Mindig nagy-nagy izgalommal nyúlunk hozzá a budai várnegyed-béli rovatunkhoz, mert tudjuk, hogy olyan rejtett értékeket, izgalmakat mutathatunk meg sztorikba bugyoláltan, csodálatos fotókkal megtűzdelve Nektek, amit összességében máshol nem nagyon láthattok. Az eddigi 28 albumunkat bővítjük most, újabb öttel.
Bejártuk a budai várpalota Széchenyi könyvtárát, teraszostul (már a budai panorámáért is érdemes belépni az albumba), pincéstül, könyvtárastul, gyakorlatilag mindenestül. Tudtad, hogy a budavári palota mostani Széchenyi könyvtárának területén őrizték anno a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy páncélszobában..? A Széchenyi könyvtár szimpla irodai folyosóján található réztábla árulkodik erről. Megmutatjuk Nektek ezt is, induljunk el a könyvtárba felvezető lépcsősoron:
Ha sétálsz a budai várnegyed cuki kis házacskái között, nem messze a Mátyás templomtól találod meg a Balta közt. Az itt található Hertl-Strobl-ház két bejáratos, az egyik kapuja az udvara felőli a Balta közből, a másik az Úri utcából nyílik. A ház érdekességet, és szomorúságot is őriz.
Érdekesség, hogy a ház udvarán található reneszánsz falikút a szemközti Mátyás templom átalakításakor feleslegessé vált díszkövekből készült a Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében, Stróbl Alajos műtermében, diákjai által.
A szomorúság pedig: Itt élt Toroczkai-Wigand Ede építész, aki a II. világháborúban elvesztette Szentháromság utcai lakását bombatalálat miatt, így 75 évesen, vakon költözött át az itteni egyik földszintes lakásba, ahol éhen halt. Martonffy Emil filmrendező bombazáporok közepette temette el őt az épület udvarán.
Ki volt Toroczkai-Wigand Ede építész..? Pl. dolgozott Kós Károllyal, és 1908-ban ő vette feleségül Marosvásárhely polgármesterének Bernády Györgynek az unokahúgát. A marosvásárhelyi Kultúrpalota Róth Miksa által készített üvegablakaiból hat darab Toroczkai-Wigand Ede rajzai alapján készült, és ő tervezte Vaszary János festőművész tatai villáját is 1906-ban.
Itt láthatod az épületet a Balta köz felől megközelítve, és az Úri utca felől is:
Amerigo Tot 1909-ben Fehérvárcsurgón (csodaszép egyébként a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély) született, szobrászművésszé avanzsálódott, majd 1933-tól Rómában élt (ahol többször találkozott Salvador Dalival Amergo Tot Via Marguttai utcai műteremlakásában, sőt, lobbitevékenységének köszönhetően még azt is elérte, hogy a Keresztapa 2-ben feltűnjön Al Pacino oldalán). 1969-ben pedig gondolt egyet, hazatért, és a budai várnegyed Táncsics Mihály u. 3. szám alatti ház Budapest panorámája felé nyíló szárnyrészében létrehozott egy műteremlakást. Most a Koller Galéria működik itt, a 3. emeleten emléket állítva Amerigo Totnak. Micsoda múlt, micsoda sztorik.. Itt láthatod a házat, és a takaros kis udvarát is:
Tudtad, hogy Magyarországon az 1680-as években meghonosították a selyemhernyó-tenyésztést és selyemgyártást..? Mik vannak..?! És, hogy a honosító nem is magyar, hanem olasz volt..? És, hogy bár az üzeme a Baranya megyei Pellérden volt, ő maga, azaz a honosító olasz ember itt, a budai várnegyedben, ebben a házban élt..? És hogy aztán ez az épület egy „holmi” selyemhernyó tenyésztőtől a gróf Zichy családhoz került, annak is a zichy-i és vásonykői ágához kapcsolódó Zichy Károly országbíróhoz..?
A ház most minden idők legnagyobb szabaduló művészének, a magyar származású Harry Houdininek állít emléket. Az itt bemutatásra kerülő állandó kiállítás Európa egyetlen és legnagyobb Houdini tárlata.
Van egy épület a Táncsics Mihály utcában, ami két, egymástól teljesen eltérő szempontból, de igen érdekes. Az egyik, hogy ebből, az egyedülálló pesti panorámával bíró épületből szabadította ki a pesti forradalmi tömeg 1848. március 15-én Táncsics Mihályt és Kossuth Lajost (itt nem levegőtlen pincebörtönre kell gondolni: Táncsics földszinti, utcára néző „börtönéből” kezdetben még beszélgetni is tudott a járókelőkkel), a másik, hogy egy igen furcsa installációval felvértezett „popup kiállításon” meglehetett nézni a XVI. században épült 22 méter átmérőjű Erdélyi-bástyát, melyet Szapolyai János király építtetett a budai vár védelmi funkciójának megerősítése céljából 1530 körül. A bástyát régészek ásták ki (mutatjuk a maradványait az albumban), és lehet, már vissza is.
Ok, van egy harmadik érdekesség is, méghozzá az, hogy IV. Béla a XIII. század közepén építtetett ide egy Kammerhofot (kamarásházat), ami „bújtatottan” a királyok ágyasháza volt.. khm.
És egy negyedik is. A II. világháború után az épületben egészen 2014-ig amerikai tengerészgyalogosok laktak.
A "Budai várnegyed látnivalói" sorozat eddigi albumait ITT találhatjátok.