AUSZTRIA
- HUNDERTWASSER-HÁZAK BÉCSBEN -

Egy elképesztő fura figura, egy szerethető művész Hundertwasser, aki majd’ 50 évvel előzte meg a korát!
„Az ember (...) a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a Földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolgamódra a természetet.” - mondta Hundertwasser osztrák épülettervező, festő, grafikus, egy elképesztő fura figura, egy szerethető művész, aki majd’ 50 évvel előzte meg a korát. Hogyan..?
Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser, Friedrich Stowasser néven született 1928-ban. Alig egy évesen elvesztette édesapját, a II. világháborúban 69 családtagját, köztük édesanyját, nagynénjét. A háború borzalmai okán, vagy a lelkéből fakadó béke iránti igénytől és természetszeretettől vezérelve, nem utolsósorban a művészete előzetes meghatározásaként tudatosan választotta vezetéknevét és keresztneveit. Ő lett a Békévelteli Esősnap Sötéttarka Százvíz.
30 éves, amikor előrukkol a következő furaságával: meghirdette az „Ablak jogát”. Azt mondta, hogy a bérlőnek joga van, hogy a lakása ablakán kihajolva, amíg csak a keze elér, lekaparja a vakolatot, majd egy hosszú ecsettel, szintén kartávolságig kifesse. Aki ezt megteszi, jelzi, hogy különbözik a bebörtönzött, rabszolgaságba taszított egyen-embertől. Ekkortájt, azaz az 1950-es években kezd éledezni benne következő furcsasága: a civilizáció kritikusává válik, a környezetvédelem kérdésével foglalkozik (ennek a témakörnek a világban ekkor még se híre, se hamva). Összeköti az ablakot, a fát: mozgalmat indít „Jogod az ablakhoz – kötelességed a fa iránt” elnevezéssel, melyben az ablakok kötetlen elhelyezkedését és a tetőkertek telepítését hirdeti. Hundertwasser itt nem áll meg: hoz még fura, egyedi gondolatot: „Humuszwc” kiáltványában felveti: a fekáliát érdemes visszajuttatni a természet körforgásába. (Mondanunk sem kell, ez a téma is kiüti akkortájt a biztosítékot.)
Hundertwasser nem áll le, világot jár, és megrökönyödést keltő meztelen performanszai során felolvassa a „Meztelenbeszéd a harmadik bőr jogáért” című írását. Az ember öt bőréről beszél ekkor, melyek véleménye szerint a saját bőrünk, a ruházat, a ház, a szociális környezet (a családtól a nemzetig) és a globalitás. Figyelem, még mindig csak az 1970-es, 1980-as évek elején járunk, és Hundertwasser már ekkor olyan témákat érint, mint a környezetvédelem, a globalitás, a természet fontossága (az ember és a természet megbékélésének lehetősége).
Filozófiai irányultsága mellett Hundertwassernek a művészi vénája is kiteljesedik: postai bélyegeket, országzászlót (Új-Zéland másodlagos hivatalos zászlaja az ő alkotása), falikárpitot tervez, ruhaterveiben épp oly harsány színeket használ, mint a festményein. Festményeinek formái, alakzatai visszatükröződnek az építészeti tervein is. Hundertwasser azon felül, hogy megelőzte korát, mondható újkori Michelangelonak is. Hundertwasser festményei élénkszínű mesék, éppúgy, mint a filozófiai töltetű épülettervei. Hundertwasser azt mondja: - „Mindenkiben ott él a gyermek, aki eredendő világában gyökerezik, álmai révén. A házaimmal sok ember gyerekkori álmát próbáltam megjeleníteni, ezt az „eredendőt” láthatóvá tenni.”
Hundertwasser négy, Bécsben fellelhető, meseértékű vizualitásba burkolt építészeti alkotását mutatjuk meg nektek apró részletességgel, hisz Hundertwasser minden épületének minden négyzetmétere más és más, egyenes vonal nélküli csoda. Időzzetek velünk a fotók között, keressetek vizuális és témabeli kapcsolódási pontokat.