top of page
Keresés

Édességek adta boldogságérzést mixelünk az ERRE-ARRA fotós ajánló épített örökség fókuszával: ebben a hónapban csodás századelős hangulatú cukrászdákat hozunk a képernyődön keresztül hozzád. Ha jössz velünk az albumainkba, kérjük, miközben csoki tortáról, vagy képviselőfánkról álmodozol, hagyd, hadd járjon a szemed festményről festményre, bútorról bútorra, porcelántányérról íves villára, hisz a körítés is csudaszép..

Vizuális és gasztronómiai összhatás. Próbáltad már..? Megmutatjuk, hogy így is lehet. :)


A GYULAI SZÁZÉVES CUKRÁSZDA, AMI IGAZÁBÓL TÖBB MINT 180 ÉVES, ÉS AHOVA AZ 1848-AS FORRADALOM HŐSEI IS BETÉRHETTEK ANNO

Gyula épített örökségekkel teli belvárosa nem nagy, ha ott van az ember, gyalog is körbe sétálható. 

Egyik sétapont ez a cukrászda, ami nem is akármilyen. A cukrászda neve Százéves cukrászda, ami eleve maga is már egy több mint 220 éves épületben található (ez az épület Dél-Alföld legrégebbi emeletes polgárháza). 

Az üzlethelyiség 1838-ig gyógyszertár volt, amiről - csodák csodájára - egy mai napig fennmaradt falfestmény is árulkodik: az egyik fotónkon látható hölgy maga Hygieia. Ahogy említettük, a cukrászda Százéves cukrászda, de már 1840-től működik, azaz olyan régóta, hogy abszolút elképzelhető: be-betért ide anno egy-egy 1848-as ifjú vagy egy-egy katonatiszt is csákóban, mentében, tarsollyal és karddal az oldalán. Megmutatjuk a cukrászda autentikus auráját, a fennmaradt csodálatos biedermeier bútorokat, valamint az említett Hygieia falfestményt is:

A Százéves cukrászda biedermeier berendezése.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




EGY CUKRÁSZDA, MELYNEK BÚTORZATA 1827-BEN KÉSZÜLT

Budapest, Budai várnegyed, Ruszwurm ház. A ház bal oldalán a lakásokhoz vezető kapu, jobb oldalán üzlet. Az üzlet 1827 óta cukrászdaként funkcionál. Cukrászda, melynek - a gyulai cukrászdához hasonlatos - biedermeier stílusú berendezése túlélte az 1848-as szabadságharcot, és a II. világháború ostromát, védetté nyilváníttatott. Ide járt be például Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida, aki itt vásárolt naponta reggelit az osztrák császárnénak és magyar királynénak. Sissi többnyire jegeskávét, finom illatú, leheletkönnyű kuglófot és fodormenta rudacskákat fogyasztott. (Sissit és Ferenc Józsefet nem mellesleg a szomszédos Mátyás-templomban koronázták magyar királynévá és királlyá 1867-ben.)

Hogy miért lett a Ruszwurm cukrászda Ruszwurm cukrászda..? Az alábbiakban megtudhatod. :)

Ide járt be Sissi társalkodónője, Ferenczy Ida is. Sissinek  többnyire jegeskávét, finom illatú, leheletkönnyű kuglófot és fodormenta rudacskákat vitt.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




Ha olvastad a Ruszwurm cukrászda történetét a fotóra klikkelve, megtapasztalhattad, micsoda szorgalom és alázat jellemezte a tulajdonosokat. Ugyanilyen szorgalom és alázat jellemzi a következő két család, Auguszték és Szamosék világát is..

 

 

AZ ÖT NEMZEDÉKEN ÁTÍVELŐ CUKRÁSZCSALÁD, AUGUSZTÉK TÖRTÉNETE

Az Auguszt név az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával lett igazán ismert, ugyanis Auguszt József alig huszonegy évesen aranyérmet nyert cukorból készült szoborkompozíciójával. Ekkor már megvolt az édesapja, Auguszt Elek által nyitott pazarul berendezett elegáns, gázvilágításos Auguszt cukrászdájuk Budán, ami kiváló és gazdag áruválasztékával a főváros egyik legkedveltebb üzletévé, az értelmiség, a nagypolgárság, sőt az arisztokrácia kedvelt törzshelyévé vált. Jött a II. világháború, Auguszték cukrászdájának épülete - mint ahogy sok más budapesti századelős épület - sem élte túl az 1945. januári légitámadást. Bár Auguszt József a romokból újjáépítette a cukrászdájukat, 1951-ben államosították az üzletet, melyet József már - talán szerencséjére - nem élt meg. Ezt követően fia 1957-ben a semmiből létrehozta Budán a Fény utcai Auguszt cukrászdát, a család ötödik generációja pedig ezt a századelős hangulatú Auguszt Pavilont, a budai Farkasréten. Ezt az Auguszt Pavilont mutatjuk most meg Nektek.

Századelős hangulatú Auguszt Pavilon a budai Farkasréten.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




A SZAMOS CUKRÁSZ-DINASZTIA

A budai hegyekbe kirándulók körében már a századelőn kedvelt beülős helynek számított ez a mai napig is álló, Fogaskerekű Svábhegy állomása mögött található Szépkilátás utcai cukrászdaépület. Az épületet „kortárs” tartalommal 2004-ben a Szamos cukrász-dinasztia töltötte fel, és mind a mai napig árulják itt az édesebbnél édesebb, minőségibbnél-minőségibb termékeiket.

Kik a Szamosék..? Szamos Mátyás, az apa nélkül nevelkedő, szegény sorsú szentendrei szerb fiúcska a Balkánról menekült, onnan hozta magával a keleti édességek iránti szeretetét. Cukrászinasként a nagyhírű Auguszt családnál tanult, majd egy dán cukrásztól elsajátított marcipánformázási alapok után kézügyességgel, figyelemmel és sok-sok gyakorlással megtanulta, hogy marcipánból hogyan lehet esztétikus rózsákat készíteni. 1956-ban a Hungária Kávéházban rendezett Országos Cukrász Kiállításon Szamos Mátyás marcipán,- és karamell-kombinációjú földgömbjét a zsűri díjazta. Ezt követően szinte minden jelentősebb kerületi és országos versenyt megnyert, vagy azokon előkelő helyezést ért el. Beindult az üzlet, Szamos Mátyás egyre több megrendelést kapott, esténként, hétvégenként az egész család marcipánfigurákat mintázott. Merthogy időközben Szamos Mátyás elvette feleségül Hajdú Margitot, és három gyermekük született, Szamos Miklós, Szamos Gabriella és Szamos László. Mindegyik gyermek, majd a gyermekek gyermekei is folytatták a családi marcipán vállalkozást. A vállalkozás folyamatosan fejlődik, ma már több mint 500 alkalmazottal dolgoznak az alapító gyermekei és unokái. Három generáció (a negyedik generáció még felnövőben), titkok, receptek, kísérletezgetések, szenvedély, növekedés. Mára a „Szamos”, más néven a Szamos marcipán Magyarország egyik legismertebb családi vállalkozása lett.

Századelős hangulatú Szamos cukrászda a Fogaskerekű Svábhegy megállónál.

Ha időd engedi, javasoljuk a teljes épület megtekintését.




A GERBEAUD, AMI KÁVÉHÁZ ÉS CUKRÁSZDA IS EGYBEN

Tudtad, hogy a macskanyelv és a zserbó sütemény Gerbeaud Emil nevéhez fűződik..? És, hogy a Gerbeaud mint a mai napig létező hely..? Ha kíváncsi vagy erre a patinás, Budapest szívében, a Vörösmarty téren található helyre, ahol süteményt és ízes kávét is fogyaszthatsz, gyere velünk ide: 

A macskanyelv és a zserbó sütemény is Gerbeaud Emil, a neves Gerbeaud  cukrászda létrehozójának nevéhez fűződik.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.



SZAMOSÉK TÖBB GENERÁCIÓS BRANDÉPÍTÉSÉNEK CSÚCSA A SZAMOS CSOKOLÁDÉ MÚZEUM

Végezetül pedig mutatunk egy helyet, ami részben a csoki imádók fellegvára, részben egy család több generációs brandépítésének csúcsa. A Szamos Csokoládé Múzeumban szinte minden csokoládéval kapcsolatos dolgot láthatsz. Hogy miket..? Megmutatjuk ezt is:

Szamos Csokoládé Múzeum egyik helyiségének hangulata.

 Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését. 



 


A cukrászdák után gyere velünk csodálatos századelős hangulatú kávéházakba is:



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 



A januári hideg forró kávé kortyolgatására inspirált minket, melyet megfűszereztünk (vagy tejhabbal dúsítottunk) csodálatos, századelős kávéházi enteriőrök bemutatásával. A századelős kávéházak hangulata visszajelzéseitek alapján olyannyira magával ragadó volt, hogy hozunk Nektek még két kávéházi különlegességet.

 

Az előző alkalommal többek között elvittünk Titeket a „világ legszebb kávéházába", melynek karzatán írta meg Molnár Ferenc a világhírűvé lett Pál utcai fiúkat (vannak országok, - pl. Olaszországban, Brazíliában, stb. - ahol kötelező olvasmány általános iskolában a Pál utcai fiúk), de megmutattuk a Gerbeaud-t is (ahol mind a mai napig látható Gerbeaud Emil által a Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény), és ne feledkezzünk meg a Nyugatosok törzshelyéről, a Centrál kávéházról sem, ahol nem egyszer megfordult Ady Endre, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, vagy akár Kosztolányi Dezső.

 

 

 

Az autentikus századelős kávéházak (1.2.3., 4.5.) sorába illő vizuálvilág a Művész kávéház is. A világörökség részeként aposztrofált Andrássy út impozáns pontján, az Operával srégen szemben, de a Zeneakadémiától is mindössze csak 500 méterre található Ray Rezső által 1884-ben tervezett neoreneszánsz Szenes-palota decensen visszafogott portálja mögött található ez a berendezésében a századelőt hűen tükröző csodálatos kávéház. Első körben a bérház elkészültekor annak tulajdonosa, Szenes Ede nyitott itt fűszerkereskedést, majd 1898-ban átadta az üzlethelyiséget Gerbeaudéknak, akik megnyitották itt a „Kis-Gerbeaud”-t. Ekkoriban készült el a kávéház neobarokk, illetve biedermeier hangulatú belső kialakítása. A hely berendezése, faragott tölgyfa kandallója, szekrényei, a lámpák burkolatai, a falak fenti részén található festmények és a kávéház portálja ma védelem alatt áll. Ha bemész és leülsz egy kávéra, garantáltan időutazol az Osztrák-Magyar Monarchia decens, „multikulturális” világába.

Ahogy az eddig bemutatott századelős kávéházak szinte mindegyikének, a Művész kávéháznak is volt irodalmár törzsvendége. Például Mándy Ivánnak (gyermekkönyvei - legfőképpen a Csutak sorozat - klasszikussá váltak, némelyikből ifjúsági film is készült az 1970-es években) a Művész kávéház volt a kedvence. 

Hogy miért választotta Mándy Iván a Művész kávéházat kedvencéül, és hol volt a törzshelye, valamint mely kortársak körében kedvelt még a Művész kávéház, arról ITT olvashatsz.

A hely berendezése: a szekrények, a lámpák burkolatai, a festmények védelem alatt állnak.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




Következő - egyben utolsó - bemutatott századelős kávéházunk a Belvárosi Kávéház (mai nevén Matild Café).

Az Erzsébet-híd lábánál lévő, egymással szimmetrikus Klotild és Matild paloták egyikének, a "Matildnak" a kávéháza 1901-ben nyílt, kétszintes kávéházként.

Érdekesség, hogy míg a Matild Café honlapjának történeti rovatrészében azt olvashatjuk, hogy a Belvárosi Kávéház idővel a művészek, újságírók, orvosok, politikusok, munkások találkozóhelyévé vált, sőt, Krúdy Gyula a Szindbád-történeteket itt írta meg, addig tisztelettel fogadtuk Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, több helytörténeti írás, többek között Krúdy Gyula budapesti életének színterei című könyv szerzőjének információt, miszerint "a Belvárosi Kávéház a belváros polgári elitjének, jogászoknak, rangos állami tisztviselőknek, illetve katonatiszteknek a törzshelye volt. A háború előtt irodalmárok nem, vagy csak nagyon elvétve látogatták - nekik ott volt két lépésnyire a Centrál."  Következésképp "Krúdy soha nem járt a Belvárosiba, kávéházba általában se járt, csak ha kéziratleadás miatt muszáj volt, mert ott lehetett találkozni a szerkesztőkkel. Dolgozni pedig ismereteink szerint nem dolgozott nyilvános helyen, csak otthon." Fotógalériánk által gyertek velünk ebbe a csodálatos, eleganciát sugárzó szecessziós kávéházba.

Ebben az impozáns kávézóban írta anno Krúdy Gyula a Szindbád történeteket.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya:


"Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."

 


Frissítve: nov. 13.


„Van a kávé... A fekete. És van a kávéház. Ahol nem a kávé a legfontosabb, hanem a találkozás. A beszélgetés. Két ember beszél, beszél, beszél, és egy napon a kávé más értelmet nyer. Átalakul érzelmekké. Többé már nem egyszerű kávé, hanem barátság, szeretet, vagy éppen szerelem.” Imádjuk ezt az érzést, csakúgy mint Csitáry-Hock, kortárs író. És imádták ezt az érzést a századelőn őseink is, nem véletlen volt elképesztően nagy kulúrája az Osztrák-Magyar Monarchia idejében eme tevékenységnek. Üljetek be kávézókba és varázsolódjatok el ti is, vizuálisan, aztán az ízek, és egymás által. :)



A "VILÁG LEGCSODÁLATOSABB KÁVÉHÁZÁNAK" KARZATÁN ÍRTA MEG MOLNÁR FERENC A PÁL UTCAI FIÚKAT

A „világ legcsodálatosabb kávéházának”, a New York kávéháznak a karzatán egyszer három hétig ült nonstop Molnár Ferenc írónk. Miért..? Hogy regényt írjon. Melyiket..? A Pál utcai fiúkat. Hogy mi kell ahhoz, hogy három hét alatt elkészüljön egy idővel méltán világhírűvé vált regény..? Először is ihlet, másodszor az ekkor 29 éves Molnár Ferenc közeledő esküvője (melyhez elengedhetetlen a pénz). Beültünk, és imádtuk a New York kávéházat. Kávéztunk, és közben moziztunk, részletről részletre. Megmutatjuk.

A New York kávéház karzata, itt írta Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk című regényét.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




A CENTRÁL KÁVÉHÁZ IQ AURÁJA

Porcelánpoharakhoz csattanó csilingelő kiskanalak, pohár oldalán lefolyó fekete, dohányfüst, IQ aura a levegőben.. Ady, aki épp a Veress Pálné utcai otthona felé tart Csinszkájához (de nem bírja ki, hogy ne lépjen be Babitshoz, akit az üvegen át vesz észre), Babits, aki már erőteljesen vágyja a nyarat és a kilátást a nyári lakjából az Esztergomi Bazilikára, de most épp verssorokat szül. Itt, a Centrál kávéházban. Aztán hangos kultviták, Nyugatosok napi szintű találkozója, sétabotok, ottfelejtett kalapok.. Volt itt élet.. A Centrál a magyar irodalmi élet második (az első a New York kávéház) legfontosabb központja volt a századelőn.

A Centrál kávéház a Nyugatosok egyik kedvenc találkozóhelye volt (a másik a fent említett New York kávéház).

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




A NEM CSAK AZ ÍZEKRE, HANEM A VIZUALITÁSRA IS KÉNYES GERBEAUD EMIL SZÁZADELŐS KÁVÉHÁZA

A Gerbeaud kávéházban nem jártak a Nyugatosok (ellenben a New York kávéházzal, vagy a Centrál kávéházzal), amit nem is nagyon értünk, hisz Gerbeaud Emil maximalista figura lévén nem csak a kávé, a sütemény (a macskanyelv és a zserbó is az ő nevéhez fűződik), hanem a belsőépítészet vonatkozásában is odafigyelt, nem kevés pénzt áldozott az enteriőrre, azaz patina szintjén egyáltalán nem volt lemaradva sem a New York kávéháztól, sem a Centrál kávéháztól. Ha körbetekintünk, vannak itt nemes faanyagok, rokokó mintás stukkók, sőt: Gerbeaud-ék nem voltak restek, egyenesen a Párizsi Világkiállításról hoztak haza egy Gustave Moreau festményt, mely a Vörös Szalonban ma is látható. Mielőtt leültök a jól megérdemelt kikapcsolódós baráti élmény-csicserihez, varázsolódjatok el egy lassú séta keretében a Gerbeaud-részletekben. Megéri. :)

A Párizsi Világkiállításról hazahozott Gustave Moreau festmény mind a mai napig látható a Gerbeaud kávéház Vörös Szalonjában.

Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.




VÁRJUK ALADDINT A KÁVÉNK MELLÉ - URÁNIA KÁVÉHÁZ

Ülj be ide a mór világba egy arábia kávéra, aztán a mozivászon elé, vagy fordítva. Tudtad, hogy 1899-ben ebben az épületben vetítettek először mozgófilmet Magyarországon..? És, hogy az Uránia Filmszínház eredetileg kán-kánt járó táncoslányokkal megtűzdelt mulatónak épült..? És hogy ez az épület mind a mai napig Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete..? Már csak a varázsszőnyegen érkező Aladdin hiányzik. Amíg várjuk, sétálunk egyet a csodálatos épület földszintjén, majd felsétálunk az emeleti kávéház színes/mintás világába.

Az Uránia Filmszínház Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete. A századelőn emelt épület első emeletén található az Uránia kávéház.

Ha időd engedi, javasoljuk az épület belbecsének megtekintését.




A PÁRISI ÁRUHÁZ LOTZ-TERME - ÁMULJ TE IS A CSODÁN..! Képzeletben gyere fel velünk az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy úton található Párizsi Nagyáruház első emeletére ámulni.. Ülj le velünk, kérj egy kávét.. Alig telik el pár perc, jön az utazás-érzés, bele, a századelőbe.. Lotz Károly épp Feszty Árpáddal beszélget a jobbodon, aztán átül Ybl Miklóshoz, hogy az egyik projektjükről, az Operaházról beszélgessenek. Erre ezüst kávéskanál csörren, arra süteményt kér ki valaki. Lazulj, képzelődj, szabadon, miközben nézegeted a fotóinkat.. Ha racionálisabb beállítottságú vagy, a következő sorok hozzád szólnak. Lássuk, mit érdemes tudni a Párisi Nagyáruházról, és a kávézójáról. Az épület 1885-ben kaszinóként vált ismertté, majd a századelőn megvásárolta azt a híres óbudai textilgyár tulajdonosa, Goldberger Sámuel. Átalakíttatta kicsit, és létrehozta a város első igazi nagypolgári áruházát, a Párisi Nagyáruházat. Nem nyúlt hozzá viszont a kaszinó bálterméhez, így lehetséges az, hogy most is láthatjuk Lotz Károly csodálatos freskóit (kizárólag fotókon, mert az épület jelenleg le van zárva, így a kávéház sem megközelíthető). Lotz Károly a terem mennyezetére Budapest apoteózisát festette rá, a boltcikkelyek allegorikus figuráit a Sixtus-kápolna mennyezete ihlette. A freskókat pompeji stílusú festett és stukkós ornamentális keretbe foglalták. A szinte mindent befedő aranyozás okozta fények hatása pedig olyan, mintha a lemenő nap narancssárgájában úsznánk.. Visszatérve Lotz Károlyra: Lotz alkotásait elnézve nem csoda, hogy korának ő az egyik vezető festője. Műveivel nem csak itt, hanem a már említett Operaházban, a Vigadóban, az Országházban, a Magyar Tudományos Akadémián, valamint a Szent István Bazilikában is találkozhatunk.

A Párisi Nagyáruház Lotz-terme. Az épület és a Lotz-terem nem látogatható, ellenben mi megmutatjuk Nektek. Ha időd engedi, javasoljuk az egész fotóalbum megtekintését.



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter:

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 


bottom of page