ERRE-ARRA fotós ajánló a startlap.hu-n

Megtiszteltetés számunkra, hogy a startlap.hu ismét érdemesnek tartott minket arra, hogy a napi szinten több százezres látogatottságú honlapjukon megjelenhettünk. A most megjelent anyagunk a Káli-medence csodáit dolgozza fel, és az alábbi képbe klikkelve olvashatsz erről az egyedülálló helyről.

VÁGYOM MÉG TÖBB ERRE-ARRA fotós ajánló ÁLTAL KÉSZTETT KÁLI-MEDENCÉS ANYAGRA

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Dr. Kárpáti Róbert pszichiáter, Szilágyi Áron háromszoros olimpiai kardvívó, és a ferencvárosi labdarúgócsapat mentális felkészítője:

"A mai felgyorsult világunkban nélkülözhetetlen, és kiemelten fontos a mentális egészségünkre való odafigyelés. Ez történhet sporttal akár, vagy pontosan abban a formában is, amit az ERRE-ARRA fotós ajánló közvetít: "Mozdulj, láss, tapasztalj, élj, vedd észre a téged körbeölelő világ apró részleteit, rezdüléseit." Ez a stresszoldó faktor mindenki számára elérhető. Boldog szívvel ajánlom ezekkel a csodálatos fotókkal operáló honlapot!"

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

HAT CSODÁLATOS SZÁZADELŐS IMPOZÁNS BUDAPESTI ÉPÜLETÜNK

Olyan budapesti, századelős impozáns épületeket mutatunk most meg Nektek, ahova mi is csak engedéllyel jutottunk be. Sőt, ezen épületek között lesz olyan is, amit pincétől a padlásig is meg tudunk mutatni Nektek..!

Miért csináljuk mindezt, miért csináljuk az ERRE-ARRÁ-t..? Hogy sétálj egy megállót, és nézz felfelé Te is. Hogy kukucskálj a kulcslyukon, nyomj rá a kilincsre, és ha szabad az út, menj be és ámulj..! Ha pedig nem szabad, ne csüggedj, nézz be ide, az ERRE-ARRÁ-ra. Mert akkor általunk jutsz be egy-egy kapu mögé, képernyőn keresztül.

ELSÉTÁLSZ A SZŰK VÁCI UTCÁBAN EGY RELATÍVE JELENTÉKTELEN ÉPÜLET MELLETT, ÉS KÖZBEN, HOGY MILYEN CSODÁT REJT BELÜLRŐL, EL SEM HISZED..!

A most bemutatásra váró Új Városházáról elsőre csak annyit mondunk, hogy az Országház tervezőjének, Steindl Imrének a vizuális alkotása. Egy relatív egyszerű homlokzat mögötti elképesztően csodálatos, Európa-szerte párját ritkító díszlépcsőház van gyönyörűen cizellált öntöttvas Korinthoszi oszlopokkal, és amire nem számítottunk, egy csodálatos rejtett kincs is található itt, ez a neoreneszánsz díszterem, aminek érdekessége, hogy a fővárosi közgyűlés jelenleg is itt tartja az üléseit. (Az első ülés - amikor még frissfa illatú díszterembe mentek be a nagyok - 1875. március 24-én volt.) Klikkelj az alábbi képre, és keress a díszteremben Lotz Károly freskókat (hat hölgy a magasban), címereket (kp-i helyen a budapestit), kályhát, csodálatosan megmunkált fa padsorszéleket, működő órát..! Vessz el te is a részletekben..!

Tudd azért, hogy az említett „relatív egyszerű homlokzat” is egyedülálló, mert ez volt az egyik legelső nyerstégla homlokzatú épület, és a Zsolnay kerámiadíszítések ilyetén jellegű használata sem volt akkor még elterjedt. Sétálsz a szűk Váci utcában, a Váci utcára nem jellemző relatíve jelentéktelen vizualitású épület mellett, és közben, hogy milyen csodát rejt, el sem hiszed..!

AZ ELTE AZ EGYETLEN EGYETEM, AMINEK A SZÁZADELŐN KÜLÖN KÖNYVTÁR ÉPÜLETET TERVEZTEK. NEM IS AKÁRMILYET..! MEGMUTATJUK..!

A gyönyörű egyetemi épületeink vannak, de kevesen tudják, az ELTE az egyetlen olyan egyetem, aminek a századelőn külön, nemkevésbé pazar könyvtár épületet terveztek. Az épület Budapest belvárosában, a Ferenciek terén található, neoreneszánsz, 3 éven keresztül építették, egyedi tervezésű (hisz ugye könyvtárépületnek készült), mind a mai napig egyetemisták látogatják, akik közel kétmillió könyv között bogarászhatnak a tudásért. Milyen egyedi lehet Lotz Károly freskók alatt tanulni, atyaég..!

Megmutatjuk Nektek a díszes olvasótermet, és megmutatjuk Nektek a kevésbé díszes, de abból a szempontból érdekes második emeletet, hogy anno, egészen 1984-ig a mindenkori könyvtár igazgatója itt élhetett a családjával. Belépünk a mostani igazgató dolgozószobájába (innen indult az igazgatói territórium), a dolgozószobához kapcsolt „kiskönyvtárba”, és a kiskönytárból abba a helyiségbe, ami anno a lakása volt az igazgatónak (itt most már csak a kályha, a tükör, és a kandalló emlékeztet a múltra), terasszal..

Lépjetek be velünk az épületbe, nézzetek velünk felfelé az aulában, a könyvtárteremben, és ne terelődjetek el akkor sem, ha az igazgatói szobához értek. Ott már nem a vizualitás, hanem az az érdekesség vezessen Titeket, és az, hogy milyen helyre juthattatok be fotóink által.. :)

A CSODÁLATOS FÖLDTANI INTÉZET PALOTÁJA, AHOL A SZOLGÁKNAK, DE MÉG A FELÜGYELŐ GEOLÓGUSNAK IS VOLT LAKÁSA..!

Miért volt szükség egy, a földtannal foglalkozó intézmény létrehozására a századelőn..? Mert akkor tulajdonképpen volt minden: hatalmas erdők, tenger, magas hegyek, nagyon nagy területen. A földtani intézetben dolgozó kutatók kutatásaiból fakadó tudás pedig segítette a döntéshozókat abban például, hogy hol érdemes újrahasznosítható értéket találni ezen a nagy területen, ezáltal pedig az Osztrák-Magyar Monarchia iparát, gazdaságát még tovább lendíteni.

Kellett tehát a földrajzi adottság, kellett a főváros (hogy adjon területet az épületnek), a kormány (hogy elrendelje egy földtani intézet létrehozását és kijelölje a területet), kellett egy személy, egy mecénás, a Kassán született Semsey Andor nagybirtokos (aki képzeljétek el, kiadta a hatalmas földjeit, és az abból érkező pénzt mind a tudomány szolgálatába állította úgy, hogy ő maga is egy kétszobás lakásban lakott mindössze egy szolgával, és még a ruháit is képes volt 10 évig hordani), és kellett egy építész, Lechner Ödön (akit tehetsége és alkotásai révén mára már a magyar Gaudinak tartanak). Lechner Ödön egy teljesen új formanyelvet hozott létre, a magyar szecessziós stílust. A stíluselemeket semmiképpen nem kihagyva fotóztunk Nektek. Mutatunk Nektek íveket, formákat, ultramarinkék mázas Zsolnay csempét közelről (mert felmentünk a tetőre is), mutatunk egy másik kék árnyalatot pl. a díszterem bejáratánál, mutatunk a földtanra hajazó szimbolikákat, csigákat, apró kétéltűeket, barlangcseppeket; magyar szecessziós motívumokat: tulipánt, szívecskét; selmecbányai, körmöcbányai, besztercebányai bányászokat (pajkos bajusszal), mutatjuk Nektek a Lechneri csodát.

Gondoltad volna, hogy például voltak, akiktől ha megkérdezték, hol laksz, azt tudták mondani, hogy ó, csodás palotában, a Földtani Intézet épületében..! Volt lakása az épületben a kapusnak, a gépésznek, a laboránsnak, a házmesternek, a szolgának, a felügyelő geológusnak, megkockáztatjuk, hogy még az igazgatónak is. Voltak itt a sztenderdeken felül (irodaépületek) ultrahiperszuper modern laborok, előadóterem, könyvtár, amihez olvasóterem és ruhatár is tartozott. Voltak kiállítótermek !mahagóni! berendezéssel, sőt, volt fotóműterem is (ugye nem mindegy, milyen megvilágítással, milyen fényképezőgéppel vannak megörökítve a kibányászott ásványok, kövek).

Nem szaporítjuk tovább a sorokat, hisz amiért vagyunk legfőképpen, hogy látványt adjunk Nektek, csodálatos fotók által.

AMIKOR KÉT ZSENI, LECHNER ÖDÖN ÉPÍTÉSZ ÉS ZSOLNAY VILMOS TÉGLAGYÁROS ÖSSZEDOLGOZIK, OLYAN CSODÁT HAGYNAK MAGUK UTÁN, MINT AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM..!

Miközben dolgoztuk fel a fentebb látható Lechneri Földtani Intézet csodálatos épületének képanyagát, rájöttünk, hogy van nekünk még csodálatos Lechneri alkotásunk, ahol szintén sikerült felmenni a tetőre a színes Zsolnay cserepek közé. Ez az épület a magyar szecessziós építészet remekműve, az Iparművészeti Múzeum.

Képzeljétek el, hogy amikor átadták az Iparművészeti Múzeumot 1896-ban, Lechner annyira előrement az időben, olyan szinten újító volt, hogy alkotása az akkori közízlésnek nem felelt meg, a múzeumát „a cigánykirály palotájának” nevezték, sőt, beállt az utálkozók sorbába az akkori kultuszminiszter is, aki még a parlamentben is szóvá tette az "építészeti ballépésre" kidobott pénzt. Lechner igyekezett elengedni a füle mellett a kritikát, szerencséjére a szakmabeliek körében a hatása továbbterjedt, a létrehozott stílusa elfogadottá vált: Komor Marcell, Jakab Dezső vitte tovább a stílust Erdélybe (Marosvásárhelyi Kultúrpalota, Városháza), de mutathatunk Kőrössy Albert Kálmán féle Tündérpalotát, vagy Lajta Béla féle salgótarján út temető bejáratot, szertartási épületet, nem utolsósorban pedig Kós Károly kapukat a Wekerle telep főterén.

Lechner Ödön életpályájának meghatározó eleme volt Zsolnay Vilmossal való szoros kapcsolata. Újítók voltak, barátok voltak, együtt utaztak Londonba, együtt tanulmányozták a keleti kerámiákat, és Zsolnay ott volt Lechner Heurékája közben is, miszerint az Iparművészeti Múzeum legyen perzsa, indiai és magyaros díszítésű. Zsolnay kikísérletezte az eozin mázat és a fagyálló prigránitot, Lechner pedig megtervezte, a prigránittal bevont kerámiát épületein hol alkalmazza, hogyan használja fel. Az Iparművészeti Múzeum Lechner első meseépülete kívülről. Belülről is mese az aulája, a lépcsőháza, a kétszintes kiállítótere, megmutatjuk, de elviszünk a nagyközönség számára nem bejárható helyekre is, szó szerint a pincétől a padlásig. Gyere velünk..!

MADÁRTÁVLATBÓL IS AZ EGYIK LEGCSODÁLATOSABB ÉPÜLETÜNK A MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR

Lechnert sokan kritizálták (igazából a századelőn folyamatosan kritizálták a korát megelőző innovatív vizuál-megoldásai miatt), hogy miért csicsázza a Postatakarékpénztár épületének tetejét, miközben a szűk utcácskából a Zsolnay cserepekre és a mintázatokra nem, vagy alig lehet fellátni, mire Lechner annyi mondott a laikus kritizensek számára: - A madaraknak..! Eme frappáns válasz után addig jöttünk-mentünk, míg fel nem jutottunk madártávlatnyi magasságba, hogy megnézzük és megmutassuk Nektek, milyen is a Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületének azon része, amit csak madarak látnak. Jelentjük: csodálatos..!

Az alábbi fotó mögött találhatsz szorgos méheket, kaptárakat, pávákat, szárnyaikat megemelő csirkéket, kosokat, sárkányokat, magyar szecesszió jellegzetességét: tulipán szimbolikát, nem utolsósorban pedig ha madártávlat, akkor egész Budapestet láthatod ebben az albumunkban: csodálatos fényben úszik a Szent István Bazilika, a Dohány utcai zsinagóga kupolája, és a világ legcsodálatosabb kávéházának tornyai is..!

EGY ÉLHETŐNEK TEREMTETT SZÁZADELŐS TRENDI ISKOLA, AHOL EGY TRENDI TANÁR (BABITS MIHÁLY) IS TANÍTOTT. MEGMUTATJUK A TÜNDÉRPALOTÁT, KÍVÜLRŐL, BELÜLRŐL..!

Az 1900-as évek elején „két motor”, egy iskolaigazgató, Gaal Mózes és egy Lechner Ödön (Ő magyar szecesszió megteremtője) tanítvány, Kőrössy Albert Kálmán külföldi útra indultak közösen, hogy tanulmányozzák, milyen típusú oktatáshoz milyen típusú épületet rendelnek hozzá más országokban. Hazaérkeztük után a „két motor” nem hogy leállt, még nagyobb elánnal nyomta be a gázt, olyannyira, hogy közös munkájuk, motiváltságuk, szakmájuk iránti szeretetük eredményeképpen közel 3 év leforgása alatt telket szereztek, terveztek, engedélyeztettek, elfogadtattak, megépítettek, beköltözettek fiú diákokat, ide, ebbe a csodálatos, élhető iskolaépületbe, a Tündérpalotába.

Hatalmas ablakokkal teli, a természetes fénynek nagy szerepet szánó iskola további különlegessége volt, hogy önálló szaktantermeket hoztak létre benne. Volt terme a fizika oktatásnak, a földrajz oktatásnak, a biológia oktatásnak, a zeneoktatásnak, sőt, volt egy 4500 kötetes könyvtára is a Tündérpalotának. A folyosókon lévő növényeket a diákok locsolták (úgy vélték a pedellusok, hogy akkor inkább vigyáznak rá a gyerekek). Az iskola belső modernsége mellett Kőrössy Albert Kálmán a külcsínyre is odafigyelt, az éppen kialakulóban lévő magyar szecesszió vizuál világát használta: az épületet hófehérbe öltöztette, melyre fafaragásokra emlékeztető vörös színű vakolatdíszítéseket tett (ha klikkelsz a lenti képbe, a díszítés-fotók között találni fogsz egy könyvet kezében tartó nebulót is). Az ablakok pedig zöldek.

Nem elég, hogy a suli trendi lett, trendi tanárja is volt, Babits Mihály személyében. Babits 1912 és 1916 között tanított magyart és latint, majd történelmet és görögpótlót. Babits Mihály az első világháború alatt lemondott éves szabadságáról, hogy hadba vonult kollégáit helyettesítse.

Ennek a csodálatos szecessziós épületnek nem csak trendi tanárja, hanem jóval később trendi diákja is volt, Hofi Géza személyében.

MÉG VÁGYOM TOVÁBBI SZÁZADELŐS BUDAPESTI SZECESSZIÓS CSODÁRA..!

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya: "Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---

TATA TERMÉSZETI ÉRTÉKEI

Ha valaki Tatára kirándulna, és rákeresne, hogy mit nézzen meg, a Google kereső automatikusan a tatai Öreg-tavat, a partján elterülő csodálatos tatai várat és a szintén csodálatos tatai Esterházy-kastélyt dobja ki. Igen, alátámasztjuk, a tó környéki aura ezzel a két csodával egyedülálló. Nno, de gondolnád-e, hogy Tata ezen mainstream témákon felül is tele van érdekesebbnél érdekesebb és egyedibbnél egyedibb természeti és épített örökséggel..? Tatát bemutató, dominánsan Tata épített örökségeire fókuszáló első részünket követően most a mindenki által ismert "Tata a vizek városa" jelző után megyünk, megnézzük milyen "vizek" vannak Tatán, amit csodálatos őszi színekkel spékelünk meg.

LÁPI KÖRNYEZETBE VISZÜNK, PALLÓKON LEBEGTETÜNK. CSODA VÁR A TATAI FÉNYES-TANÖSVÉNYT JÁRVA

Az őszi színek, és a víz kapcsolódásánál nincs is szebb..! Csodálatos hangulatba viszünk első fotós ajánlónkkal: lápi környezet fölé épített 1,2 km hosszú pallókon fogunk lebegtetni..! Mielőtt egy igen különleges, korában szinte teljesen ismereten világba lépnél az ERRE-ARRA fotós ajánló fotói által, mesélünk egy minimálisat. Tata telis-tele van forrásokkal. Már több ezer évvel ezelőtt karsztforrások törtek fel Tatán, például az Angolpark területén (megmutatjuk az Angolparkot is lentebb), de képzeld, az Öreg-tó medréből (az Öreg-tavat is megmutatjuk), és itt is, a tatai „Fényesen”. Aztán jött az 1950-es évek: elindult a barnakőszén bányászat a Dunántúli-középhegységben, ennek következtében pedig a források elapadtak, így a „Fényes” forrásai is, 1973-ban. A bányászati területek bezárásával a 2000-es évek elején hipp-hipp hurrá, a források újra megjelentek, sőt, vízhozamuk egyre nő, mi pedig ámulhatunk-bámulhatunk a természeti csodáink egyike mellett. Az album ITT található, lapozgassatok, mi odavoltunk a tanösvény adta feelingért..!

Tatai Fényes-tanösvény részlet, a többi fotónkat itt találod: Tata, Fényes-tanösvény

HA TÖBB NAPRA ÉRKEZEL TATÁRA, TERVEZD ÚGY, HOGY AZ EGYIK EBÉDED UTÁN ITT SÉTÁLGATHASS, NEM BÁNOD MEG..! - TATA ANGOLPARKJA

Esterházyék Ference nem csak a tatai Esterházy-kastély építésére, hanem Magyarország első angolparkjának létrehozására is utasítást adott. Azt, hogy tudta-e gróf Esterházy Ferenc, hogy több mint 200 év múltán is imádni fogjuk magát a parkot, tutti fix, hogy nem is sejtette. Ha több napot vagy Tatán, tervezd úgy, hogy az egyik ebéd után ide jössz sétálni. Egyfajta geocachingnek is betudható esemény ez: nem csak fákat, természetet, környezetet csodálhatsz, hanem egyedi építményeket (templomrom, barlang, Esterházyak "mulatókastélya", a "mulatóskastély" nyári konyhája, török mecset) is megkereshetsz. Kezdd a sétát a pálmaházi bejáratnál - más országokból hozott növényeket a parkba történő kiültetés előtt itt akklimatizálták Esterházyék -, és fejezd be a griff madarak által őrzött kapunál, úgy, hogy keresd ezeket a titkokat geocaching módra: templomrom, barlang, Esterházyak "mulatókastélya", a "mulatóskastély" nyári konyhája, török mecset, Cseke-tó. Tudtad, hogy Kazinczy Ferenc is sétálgatott itt, az Angolparkban többször is..? Hangulatos padja is van a Cseke-tó partján, megfotóztuk, a képbe klikkelve megtalálod. :)

Tatai Angolpark részlete a Cseke-tóval, őszi színekkel. A varázslatos Angolparkról készített többi fotónkat itt találod: Tata Angolparkja

A TATAI ÖREG TÓBAN TERMÉSZETES TISZTASÁGÚ KARSZTVÍZBEN LUBICKOLHATNAK A HALACSKÁK..!

A tatai Öreg-tó Magyarország legrégebbi halastava, ipari méretű haltenyésztés folyik itt. Tata hivatalosan a „vizek városa”, területén számtalan karsztforrás tör fel úgy, mint például a fent említett Angolpark, és a Fényes Tanösvény területén is. Szóval itt az Öreg-tóban a halak karsztvízben, azaz természetes tisztaságú vízben lubickolhatnak. Szuper dolguk van, mert mindemellett, hogy tiszta vízben lubickolhatnak, olyan csodálatos épített örökségekkel találkozhatnak egy-egy játékos kibukkanásuk során, mint az Esterházy-kastély, a tatai vár, aztán integethetnek a tóban ácsingózó keresztelő Szent Jánosnak, a tóparton elhelyezett Öveges professzornak, nem utolsósorban láthatják azt a szökőkutat is, ahonnan nyári, 30 fok fölötti hőmérsékletben a turisták forrásvizet vehetnek magukhoz, ingyen. Tudtad, hogy a tatai Öreg-tavat minden évben ősszel leürítik öt zsilipen keresztül, tavasszal pedig feltöltik..? Mi történik a lubickoló halakkal..? Őket bizony ősszel, a vadludak érkezése tájékán lehalásszák.

Tatai Öreg-tó részlete a tatai várral. A tatai Öreg-tó partján található további gyönyörű épületeket itt találod: Tatai Öreg-tó

Bár Tata kisváros, húszezer fő körüli lakossal. Itt az egy főre jutó épített örökségek és természeti értékek száma kiemelkedő. Mi sem mutatja ezt jobban, mintsem a "Tatai látnivalók" rovatunk, ahol eddig (úgy, hogy nem minden látványosságot fotóztunk még meg) !19! érdekességet mutatunk be. Gyere velünk a rovat alá nézelődni, nem bánod meg..!

---

Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:

Kinszki Judit, Zugló díszpolgára, Kinszki Imre századelős fotográfus lánya:

"Egy ideje követem az ERRE-ARRA fotós ajánló munkásságát. A vizuális tartalom lenyűgöző, a szövegezése könnyed, rövid, a fotókkal összhangban állóak. Ha az errearra.org-ra kattintok, és elkezdem nézni a fotókat, azt veszem észre, hogy megszűnik az idő. Köszönet az ERRE-ARRA fotós ajánló értékekkel teli munkájáért."

TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK: >>

---