Ugyancsak Drechsler importálta a törökkávét is Budapestre, és ő volt, aki az első négert sétáltatta az étteremben a tálcán tartott feketekávéval. Óriási teraszt építtetett ki egészen a kocsiútig és a teraszon ülő előkelő közönséget zene szórakoztatta és ide kerültek először az úgynevezett ívlámpák is, amelyek Budapesten első ízben a Ferenc József-hídon ragyogtak. Aki Budapesten számított, az idejárt. Politikusok, írók, színészek adtak itt egymásnak találkozót és a híres Lechner-féle asztaltársaság, amely délutánonként a Japán kávéházban ült akkoriban, szintén idejárt.”
Név szerint mely vendégekről tudunk, akik az Ybl-féle Operaház palotájára néző teraszon kávézgattak..? Ide járt Lechner Ödönön kívül többek között Erkel Ferenc, Szinyei Merse Pál, Márai Sándor, Kálmán Imre, Goldmark Károly, Puccini, Mahler, Wagner, de megfordult itt halála évében Liszt Ferenc is.
Csodálatos, egyedi, és megismételhetetlen látványt hozunk Nektek, bejutottunk a Drechsler-palotába, az egyik legszebb Andrássy úti épületbe. Gyertek velünk..! :)
Elmondható, hogy Lechner fenti, Franciaország-béli terve után kezdett el ténylegesen kísérletezni a szecesszió hozzá kötött stílusával, a magyar szecesszióval. A MÁV Nyugdíjintézetének székháza, más néven a Drechsler-palota 1886-ra készült el, a jelentősebb magyar szecessziós alkotásai 1896-ban (Iparművészeti Múzeum), 1899-ben (Földtani Intézet), 1901-ben (Postatakarékpénztár) és 1905-ben (Sipeki-villa) épültek.
Mára méltán nevezik Lechner Ödönt a magyar Gaudinak.
Az alábbi albumban ezen lélegzetelállító építészeti csodákat láthatjátok!
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese":
"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."
