Századelős kávéházak sorozatunkban megmutattuk többek között a „Nyugatosok” kedvenc kávéfogyasztó törzshelyeit: a világ legszebb kávéházát - ahol megírta Molnár Ferenc a Pál utcai fiúkat - azaz a New York kávéházat, és megmutattuk a Centrál kávéházat (törzsvendég volt itt többek között Ady Endre, Karinthy Ferenc, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső), valamint a Művész kávéházat is. Most megmutatjuk az Erzsébet-híd lábánál lévő, egymással szimmetrikus Klotild és Matild paloták egyikének szecessziós kávéházát, a Belvárosi Kávéházat, mai nevén a Matild Café-t. A Belvárosi Kávéház 1901-ben nyílt, kétszintes kávéházként.

Míg a Matild Café honlapjának történeti rovatrészében azt olvashatjuk, hogy a Belvárosi Kávéház idővel a művészek, újságírók, orvosok, politikusok, munkások találkozóhelyévé vált, sőt, Krúdy Gyula a Szindbád-történeteket itt írta meg, addig tisztelettel fogadtuk Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, több helytörténeti írás, többek között Krúdy Gyula budapesti életének színterei című könyv szerzőjének információt, miszerint "a Belvárosi Kávéház a belváros polgári elitjének, jogászoknak, rangos állami tisztviselőknek, illetve katonatiszteknek a törzshelye volt. A háború előtt irodalmárok nem, vagy csak nagyon elvétve látogatták - nekik ott volt két lépésnyire a Centrál."  Következésképp "Krúdy soha nem járt a Belvárosiba, kávéházba általában se járt, csak ha kéziratleadás miatt muszáj volt, mert ott lehetett találkozni a szerkesztőkkel. Dolgozni pedig ismereteink szerint nem dolgozott nyilvános helyen, csak otthon." Köszönjük szépen Saly Noéminak az információt, az alábbi fotóink által pedig gyertek velünk ebbe a csodálatos, eleganciát sugárzó szecessziós kávéházba.

_

Frissítés: 2024. 02. 11. 11:00