1873 és 1900 között, azaz alig 30 év alatt !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága. A főváros az újépítésű ingatlanokkal kapcsolatos döntéseit nem halogathatta tovább, újra kellett definiálni az utak, utcák, közterek létét, meg kellett induljanak a századelős bérházak építései. Budapest egy hatalmas méhkassá változott. A csodálatos századelős szecessziós épületeink, az utcáink, amiken ma is járunk, ebben az időszakban alakultak olyanná, amilyennek ma is ismerjük őket.

Ekkoriban nem csak a külcsín indult változásnak, szükséges volt fejleszteni a kevésbé látványos infrastruktúrát is: el kellett indítani például a közvilágítás kialakítását, így szükségessé vált egy modern, minden igényt kielégítő légszeszgyár felépítése, ami ellátja egész Budapestet gázzal.

Mi az a légszesz, hogyan hozták létre, és mire használta a főváros..?

A légszeszt városi gáznak is nevezhetjük, amit szén égetésével állítottak elő. A szén fővárosba történő juttatásához vasúti infrastruktúra-fejlesztésre, a szén légszesszé való átalakításához légszeszgyárra, a légszesz előállításához emberekre volt szükség.

Ezért épült fel 1910 és 1913 között az Óbudai Gázgyár, valamint annak munkástelepe és tisztviselőtelepe. Az Óbudai Gázgyár területén a szenet magas hőmérsékleten kémiai reakcióval különböző típusú gázokká alakították. Az előállított gázt a gyárban összegyűjtötték és tárolták, mint ahogy a mellékterméket, a kátrányt is.

Az Óbudai Gázgyárból (légszeszgyárból) a gázt csöveken keresztül eljuttatták a főváros egyes városrészeibe, hogy azt a házak és közterületek világítására használják. A gáz világító testekbe, úgynevezett gázlámpákba került, amelyek az utcák világítását biztosították. A gázlámpák égtek a városok közterein, parkjaiban és az utcákon, így azok a fővárost éjszaka is világossá tették, segítve a közlekedést, javítva a közbiztonságot.

Az Óbudai Gázgyár területe sok-sok épületből áll. Ebben az albumban a terület kuriózumát mutatjuk meg nektek: beviszünk titeket a kívülről is pompázatos, több toronyból álló ipari műemlékegyüttesbe, mely anno az említett gáz és annak mellékterméke, a kátrány tárolására szolgált. Érdekesség, hogy a 2025-ben három Oscar-díjat is bezsebelő „A brutalista” című film egyik fő jelenetét itt, a most bemutatott Óbudai Gázgyár legmagasabb tornyában forgatták.