Miért volt szükség egy, a földtannal foglalkozó intézmény létrehozására a századelőn..? Mert akkor tulajdonképpen volt minden: hatalmas erdők, tenger, magas hegyek, nagyon nagy területen. A földtani intézetben dolgozó kutatók kutatásaiból fakadó tudás pedig segítette a döntéshozókat abban például, hogy hol érdemes újrahasznosítható értéket találni ezen a nagy területen, ezáltal pedig az Osztrák-Magyar Monarchia iparát, gazdaságát még tovább lendíteni.

Kellett tehát a földrajzi adottság, kellett a főváros (hogy adjon területet az épületnek), a kormány (hogy elrendelje egy földtani intézet létrehozását és kijelölje a területet), kellett egy személy, egy mecénás, a Kassán született Semsey Andor nagybirtokos (aki képzeljétek el, kiadta a hatalmas földjeit, és az abból érkező pénzt mind a tudomány szolgálatába állította úgy, hogy ő maga is egy kétszobás lakásban lakott mindössze egy szolgával, és még a ruháit is képes volt 10 évig hordani), és kellett egy építész, Lechner Ödön (akit tehetsége és alkotásai révén mára már a magyar Gaudinak tartanak).

Lechner Ödön nem aprózta el, még be sem fejeződött a másik két csodálatos alkotásának, a kőbányai Szent László plébániatemplomnak és az Iparművészeti Múzeumnak az építése, amikor beadta a pályázatát a Földtani Intézet megtervezésére is. Lechner ezzel a három alkotásával (plusz a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete) egy új formanyelvet hozott létre, a magyar szecessziós stílust. A stíluselemeket semmiképpen nem kihagyva fotóztunk Nektek. Mutatunk Nektek íveket, formákat, ultramarinkék mázas Zsolnay csempét közelről (mert felmentünk a tetőre is), mutatunk egy másik kék árnyalatot pl. a díszterem bejáratánál, mutatunk a földtanra hajazó szimbolikákat, csigákat, apró kétéltűeket, barlangcseppeket; magyar szecessziós motívumokat: tulipánt, szívecskét; selmecbányai, körmöcbányai, besztercebányai bányászokat (pajkos bajusszal), mutatjuk Nektek a Lechneri csodát.

Sőt, elárulunk titkokat is. Például, amit lentről egyáltalán nem látsz, pedig láthatnál, mert nincs rejtve.. a Földtani Intézet tetején földgömböt tartó, le nem szédülő emberalakok copfosak. Fonott copfosak. Ők az izmos macsó ősmagyarok. Lechner eredetileg törpéket tervezett az ősmagyarok helyett (gondolván földtan-föld mélye-bányászat-törpék), de aztán elengedte ezt az ötletet.

Aztán.. Gondoltad volna, hogy például voltak, akiktől ha megkérdezték, hol laksz, azt tudták mondani, hogy ó, csodás palotában, a Földtani Intézet épületében..! Volt lakása az épületben a kapusnak, a gépésznek, a laboránsnak, a házmesternek, a szolgának, a felügyelő geológusnak, megkockáztatjuk, hogy még az igazgatónak is. Voltak itt a sztenderdeken felül (irodaépületek) ultrahiperszuper modern laborok, előadóterem, könyvtár, amihez olvasóterem és ruhatár is tartozott. Voltak kiállítótermek !mahagóni! berendezéssel, sőt, volt fotóműterem is (ugye nem mindegy, milyen megvilágítással, milyen fényképezőgéppel vannak megörökítve a kibányászott ásványok, kövek).

Nem szaporítjuk tovább a sorokat, hisz amiért vagyunk legfőképpen, hogy látványt adjunk Nektek, csodálatos fotók által.

_

Forrás: Nemes Márta: Lechner Ödön Földtani Intézete Budapesten