Amikor az 1800-as évek közepén kiírták Európa legnagyobb zsinagógájának építészeti pályázatát, a kor legnagyobb építészeinek fantáziája mozdult meg. Pályázott Hild József, Feszl Frigyes és Ludwig Förster is. Az építészek szabadabban alkothattak, hisz most először nem szabályozták a zsinagóga maximális magasságát, belső tér tekintetében pedig 3000 fő befogadására alkalmas monumentalitásban gondolkodhattak. Végül a külcsíny Ludwig Forster, a belbecs Feszl Frigyes kreativitását tükrözi, és a rekordgyorsaság, azaz négy év alatt megépült épületet 1859. szeptember 6-án adták át. A megnyitóünnepségen a meghívott vendégek valláskülönbség nélkül vettek részt, az orgona sípjai által először Liszt Ferenc darab szállt az éterben, Liszt Ferenc pedig kiemelt meghívottként az első sorból hallgathatta művét a csodás akusztikájú épületben.

Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógájának lila, kék és barna színvilágot hangsúlyozó belbecsének 26 méter belmagasságú csarnokrészében a mellékhajókat öntöttvas ívek tartják, a Jeruzsálemhez közel eső keleti fal előtt aranyozott korlátrács, a 8,2 méter magas Frigyládaszekrény, azaz a zsinagóga legszentebb része fölött ívelt kupola, előtte állandóan égő örökmécses található.

Ha Feszl Frigyes által tervezett belsőt elhagyjuk, és szemrevételezzük az épületet kívülről, a fent említett alkotói szabadság lehetősége megmutatkozik azon is, hogy ezen a mór stílusú zsinagógán jelenik meg először torony, ami 44 méter magas, hagymasisakkal fedett. (És bár Európa legnagyobb zsinagógájáról beszélünk, azért összehasonlításképpen jelezzük, hogy a negyedórányi sétára levő Szent István Bazilika 96 méter magas.)

Az udvaron kétoldali árkádsor fogja közre a kertben található mártírok temetőjét, az 1920-as években pedig az épülethez hozzáépítették még a Hősök templomát.

Tudtad, hogy a karbantartás elmaradása miatt veszélybe sodródott műemléképület felújítását az az Estée Lauder támogatta 5 millió dolláros adománnyal, akinek kozmetikumai világhírűek, és ő az egyetlen nő a Time magazin 1998-as listáján, amelyen a XX. század húsz legbefolyásosabb üzletemberének neve szerepelt..?

Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága, számos útikönyvben szerepel.