top of page
Keresés

SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZI HANGULATOK

Frissítve: febr. 25.


„Van a kávé... A fekete. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem.” Imádjuk ezt az érzést, csakúgy mint Csitáry-Hock, kortárs író. És imádták ezt az érzést a századelőn őseink is, nem véletlen volt elképesztően nagy kulúrája az Osztrák-Magyar Monarchia idejében eme tevékenységnek. Üljetek be kávézókba és varázsolódjatok el ti is, vizuálisan, aztán az ízek, és egymás által. :)



A "VILÁG LEGCSODÁLATOSABB KÁVÉHÁZÁNAK" KARZATÁN ÍRTA MEG MOLNÁR FERENC A PÁL UTCAI FIÚKAT

A „világ legcsodálatosabb kávéházának”, a New York kávéháznak a karzatán egyszer három hétig ült nonstop Molnár Ferenc írónk. Miért..? Hogy regényt írjon. Melyiket..? A Pál utcai fiúkat. Hogy mi kell ahhoz, hogy három hét alatt elkészüljön egy idővel méltán világhírűvé vált regény..? Először is ihlet, másodszor az ekkor 29 éves Molnár Ferenc közeledő esküvője (melyhez elengedhetetlen a pénz). Beültünk, és imádtuk a New York kávéházat. Kávéztunk, és közben moziztunk, részletről részletre. Megmutatjuk.

A New York kávéház karzata, itt írta Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regényét.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




A CENTRÁL KÁVÉHÁZ IQ AURÁJA

Porcelánpoharakhoz csattanó csilingelő kiskanalak, pohár oldalán lefolyó fekete, dohányfüst, IQ aura a levegőben.. Ady, aki épp a Veress Pálné utcai otthona felé tart Csinszkájához (de nem bírja ki, hogy ne lépjen be Babitshoz, akit az üvegen át vesz észre), Babits, aki már erőteljesen vágyja a nyarat és a kilátást a nyári lakjából az Esztergomi Bazilikára, de most épp verssorokat szül. Itt, a Centrál kávéházban. Aztán hangos kultviták, Nyugatosok napi szintű találkozója, sétabotok, ottfelejtett kalapok.. Volt itt élet.. A Centrál a magyar irodalmi élet második (az első a New York kávéház) legfontosabb központja volt a századelőn.

A Centrál kávéház a Nyugatosok egyik kedvenc találkozóhelye volt (a másik a fent említett New York kávéház).

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




A NEM CSAK AZ ÍZEKRE, HANEM A VIZUALITÁSRA IS KÉNYES GERBEAUD EMIL SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZA

A Gerbeaud kávéházban nem jártak a Nyugatosok (ellenben a New York kávéházzal, vagy a Centrál kávéházzal), amit nem is nagyon értünk, hisz Gerbeaud Emil maximalista figura lévén nem csak a kávé, a sütemény (a macskanyelv és a zserbó is az ő nevéhez fűződik), hanem a belsőépítészet vonatkozásában is odafigyelt, nem kevés pénzt áldozott az enteriőrre, azaz patina szintjén egyáltalán nem volt lemaradva sem a New York kávéháztól, sem a Centrál kávéháztól. Ha körbetekintünk, vannak itt nemes faanyagok, rokokó mintás stukkók, sőt: Gerbeaud-ék nem voltak restek, egyenesen a Párizsi Világkiállításról hoztak haza egy Gustave Moreau festményt, mely a Vörös Szalonban ma is látható. Mielőtt leültök a jól megérdemelt kikapcsolódós baráti élmény-csicserihez, varázsolódjatok el egy lassú séta keretében a Gerbeaud-részletekben. Megéri. :)

A Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény mind a mai napig látható a Gerbeaud kávéház Vörös Szalonjában.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




VÁRJUK ALADDINT A KÁVÉNK MELLÉ - URÁNIA KÁVÉHÁZ

Ülj be ide a mór világba egy arábia kávéra, aztán a mozivászon elé, vagy fordítva. Tudtad, hogy 1899-ben ebben az épületben vetítettek először mozgófilmet Magyarországon..? És, hogy az Uránia Filmszínház eredetileg kán-kánt járó táncoslányokkal megtűzdelt mulatónak épült..? És hogy ez az épület mind a mai napig Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete..? Már csak a varázsszőnyegen érkező Aladdin hiányzik. Amíg várjuk, sétálunk egyet a csodálatos épület földszintjén, majd felsétálunk az emeleti kávéház színes/mintás világába.

Az Uránia Filmszínház Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete. A századelőn emelt épület első emeletén található az Uránia kávéház.

Ha időd engedi, javasoljuk az épület belbecsének megtekintését.




A PÁRISI ÁRUHÁZ LOTZ-TERME - ÁMULJ TE IS A CSODÁN..! Képzeletben gyere fel velünk az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy úton található Párizsi Nagyáruház első emeletére ámulni.. Ülj le velünk, kérj egy kávét.. Alig telik el pár perc, jön az utazás-érzés, bele, a századelőbe.. Lotz Károly épp Feszty Árpáddal beszélget a jobbodon, aztán átül Ybl Miklóshoz, hogy az egyik projektjükről, az Operaházról beszélgessenek. Erre ezüst kávéskanál csörren, arra süteményt kér ki valaki. Lazulj, képzelődj, szabadon, miközben nézegeted a fotóinkat.. Ha racionálisabb beállítottságú vagy, a következő sorok hozzád szólnak. Lássuk, mit érdemes tudni a Párisi Nagyáruházról, és a kávézójáról. Az épület 1885-ben kaszinóként vált ismertté, majd a századelőn megvásárolta azt a híres óbudai textilgyár tulajdonosa, Goldberger Sámuel. Átalakíttatta kicsit, és létrehozta a város első igazi nagypolgári áruházát, a Párisi Nagyáruházat. Nem nyúlt hozzá viszont a kaszinó bálterméhez, így lehetséges az, hogy most is láthatjuk Lotz Károly csodálatos freskóit (kizárólag fotókon, mert az épület jelenleg le van zárva, így a kávéház sem megközelíthető). Lotz Károly a terem mennyezetére Budapest apoteózisát festette rá, a boltcikkelyek allegorikus figuráit a Sixtus-kápolna mennyezete ihlette. A freskókat pompeji stílusú festett és stukkós ornamentális keretbe foglalták. A szinte mindent befedő aranyozás okozta fények hatása pedig olyan, mintha a lemenő nap narancssárgájában úsznánk.. Visszatérve Lotz Károlyra: Lotz alkotásait elnézve nem csoda, hogy korának ő az egyik vezető festője. Műveivel nem csak itt, hanem a már említett Operaházban, a Vigadóban, az Országházban, a Magyar Tudományos Akadémián, valamint a Szent István Bazilikában is találkozhatunk.

A Párisi Nagyáruház Lotz-terme. Az épület és a Lotz-terem nem látogatható, ellenben mi megmutatjuk Nektek. Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 


Comments


bottom of page