top of page

  

Hundertwasser sorozatunk első részében két, Bécsben fellelhető, meseértékű vizualitásba burkolt építészeti alkotást mutattunk meg apró részletességgel, hisz Hundertwasser minden épületének minden négyzetmétere más és más, egyenes vonal nélküli csoda. Most, a második részben az egyik épületbe be is megyünk, itt láthatjátok majd például, hogy hogyan hullámzik a talaj a hundertwasseri szobákban. A másik épület pedig maga az esszencia, hisz ki gondolná, hogy egy hőerőmű mesepalotává tud varázsolódni.

 

HUNDERTWASSER FEKETE-FEHÉR HOMLOKZATA, SOK-SOK KIEGÉSZÍTŐ SZÍNNEL

Ahogy említettük fentebb, múltkor bemutattuk Hundertwasser első, elképesztően egyedi épületét, majd polgárpukkasztó toalettjét. Most „finomabb" vizekre evezünk, beviszünk Titeket egy következő Hundertwasser tervezésű épületbe, a Hundertwasser Múzeumba. „Finomabb víz”, mert múzeum, de kétség sem fér hozzá, már az épület portálja is egyedi látványt nyújt fekete-fehér homlokzatával, szabálytalan ablakkiosztásával és az emeletekről kinyúló facsemetékkel. Hogy hogy néz ki egy hullámos lépcsőház, vagy talaj, hogyan lógnak ki a fák a házból, mi az épületen belüli szökőkút koncepciója, és egyáltalán milyen művészeti alkotásai voltak az épületeken kívül Hundertwassernek, azt az alábbi albumunkban megmutatjuk:

ree



HUNDERTWASSER EGYIK UTOLSÓ MUNKÁJA, AMIT ALIG AKART ELVÁLLALNI. MIÉRT?

A végére hagytuk Hundertwasser talán legizgalmasabbá varázsolt épületét, a mesepalotát. Ez a mesepalota, amit most megmutatunk, egy hatalmas szürke szemétégető betonkocka volt. Hundertwasser, aki egész életében a környezetvédelem mellett kardoskodott, és a természet fontosságát hirdette, ennek megfelelően élt és alkotott (mindenképpen olvass életéről, koncepcióiról), első körben hallani sem akart arról, hogy egy szemétégetőt "Hundertwassweresítsen". Úgy sikerült meggyőzni őt, hogy tervbe került, az épületet alkalmassá kell tenni arra, hogy Bécs szemetének 40 százalékát hőenergiává alakítsa. Hundertwasser beadta a derekát, és 1988-ban áttervezte a szemétégető betonkocka külsejét. Érdekesség, hogy annyira komolyan vették a Hundertwassernek tett ígéretet, hogy újabb fejlesztési körökkel még 10 évvel ezelőtt is azon dolgoztak, hogy az épület a lehető legkevesebb káros anyagot bocsássa rá Bécs városára. Gyere az albumunkba, mutatunk mesepalota részleteket is:

ree


Biztosak vagyunk benne, ha beléptél albumainkba, magával ragadott Hundertwasser filozófiai és vizuális mesevilága. A következő részben visszatérünk a konvenciókhoz, két bécsi épületet mutatunk meg. Az egyikbe be is megyünk, így láthatjátok például, hogy hullámzik a talaj a hundertwasseri szobákban, a másik pedig a Spittelaui Távfűtőmű épülete lesz, ami elsőre kemény hangzású, de Hundertwasswer a Távfűtóművet szó szerint mesepalotává varázsolta.


 


 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Hargitai Lilla, reklámszakember, a Médiaunió alapító tagja

 

"Mint az értékteremtés, társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve, és mint az épített és természeti környezetet nagyra értékelő magánember is csak elismerően tudok gondolni az ERRE-ARRA fotós ajánló munkájára. Szeretem, ahogy észreveszi, látja és tanítja látni a minket körülvevő világot, és ráébreszt mindannyiunkat hogy a nehézségeink ellenére is látnunk kell, hogy a világ gyönyörű."

 



ree

  

Hundertwasser sorozatunk első részében két, Bécsben fellelhető, meseértékű vizualitásba burkolt építészeti alkotást mutatunk meg apró részletességgel, hisz Hundertwasser minden épületének minden négyzetmétere más és más, egyenes vonal nélküli csoda. Időzzetek velünk a fotóink között.

 

HUNDERTWASSER-HÁZ

Ki volt Hundertwasser? Kinek a megbízására tervezte meg Hundertwasser az alábbi, legelső meseházát, a Hundertwasser-házat? Hozunk Neked a hideg, színtelen januárba egy kis üdítő, vidám mesevilágot. Az alábbi albumban közel 30 fotóval érkeztünk, a ház egysége, teljessége, egymásra mutató meseelemei, színei varázslatosak. Mi elmerültünk a vizualitásban, bízunk benne, hogy Te is el fogsz. :)

ree



HUNDERTWASSER POLGÁRPUKKASZTÓ TOALETTJE

Hundertwasser első meseházával, a Hundertwasser-házzal szemben van egy nyilvános WC. Hundertwasser fontos és kedvelt témájának számított a nyilvános vécék megtervezése, amin már el sem képedünk, hisz korát megelőző gondolkodása és egyedi filozófiai anyagai között szerepel a „Humuszwc” kiáltvány, melyben felveti, hogy a fekáliát érdemes visszajuttatni a természet körforgásába.

​Sosem gondoltuk volna, hogy toalett előteret, hova tovább, toalett helyiséget fogunk fotózni, utómunkázni és publikálni. Mindez ennek az elképesztő fura figurának, ennek a szerethető művésznek, Hundertwassernek köszönhető, aki majd’ 50 évvel előzte meg a korát.

ree


Biztosak vagyunk benne, ha beléptél albumainkba, magával ragadott Hundertwasser filozófiai és vizuális mesevilága. A következő részben visszatérünk a konvenciókhoz, két bécsi épületet mutatunk meg. Az egyikbe be is megyünk, így láthatjátok például, hogy hullámzik a talaj a hundertwasseri szobákban, a másik pedig a Spittelaui Távfűtőmű épülete lesz, ami elsőre kemény hangzású, de Hundertwasswer a Távfűtóművet szó szerint mesepalotává varázsolta.




 

 

Átléptünk 2025-be, az ERRE-ARRA fotós ajánló idén kilenc éves lesz.

Megköszönve eddigi megtisztelő figyelmet, 

bízva a követő közösségünk hűségében, 

boldog új esztendőt kívánunk:

 

Fazekas Krisztina

az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

 

Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese"

 

"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."

 



ree

  

Ha december, akkor érkezik majd az ünnep, a megnyugvás, a szeretet. Éppen ezért ebben a hónapban egy filantróp mecénás házaspár, Sipeki Balázs Béla és felesége, felsőhegyi Dégen Eugénia történetét hoztuk el Nektek. A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből. 

 

Mind apai, mind anyai ágról nemesi, egyben jogász végzettségű családba született Sipeki Balás Béla Gyula Edvárd eleget téve felmenői elvárásainak jogot végzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Később törvényszéki jegyző lett, ezt követően 17 évig  az Igazságügyi Minisztérium osztálytanácsosa volt. Megunva a köztisztviselői létet, életét Zala vármegye főispáni munkakörében folytatta. A családi háttere is már egy biztonságos, jómódú létet biztosított neki, de az ügyvédi irodája, az említett, jól jövedelmező vezetői állások megalapozták az anyagi hátterét. 1918-ban az I. világháború elvesztését követően Sipeki Balás Béla visszavonult az addigi szerepvállalásaitól, és engedve ösztöneinek (vagy felesége által hozott jótékonysági mintának), filantróp, mecénási szerepkörbe helyezkedett: a herminamezői római katolikus egyházközség világi elnöke, valamint több mint húsz évig a Vakokat Gyámolító Országos Egylet elnöke lett.

Sipeki Balás Béla felesége, a hat évvel fiatalabb Felsőhegyi Dégen Eugénia szintén jó anyagi körülmények között élő családba született, jogász felmenőkkel rendelkezett. Dégen Eugénia az I. világháború alatt két és fél évig az általa Zalaegerszegen alapított hadikórházat vezette, majd Budapesten tevékeny részt vállalt a gyermeknapközi otthonok megalapításában és fenntartásában, továbbá a Magyar Vöröskereszt jótékony akcióiban.

A házaspár életének teljében (Sipeki Balás Béla 40, felesége 34 éves ekkor) úgy döntött, villát építtet magának a Városliget herminamezői oldalán. A villa építésére Sipeki Balás Béla nem kis építészt, a magyar szecesszió megteremtőjét, a Földtani Intézet, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Királyi Postatakarékpénztár, és számos más csodálatos épület tervezőjét, Lechner Ödönt kérte fel. Okos megkeresés volt, Lechner Ödön ekkor már túl volt a  gigaalkotásain, 60 felé közeledett, és élhetőbb, emberközelibb projektre vágyott. Ezt a lehetőséget megkapta Sipeki Balás Bélától, így Lechner olyat kreatívkodhatott, hogy aztán ránézve az elkészült mézeskalács jellegűre tervezett villájára, az egyik legszebb művének nevezte azt.

Hermina úti 650 négyzetméteres villa 1905 májusától kezdve élettel telt meg. Úgy lett megtervezve, hogy a komolyzenével aláfestett elit összejöveteleket, irodalmi esteket jó időben a kertben, esősebb időben a villa pazar báltermében tudják megtartani. Mind a villa hangulata, mind a házaspár aurája neves közéleti személyeket vonzottak a helyszínre, amit megmutatunk. Sipeki Balás Bélát művészeti körökben is tisztelet övezte, beválasztották őt az 1925-ben megvalósult Jókai centenárium előkészítésébe, de számos jótékonysági díjjal, elismeréssel rendelkezett.

Az ismert és elismert (róluk még a kiszolgáló személyzetük is hálásan nyilatkozott) házaspár a századfordulótól példát mutatott a nemesi családoknak a jótékonysági lehetőségek palettájából, az emberségből. Ez a két csodálatos ember több évtized együtt töltött idő után mindössze két és fél hónap különbséggel halt meg. Először Sipeki Balás Béla 1944 májusában, majd Felsőhegyi Dégen Eugénia 1944 nyarán. A Sipeki-villát tevékenységük utolsó követendő példájaként a vakok egyletére hagyták örökös használatra. A csodálatos Sipeki-villa azóta is a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházaként funkcionál.

A Sipeki házaspár valami gyönyörűt akart adni, cselekvő emberszeretetből.

A fotóink által megmutatjuk Nektek az épületet és annak csodálatos részleteit kívülről, majd bemegyünk az épületbe a hátsó, személyzeti lépcsőn, ahol felmenvén az első emeletre betekintést adunk a házaspár intim életterébe/volt szobáiba, a volt könyvárszobába, megmutatjuk a könyvárszobából a szivarszobába vezető gyönyörűen megmunkált lépcsősort és apró részleteit, majd a házaspár életteréből kilépve egy díszlépcsősoron lefelé haladva betekintést adunk az összejövetelekre kialakított impozáns bálteremből.

 

Figyelem! Sok, részletekkel teli csodálatos fotó érkezik! :)

ree






 

 

Kövesd épített örökségeinket, természeti értékeinket rajtunk keresztül jövőre is. 

Megköszönve eddigi megtisztelő figyelmet, 

kellemes ünnepeket, és eredményekben gazdag új esztendőt kívánva:

 

Fazekas Krisztina

az ERRE-ARRA fotós ajánló alapítója



 

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:


 

Balogh László, Pulitzer-díjas fotóriporter

 

"Munkám során rengeteg helyen jártam a világban, rengeteg érzelmet - tragédiát, örömöt - láttam és közvetítettem fotóriportok formájában. Az ERRE-ARRA fotós ajánló egészen más fotóműfajt képvisel mint a mozgásra, pillanatokra épülő képriport, mégis nézegetve a honlapot, azt érzem, hat rám. Felgyorsult világunkban lehetőségem van lelassulva utazni a site vizuális, képi megjelenítése által, ahol nem csak a texturalitás és a fotó, hanem az albumok, és az albumokon belüli fotók is harmóniában vannak egymással úgy, hogy az egész honlap egyfajta képi rendszert, statikus esztétikumot hordoz magában."

 



ree

 

© ERRE-ARRA fotós ajánló

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi. A szerző viszont nem zárkózik el: tehát nyugodtan keresd, hogy az ő írásos engedélyével tudd hivatalosan leközölhetővé tenni az anyagait más site-okon, esetleg nyomtatásban. A szerzőt itt éred el: errearra.fotosajanlo@gmail.com

bottom of page