Miért volt szükség egy, a földtannal foglalkozó intézmény létrehozására a századelőn..? Mert akkor volt minden: hatalmas erdők, tenger, magas hegyek, nagyon nagy területen. A földtani intézetben dolgozó kutatók kutatásaiból fakadó tudás pedig segítette a döntéshozókat abban, hogy hol érdemes újrahasznosítható értéket találni ezen a nagy területen, ezáltal pedig az Osztrák-Magyar Monarchia iparát, gazdaságát még tovább lendíteni.

Kellett tehát a földrajzi adottság; kellett a főváros, hogy adjon területet az épületnek; a kormány, hogy elrendelje egy földtani intézet létrehozását és kijelölje a területet; kellett egy személy, egy mecénás, a Kassán született Semsey Andor nagybirtokos, aki a hatalmas földjei kiadásából származó bevételt mind a tudomány szolgálatába állította (ő maga egyébként mindössze egy kétszobás lakásban lakott); és kellett egy építész, Lechner Ödön, akit tehetsége és alkotásai révén mára már a magyar Gaudinak tartanak.

Lechner Ödön nem aprózta el, még be sem fejeződött a másik két csodálatos alkotásának, a kőbányai Szent László plébániatemplomnak és az Iparművészeti Múzeumnak az építése, amikor beadta a pályázatát a Földtani Intézet megtervezésére. Lechner ezzel a három alkotásával (plusz a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete) egy új formanyelvet hozott létre, a magyar szecessziós stílust. A stíluselemeket semmiképpen sem kihagyva fotóztunk Nektek. Mutatunk íveket, formákat, ultramarinkék mázas Zsolnay csempét közelről (mert felmentünk a tetőre is), mutatunk egy másik kék árnyalatot a díszterem bejáratánál, mutatunk a földtanra mutató szimbolikákat: csigákat, apró kétéltűeket, barlangcseppeket; magyar szecessziós motívumokat: tulipánt, szívecskét; selmecbányai, körmöcbányai, besztercebányai bányászokat (pajkos bajusszal), megmutatjuk a Lechneri csodát.

Sőt, elárulunk titkokat is. Például, amit lentről egyáltalán nem látsz, pedig láthatnál, mert nincs rejtve: a Földtani Intézet tetején földgömböt tartó, le nem szédülő emberalakok copfosak. Fonott copfosak. Ők ősmagyarok. Lechner eredetileg törpéket tervezett az ősmagyarok helyett (gondolván földtan-föld mélye-bányászat-törpék), de aztán elengedte ezt az ötletet.

Gondoltad volna, hogy például voltak, akiktől ha megkérdezték, hol laksz, azt tudták mondani, hogy ó, csodás palotában, a Földtani Intézet épületében..! Volt lakása az épületben a kapusnak, a gépésznek, a laboránsnak, a házmesternek, a szolgának, a felügyelő geológusnak, megkockáztatjuk, hogy még az igazgatónak is. Voltak itt a sztenderdeken felül modern laborok, előadóterem, könyvtár, amihez olvasóterem és ruhatár is tartozott. Voltak kiállítótermek !mahagóni! berendezéssel, sőt, volt fotóműterem is, hiszen nem mindegy, milyen megvilágítással, milyen fényképezőgéppel vannak megörökítve a kibányászott ásványok, kövek.

Nem szaporítjuk tovább a sorokat, hisz amiért vagyunk legfőképpen, hogy látványt adjunk Nektek, csodálatos fotók által.

_

Forrás: Nemes Márta: Lechner Ödön Földtani Intézete Budapesten