KÖRMÖCBÁNYA, AZ ARANYBÁNYÁSZAT FELLEGVÁRA
Olyan érdekes, mert ha az erre-arra gondolt egyet, és nekiindult a Kárpát-medence adott pontjainak, a „Fú, én is megyek!”, vagy az „Ú de kár, hogy nem szóltál!” visszajelzésekbe futott bele, kivéve a Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya kirándulások felvetésekor. Valahogy az, hogy benne van a városok nevében a bánya szó, az valami sötét, középkori hangulatot kölcsönöz, pedig... a Felvidék három leghíresebb bányavárosának építészete hihetetlen múltbéli gazdagságról uralkodik, de ezt sosem tudtam verbálisan úgy átadni, hogy felülírja azt a bizonyos „bánya” szót.
No, szóval, most igyekszem vizuális ráhangolódást képezni. Eme albumban az aranybányászatáról híres Körmöcbánya kerül bemutatásra. Körmöcbánya hírnevét az aranybányászat mellett az aranypénz verésének is köszönhette. A városban mind a mai napig üzemel a pénzverde, itt készítik a szlovák Eurot. A cuki hangulatú főtérre (a főtér nagyszabású látványossága a barokk stílusú szentháromság-szobor) a városkapun keresztül érkeztünk meg. A hívogató Szent Katalin vártemplom templomtornyából magunkba szívható gyönyörű panoráma, a távolban feltűnő hegyek/erdők, valami csoda. A Szent Katalin vártemplom kertjében található az a XIII. századi körtemplom is, mely Szent András nevét viseli. A körtemplom volt a vár eredeti temploma, boltíves pincéje a várnegyed legrégebbi része, régebben csontháznak használták, felső szintjén gótikus freskómaradványok maradtak fenn.
 A déli alsó városkapun és a délkeleti és délnyugati saroktornyokon keresztül jutunk be a Fő térhez és a Szent Katalin vártemplomhoz. |  Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg Körmöcbánya városvédő falai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony. |  Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg Körmöcbánya városvédő falai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony. |
|---|---|---|
 Csak a nyugati és déli oldalon maradtak meg Körmöcbánya városvédő falai, valamint a déli alsó városkapu és a délkeleti és délnyugati saroktorony. |  A déli alsó városkapun és a délkeleti és délnyugati saroktornyokon bejutva megpillantjuk a Fő teret. |  Az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom kettős védőfala közül az első védőfal bejárata. |
 Az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom kettős védőfala közül az első védőfal bejárata. |  Az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom a kettős védőfalon történő áthaladás után. A templom 1400 körül épült, és az 1480-as évek második felében egy oratóriummal és egy új szentéllyel bővítették. |  Az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom a kettős védőfalon történő áthaladás után. A templom 1400 körül épült, és az 1480-as évek második felében egy oratóriummal és egy új szentéllyel bővítették. |
 Feljárat a Szent Katalin templom óratornyába. |  Kilátás a Szent Katalin templom óratornyából. |  Az 1465-ben épült Szent Katalin plébániatemplom óratornya. |
 A Szent Katalin vártemplom kertjében található Szent András templom. A falakba belefoglalták körbástyaként a 13. században román stílusban épült Szent András-körtemplomot. |  A Szent András körtemplom volt a vár eredeti temploma, boltíves pincéje a várnegyed legrégebbi része, régebben csontháznak használták, felső szintjén gótikus freskómaradványok maradtak fenn. |
További bányavárosok:
