SZÁZADELŐS ÚJÉPÍTÉSŰ LUXUS-LAKÓNEGYEDEK VONZÁSÁBAN..!

Ígérjük, folytatjuk majd a Budai Várnegyed sorozatunkat, viszont most olyan izgi, új rovatot állítottunk össze, amit nem tudunk nem megosztani veletek. Ugyanis, talán így egyben a komplex formában (ráadásul csodálatos fotókkal prezentálva) még soha senki nem foglalkozott a századelő újfajta építkezési formájával, a „telepekkel”. Ne ijedjetek meg, ne zárjátok be az ablakot, mert garantáljuk, hogy most is csodaépületek - mai szóhasználattal élve újépítésű luxus-negyedek - látványa tárul majd elétek..!

Elsőként a Wekerle-telepet (ami alapvetően Kós Károly természetközeli gondolkodásmódjának kivetülése) mutatjuk meg (ezen fotók között a Barátok közt sorozat épületét is felfedezhetitek), aztán elviszünk Titeket az Óbudai Gázgyár lakótelepére (ami alapvetően a gázgyári munkásoknak épített csodálatos hangulatú, lakható környezet), ezt követően a budai oldalon található Napraforgó utcai kíséreti lakótelepre (ez egy egyedi bauhaus művészeti épületcsoport) evezünk át.

A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára által, a munkásainak építtetett Ganz-MÁVAG kolónia területén (ú de szörnyen hangzik) gondolnátok, hogy a munkásoknak még medencéjük is volt..? Aztán arra gondoltunk, ha telep, akkor bemutatunk egy századelős művésztelepet is, mind a mai napig működőt, Budapest VIII. kerületéből. Itt, ezen a művésztelepen alkotott pl. Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász is, a szabadságszobrunk megálmodója és kivitelezője.

Írtó nagy és komplex erre-arra anyag a mostani (dolgoztunk is vele sokat, szeretettel), érdemes majd vissza-visszatérve is szemezgetni az albumok sorában, aztán, ha kedvet kapsz, a jó idő közeledtével helyszíneken is sétálgatni - nyilván szabályok betartásával -, erre-arra.

No. Tehát Wekerle-telep.

A XIX. század végén, XX. század elején a budapesti lakáspiac nem tudott lépést tartani a berobbanó, trendi iparosodás hozta, fővárosba áramló embertömeggel (1873 és 1900 között !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága), így a főváros/befektetők elképesztő gyorsaságú ingatlan-beruházásba fogtak.

A Wekerle-telep megépítését az akkori Pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte 1908-ban, munkások számára, azzal a pozitív kicsengésű megkötéssel, hogy a telep legyen élhető, kertvárosi feeling érzését keltő terület (a munkások nagy számban vidékről, falvakból, kertvárosi környezetből érkeztek). Meglepő ez az odafigyelés így a mai világból visszatekintve, nem..?

A Wekerle-telep ma is érzékelhető egyedi arculatát, feelingjét az adja, hogy bár több mint 10 építész tervezte a 48 különböző háztípust, össze tudtak dolgozni, nem egymást próbálták meg űberelni különbözőbbnél különbözőbb megoldásokkal (ok, nyilván a kiírt pályázat is adott egyfajta keretrendszert).

Az említett 48 különböző háztípusból 1925-re 1007 ház épült 4412 lakással, 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületekkel. 20 000, 80%-ban állami vállalatoknál (pl. MÁV, Magyar Posta) dolgozó ember jutott lakhatáshoz így a Wekerle-telepen. A főteret elhagyva családias hangulatú kertvárosi házacskákkal is találkozunk. Gyertek velünk, először sétáljuk körbe a főteret. A főtér végállomása a lakóknak építtetett csodálatos templom lesz, ahonnan lekanyarodunk a kis utcácskákba, ahol az említett 48 háztípus egyikével-másikával találkozhatunk, pl. láthatunk majd tanítói házat, pékséget, de akár iskolát is. Imádjuk a portálok színeit, az épületeken visszaköszönő, organikus, természetközeli hatást erősítő fa burkolatokat, erkélyeket, spalettákat, a népi szecesszió stílusjegyeit:

A fentebb említett századelős, trendi iparosodás eredménye a fővárosba áramló embertömeg, mely következményeként beindult a lakóépületek robbanásszerű építése. Dominóelvszerűen megnőtt a városi gázfogyasztás, így szükségessé vált egy új légszeszgyár felépítése is, ami ellátja egész Budapest területét gázzal. Ez a gázgyár 1910-14 között épült fel, és ha már felépült, akkor - századelős szociális gondolkodással - felmerült a kérdés, a gázgyári munkások miért ne kaphatnának közvetlenül a gázgyár mellett lakásokat..? Az Óbudai Gázgyár 100 lakásos munkástelepe azon felül, hogy fedelet, sőt, a lakásokhoz tartozó kertet/parcellát is adott a gázgyárban dolgozó munkásemberek számára, egyéb komfortban is részesítette a dolgozókat: a munkástelepen óvodák, iskolák, élelmiszerboltok, és egyéb szolgáltatóegységek is megtalálhatóak voltak. Gyertek velünk a Wekerle-telep után egy másik századelős munkás-luxus hangulatba, ide az Óbudai Gázgyár 100 lakásos munkástelepére, nem bánod meg:

Modernizmus. XX. század eleje, 1920-as évek. Letisztult formák, élhető funkcionális terek, új anyagokkal való kísérletezés, napfény, egészséges élet, jó levegő, természetközeliség. Budára látogatunk, a Napraforgó utcai bauhaus kísérleti lakótelepre. Imádtuk ezt a vizuális egyszerűséget. Gyere velünk:

Munkásluxus medencével, masszázshelyiséggel, fodrászattal, manikűrrel, tekepályával, kaszinóval, folytassuk még..? Megmutatjuk a Ganz-MÁVAG munkásainak épített századelős luxuslakóparkját is úgy, hogy a további érdekességekről az alábbi fotóra klikkelve, vagy ez alatt a link alatt olvashattok.

Ha telep, akkor behozzuk a képbe Európa legrégibb, folyamatosan működő művésztelepét is, ami Budapest belvárosában, a VIII. kerületben található. Itt a művészek nem csak alkottak, hanem laktak is. Ki volt, aki megálmodta ezt a művésztelepet..? A Gellérthegyen található szabadságszobor alkotója, Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt az, aki szervezkedett, intézkedett, majd a Százados úti művésztelepen annak alapításától, 1911-től 1944-ig dolgozott is, saját műteremházában. Gyertek velünk a hatalmas témakört átfogó e havi erre-arra hírlevél utolsó albumába, a ma is működő kertvárosi hangulatot idéző belvárosi művészaurába:

Gondoltad volna, hogy egyszer azt mondod egy "telepre", hogy szép..? Neked melyik a kedvenced..? Ha gondolod, oszd meg velünk itt: errearra.fotosajanlo@gmail.com.

BUDAI VÁRNEGYED LÁTVÁNYOSSÁGAI ÉS REJTETT ÉRTÉKEI, CSODÁLATOS FOTÓKKAL..! (2. RÉSZ)

Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..

Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek pár részes, budai várnegyed témakörét felölelő rovatunkban.

Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Megérkeztünk a januárba, plusz kalóriákkal, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.

No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?

Az előző részben bemutattuk Nektek a budai várnegyed Mária-Magdolna templomát, valamint a Mátyás templomot kívülről és belülről is, most a várnegyed legfiatalabb, egyben egyetlen evangélikus templomába viszünk be Titeket, ami egy nő lobbi-tevékenységének köszönhetően épülhetett meg 1895-ben.

Ki volt ez a nő, és mi okból épült evangélikus templom itt, Budán, ráadásul a Budai Várnegyed egy impozáns területén, a Bécsi kapuval és a Levéltárral szemben..? Amikor elkezdtünk utána olvasni a hölgy személyének, Dorottyának, csak ámulunk-bámultunk, hisz annyi mindent tett le nőként az asztalra, hogy sokkal többet érdemelne, mint amennyire (nem) ismert Ő. Itt olvashattok róla, és utána megtekinthetitek az ominózus evangélikus templomot, belülről is:

Az alább bemutatott József nádor kripta egyedülálló abban az értelemben, hogy a II. világháború alatt szétlőtt Budai Palota két épen maradt része közül az egyik. (A másik a Szent Jobb kápolna, melyet a romok alól történő kiemelése után Balatonalmádiba vittek, ITT olvashatsz róla.)

A kriptában az említett József nádor, 3 felesége, unokája, és még 19 családtag nyugszik. Zala György és Senyei Károly szobrai pedig csodálatosak.

Honnan ez a furcsa nevű "de La Motte-Beer palota" a budai várnegyed Dísz terén..?

A „palota”, ami a „de La Motte palotává” válása előtt a XIV-XV. században volt aranyművesé, élt benne íjgyártó, posztógyártó, nyeregkészítő, késműves, szabó, élt benne és birtokolta az ingatlant az egri püspök, az esztergomi érsek, erdélyi vajda, a kor híres törökverője, diplomata, fakereskedő, asztalosmester, majd 1760-ban került de la Motte des Aulnos Ferenc Károly Jácint mérnökkari alezredes birtokába. (Milyen érdekes, hogy ugyanarról a helyrajzi számról beszélünk, és közben mennyire hullámzó a házban élők társadalmi összetétele.)

No, hát ez a fent említett de la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint (egyébként francia származású) mérnökkari alezredes gondolt egyet, és egyszintes, csini-bini barokk palotává alakíttatta az épületet, melynek hangulatát mind a mai napig átélhetjük, ha felmegyünk az első emeletre, és hevesen tekintgetünk az elmúlt pár száz év levert 14-15 réteg vakolata alatt feltárult, látható alkotásokra. A barokk-rokokó falfestés egyfajta képregény is, hisz a „passiószoba” például Krisztus szenvedéstörténetének négy fontos jelenetét dolgozza fel, de a többi szoba is rendelkezik falfestéssel, szintén bibliai tárgyúakkal. De la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint miután a saját maga ízlése alapján kialakította és 13 évig lakta a palotát feleségével, 1773-ban eladta a Morvaországból ide érkező Beer József Kajetán katonai gyógyszerésznek (no így már összeáll a palota mai neve: de La Motte-Beer palota). Beer József Kajetán katonai gyógyszerész kicsit még tovább alakítgatta a házat, leginkább annak alsó szintjét (mai is látható barokk kapualj, és gyógyszertár), de a pincét és a padlást is kihasználta, előbbiben gyógyszerész laboratórium és raktár volt (mendemondák alapján a pincéből is le lehet jutni a Budai Várnegyed barlangrendszerébe, de nem messze, olyan 80 méterre a palotától a nemrég feltárt föld alatti budavári mikve bejárata is megtalálható), utóbbiban, a padláson a gyógyszerész a gyógynövények szárítását végezte.

Egy semmitmondó fehér portál, egy kapu melletti ülőkével, tulajdonképpen ennyi a ház. Kívülről. Közben meg..? Ez a budai várnegyedben található ház bizony azon felül, hogy Horthy István (Horthy Miklós fia) feleségének, gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának családi palotája volt (itt született Ilona, és unokája, ifjabb Horthy István Sharif 1941-ben - ő most az Egyesült Királyságban él -), a II. világháborúban ennek a háznak a pincéjében volt azt a titkos rádióállomás, amin keresztül megszervezték a háborúból történő kiugrási kísérletet 1944 őszén. A sikertelen kiugrási kísérlet után azonban gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. És bár megpróbáltak elmenekülni a ház és a Dísz tér alatti pincerendszerén keresztül, sőt, be is jutottak a szembe lévő Dísz tér 4-5. számú házba, ott elfogták őket, majd védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy családot.

Ezzel a lent látható budai várnegyedbeli épülettel szemben, a Dísz tér másik oldalán áll gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának azaz ismertebb nevén Horthy Miklós menyének, Horthy Istvánnénak a palotája. 1944-ben, a németek oldaláról történő kiugrási kísérletet gróf Edelsheim-Gyulai Ilonáék ennek az említett palotának a pincéjéből, egy titkos rádióadón keresztül próbálták meg megszervezni, viszont a Dísz tér 7. szám alatti épületben működő a náci RSHA délkelet-európai hírszerzése és a Gestapo lefülelte a rádióadást. Ennek következményeként kerül a képbe az alább látható Dísz tér 4-5. számú ház, merthogy gróf Edelsheim-Gyulai Ilonáék a palotájuk pincéjéből egy összekötő folyosó révén menekültek a Dísz tér 4-5. számú házba, Angelo Rotta pápai nuncius oltalma alá, gondolván, hogy a pápai nagykövetséget a németek tiszteletben tartják, de ez nem így lett. A németek követték őket az alagúton át, és letartóztatták, majd el is hurcolták őt és a Horthy családot a németországi Hirschbergbe.

Ez az épület mindezen események előtt többek között a Battyhany családé és a Pallavicini családé is volt, majd Habsburg József főherceg tulajdonába került, aki 1920-ban eladta az ingatlant a Magyar Katolikus Vallásalapnak, így költözhetett be ide az említett Angelo Rotta pápai nuncius, aki 1920-1945-ig, a szovjetek kiutasításáig élt itt (és menekített akit csak tudott).

A Budai Várnegyed Dísz terének páratlan oldalán lévő épületek lakói jóval szerencsésebbek, mint a Dísz tér másik oldalán lakók (bár ők sem feltétlen szerencse-mentesek), mert bár minden páratlan számú épület bejárata a Dísz térre esik, a halandó nem is gondolná, hogy az itt lakók (egy része) leláthat a Parlamentre, a Lánchídra, azaz a csodálatos budapesti panorámára.

Viszont az is igaz, vannak olyan Budai Várnegyedben található házak, amihez fekete múlt kapcsolódik. Például a II. világháborúban 1944-ben ide, ebbe a házba tette székhelyét (egyszerűen csak lefoglalta az épületet) Dr. Wilhelm Höttl a náci RSHA délkelet-európai hírszerzésének csoportvezetője. Ő és a Gestapo tagjai voltak azok, akik azon felül, hogy szeretettel várták itt a magyar társadalmi elit egyes tagjait vacsorára, innen hallgatták le a Dísz tér 12. szám alatt található pince titkos rádiójelzéseit. Mik voltak ezek a titkos rádiójelzések, és kik adták le..? A németek oldalán háborúba sodródó országban ennek a háznak a pincéjében volt azt a titkos rádióállomás amin keresztül megszervezték a háborúból történő kiugrási kísérletet 1944 őszén. A sikertelen kiugrási kísérlet után azonban gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (az ő családi tulajdonukban volt a ház, és a Horthy család sorsa - gróf Edelsheim-Gyulai Ilona férje volt Horthy István - is megpecsételődött, mert bár megpróbáltak elmenekülni a házuk alatti pincerendszeren keresztül a szemben lévő Dísz tér 4-5. számú házba, nem sikerült, és védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták Magyarországról a Horthy családot.

Ha lemaradtál a "Budai várnegyed látványosságai és rejtett értékei" rovatunk előző részeiben bemutatott épített örökségeiről, ITT olvashatsz róluk, csodálatos fotókkal fűszerezve.

BUDAI VÁRNEGYED LÁTVÁNYOSSÁGAI ÉS REJTETT ÉRTÉKEI, CSODÁLATOS FOTÓKKAL..! (1. RÉSZ)

Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..

Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek a most induló budai várnegyed témakörét felölelő rovatban.

Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Jönnek a karácsony és az újév közötti szabadságolások, és a plusz kalóriák, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.

No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?

Kezdjük a Halászbástyával például.

Amikor Schulek Frigyes megbízást kapott a Budai Várnegyed Mátyás-templomának mai képre történő formálására, megbízást kapott a Mátyás-templom előtti erődfal átalakítására is. Ebből az erődfalból alkotta meg a Halászbástyát úgy, hogy így gyakorlatilag egy egységes arculatot adott a Budai Várnegyed egyik legkedveltebb kilátópontjának.

Amikor felmész a hét bástya egyikére-másikára, tudtad, hogy a hét honfoglaló vezérünk karján, kucsmáján, zsebében járkálsz..? Igen-igen, a hét torony a hét honfoglaló vezért szimbolizálja.

És honnan jött, hogy ez az alig 100 éves Halászbástya Halászbástya legyen..? Két magyarázatot lehet találni, az egyik, hogy a középkorban a közelben volt a halpiac, és ezt a falszakaszt ostrom idején hagyományosan a halászok céhe védte. A másik magyarázat, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról (ma Víziváros, tudod a „Batyi tér” környéke) kapta nevét.

Pecz Samu által, a Magyar Országos Levéltár papírjainak tervezett és építtetett épület egy erőd! Már az építészeti vizualitás is kommunikálta – gondoljuk mi ezt –, hogy a múltunk erőd által megvédendő érték (tudjátok, a levéltárban kutatható a múltunk, akár a családi felmenőink is). Volt is mit védeni. Pl. a II. világháború frontvonalának érkezte előtt a Levéltár munkatársai heves munkálatokba kezdtek, hogy megmentsék az írásbeli múltunkat. Majdnem sikerült, hisz az iratállomány „csak” 16%-a veszett oda, pedig még az épület elképesztően magas, cizellált tornya is találatot kapott. Torony már nincs, viszont érdemes bejönni velünk az épületbe, ahol engedéllyel fotózhattunk, Nektek kedves erre-arra kedvelők.

Hogy képzeljük el a 800 évvel ezelőtti Budai Várhegyet..? Laktak itt németek (övéké volt a Mátyás-templom - de nem ez, amit ismerünk, hanem eggyel kisebb méretű), laktak itt osztrák, francia, spanyol ajkú zsidók (középkori imaházuk még ma is megvan, ez a lakóház rejti az imaházat), és laktak itt magyarok, békében, közösségben. A magyarok temploma volt a gótikus Mária Magdolna templom. A Mária Magdolna templom pont annak a térnek (régi nevén Szombathely tér, ma Kapisztrán tér) volt a közepén, ami körül a szombati nagyvásároknak helyt adott. Szóval itt, a magyar lakosoknak épített Mária Magdolna templom körül zajlott az élet, itt cserélt gazdát a bor, a gabona, a csirke, itt futkostak mezítláb a purdék, és erről a térről mentek be a templomba istentiszteletre a hívő lakosok. Most beviszünk Titeket a templom (megmaradt) részébe, és megteszünk 182 lépcsőt felfelé, hogy valami csodálatos 360 fokos budapesti panorámát mutathassunk Nektek a Budai Várnegyed legrégebbi templomának tornyából.

Miért Mátyás-templom a Mátyás-templom..? Mert itt kötött házasságot Mátyás, ráadásul kétszer is, és azóta nem változtatták meg a templom nevét. Először nagy csindadratta közepette elvette feleségül Podjebrád Katalint, aztán egy másik csindadratta közepette Beatrixot. Mátyásnak egyik hölgyeménytől sem született gyermeke (Beatrix még gyógykezelésre is járt ide, az ausztriai Baden bei Wienbe), viszont egy bécsi szerelmi légyottból megszületett egy szem fia, Jánoska (akire ráhagyott jó sok mindent, pl. ezt a felvidéki, bajmóci várat is).

Volt még itt, ebben a hófehér, csipkés tornyú, színes Zsolnay cserepekkel fedett Mátyás-templomban csindadratta, jópár, például Mátyás esküvői után 400 évvel, 1867. június 8-án, a Kiegyezést követően Ferenc Józsefet és feleségét Sissit itt koronázták meg. (Egyébként Sissi szerelme, Andrássy Gyula gróf tette Ferenc József fejére, és tartotta Sissi jobb válla fölé a magyar koronát).

No, hát ennyi korabeli "Blikk" infó után, karácsony közeledtével beviszünk Titeket a Mátyás-templom belsejébe, a nyugalomba, a harmóniába, a csöndbe, megmutatjuk a Mátyás-templomot Nektek belülről.

Tudtad, hogy Budai Várnegyed impozáns épületei, templomai, lakóházai alatt egy közel 3,3 km hosszú labirintusrendszer húzódik..? Éshogy a várhegy területének 1/8-a üreg..? És, hogy a fent említett Mátyás-templomtól 5 percnyi sétára lévő szűk átjáró-utca, a Dárda utca egyik házának átlagos Várnegyed béli házkapuján keresztül le lehet jutni a Budai Várnegyed alagútrendszerének természetes, érintetlen eredetű szakaszához..? Leviszünk Titeket. Először a Dárda utcai ház pincéjében kötünk ki, innen további lépcsőkön lejutunk a 15 méter mélyen fekvő alagútrendszer kb 1,5 km-es szakaszába. És miközben a fejünk fölött az utcákon (Országház utca, Úri utca, Dísz tér) és tereken (Szentháromság tér) kolbászolnak és néznek felfelé - jelen esetben - a képzeletbeli turisták, mi neves épületek, (pl. volt Pénzügyminisztérium) alatt (is) sétálhatunk egy rejtett labirintusban:

No, hát most, 2020 decemberében három évnyi, budai várnegyed fotózásai alatt összegyűlt anyagunk feldolgozását megkezdtük. Nyitjuk tehát ezt a rovatot, és zárunk is, zárjuk az idei évet, de a zárás előtt kívánunk minden kedves erre-arra fotósajánló kedvelőnek/olvasónak

Kellemes Ünnepeket, és Boldog Új Évet!

2021-ben találkozunk újra:

www.errearra.org