top of page
Keresés

Nagykőrös. Az alföld közepe, szíve, Budapesttől mindössze egyórányi autóútra, alig 100 km-re, két teljesen eltérő, kiemelkedő történelmi értékkel: Arany János aurával, és egészen az 1600-as évekig visszanyúló vásározói múlttal.

Mi fog történni most..?

Elsőként belépünk Arany János még ma is érzékelhető nagykőrösi aurájába (a város egyébként az elmúlt közel 130 évben nem keveset tett azért, hogy az Arany János brand fennmaradhasson). Szóval ebben a részben a csodálatosan felújított, rendezett, tiszta, levegős, emberközeli léptékű belvárosban Nagykőrös épített örökségét megbámulva (a város egyébként egy halom díjat zsebelt be az utóbbi időben, pl.: Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny különdíja, Kulturált Települési Környezet Díj, Köztérmegújítási nívódíj, Kerékpárosbarát település, Hild János-díj, Magyarország Legszebb Főutcája Díj) koptatjuk cipőnk sarkát azokon az útvonalakon, ahol Arany János is tette ezt 1851 és 1860 között. Igen-igen, Arany ebben az időszakban ide költözött feleségével, és az akkor 10 éves lányával, Juliskával, valamint a 7 éves Arany Lacikával, hisz meghívást kapott a helyi református gimnáziumba, tanári poziba. Ha Arany János éppen nem tanított a gimiben, akkor alkotott. Itt írta meg többek között az áltiban, vagy a középisiben nekünk már kötelezően megtanulandó Walesi bárdok-ot, a Szondi két apródját, vagy az Ágnes asszonyt. Aztán azt, hogy melyik általunk is bejárt belvárosi útvonalon pattant ki Arany János fejéből Ágnes asszony és az ő véres lepedője, vagy éppen fagyit vett-e a gyermekeinek a főtéren, miközben úgy döntött, nem ír dicsőítő verset a Magyarországra érkező Ferenc Józsefnek, hanem helyette megírja inkább az áthallásokkal teli Walesi bárdok-ot, no azt elképzelni sem tudjuk.. :)

A belvárosi kellemes séta után egyedi shopping-ra viszünk Titeket, hisz Nagykőrös városában több száz éves múltra tekint vissza a vásározás, olyannyira, hogy a település az első vásárainak megtartási jogát már a XVI. században megkapta. Igen-igen, több, mint 500 éve, és igen-igen, 1000%, hogy Arany János is megfordult itt a gyermekeivel, ahol azon felül, hogy például meglehetett, és mind a mai napig meg lehet tudni, hogy mennyit ér egy ló, egy szarvasmarha, egy kecske, vagy akár egy csirke; ruhákat, bútorokat, fonott kosarakat, bőrműves termékeket, csecsebecséket lehetett/lehet venni, miközben lacipecsenye és frissen sült kürtős kalács illata csábítja a nézelődőket. MMM. Adjunk mi is a szemnek és a szimatunknak egy kis betevőt..

Nagykőrös után nyugatnak vesszük az irányt, és teperünk párszáz (uszkve 350) kilométert nyugatra, hogy a Kárpát-medence nyugati peremén is látványkodjunk kicsit.

Mutattunk már Ausztriában vorau-i és a melki apátságot, most megmutatjuk Nektek a Klostenubur.., bocsánat, Klostenerbun.., bocsánat Klosterneuburgi Apátságot. NNa. Nem csak a szemünk - az épület látványától -, hanem még a nyelvünk is összeakad..:) A Klosterneuburgi Apátság császári rezidenciának indult, aztán Ágoston rendi apátság lett belőle.. No de hogyan..? És kik voltak azok az Ágoston rendiek..? És hogy néz ki egy ilyen épület..? Megmutatjuk.

Az van, hogy minden apátsághoz tartozik egy templom. Amit vagy körbeölel az apátság épülete, mint pl. a melki apátság esetében történik ez a melki templommal (az UNESCO világörökség védelmét élvező melki apátság és a temploma valami csodálatos, nézzétek meg őket is), vagy hozzáépül az apátság a templomhoz: jelesül Klosterneuburgban, a Klosterneuburgi Apátság a Klosterneuburgi Apátság templomának popsijához. Hogy van-e átjárás a templomból az apátságba nem tudjuk (nyilván van, azért érnek össze), viszont megmutatjuk Nektek a Klosterneuburgi Apátság templomának külcsínjét és belbecsét. Gyönyörű a templom egyébként, mely bár különböző korok építészeti stílusait vonultatja fel (a román kori alapzattól kezdve a barokkig), mégis valahogy esztétikus egységet alkot. Nézzetek felfelé kint, aztán bent.. Mi most tovább nem is nagyon csicsergünk..

Kreuzenstein várától alig egy órányi autóútra már bevettünk egy várkastélyt, méghozzá Mária Terézia korabelit (franzensburgi várkastély), node ez, a Kreuzenstein vár mindent visz. Nézd az épületet, a sejtelmes borongós fényeket, leszálló ködöt.. Tisztára a vérszívó Drakula gróf hátborzongató kastélyának hangulata köszön vissza.. Jelezzük, ha belépsz (klikk a képre), akkor sem változik a vizualitás hozta paraérzés, pláne, amikor megtudtuk, a kastélyt építő gróf 11 leszármazottja alussza itt örök álmát (vagy kísérteteskedik, amikor úgy gondolja)..


Piacok, vásárok, amik túléltek háborúkat, forradalmakat, korszakokat, vagy újonnan alakulva trendivé váltak. A piacok, vásárok kincsek. A szó tárgyi, és eszmei értékét tekintve is. Felejtsd el a plázákat, gyere velünk shoppingolni, autentikákba..

Szeretjük a piacokat. Legyen az fővárosi-belvárosi (Vásárcsarnok), trendi-balatoni (Káptalantóti), vásárfiával egybekötött (nagykőrösi), vagy éppen mini, de feltétlen autentikus. Szóval nem tudtuk kihagyni az erdélyi, mini-piac feelinget sem.

Tudtad, hogy 650 km-nyire Budapesttől, a történelmi Fogarasi vár lábánál, Fogaras belvárosában koptatott jópár milliméternyit századelős cipője sarkából például Mikszáth Kálmán (hisz ő írói mivolta mellett Fogaras város képviselője is volt) és Babits Mihály is, aki itt, Fogarason tanított 1908-1911 között..?

No, hát ezen jeles helyen sétáltunk végig mi is, ámulva és fotózva a hétvégére kitelepült fogarasi mini-piac portékáit, hogy mutathassunk ebből a hangulatból Nektek is:

A Káptalantóti Liliomkert Piac a legékesebb példája annak, hogy mekkora szükségünk van (pl. nekünk budapestieknek) a sok Lidl, Tesco, miegyébbe rohanás mellett a lelassulásra (Balaton), az autentikára (Balatonfelvidék), és a termelői, egészséges mannára (Káptalantóti Piac). No, ha ezen felsoroltak közül bármelyik is illik valakire, és ha kiköt a Balaton-felvidéken egy spontán vasárnap, spontán piacosdizni pl. itt, a Káptalantóti piacon, nem fogja megbánni:

Egy évben kétszer hatalmas vásárba lehet belecsöppeni Nagykőrösön. Az egyik a Szent Mihály napi (szeptember végén), a másik a Szent György napi (április végén) vásár. Ezen vásárok több, mint 20 ezer környékbeli embert mozgatnak meg, ők már hetekkel az esemény előtt készülnek az autentikus, és egyben történelmi shopping place meglátogatására, pláza-mentesen. :)

Történelmi, mert Nagykőrös 1759-ben kapott vásári királyi kiváltságlevelet Mária Teréziától, és a vásározás hagyománya mint látszik, mind a mai napig él (egyébként több vásáruk van, de a Szent Mihály napi és a Szent György napi vásár a legnagyobb).

Autentikus, mert helyi, környékbeli emberek árulják portékáikat, helyi, környékbeli embereknek, imádnivaló, tényleg. És itt aztán minden van. Eladó bugyik, melltartók, csavarok, kacsák, malacok, lovak, patkók, bocik, lomik, edények, kiegészítők, sőt, ha elfáradtál a nagy shoppingolásban, felülhetsz ringlispilre, vagy pl. lőhetsz célba is (az épp megvásárolt kürtöskalácsot ekkor azért tedd félre) :).


Erdély. Nagy A város és nagy B város közötti hatalmas, magába ölelő, dunyhapuhaságú csodatájak. Süppedés, mozizás, tájbeszívás, eltárolás, nehezebb időszakokban emlékképelővevés. A "mozdulás, látás, tapasztalás, élés" tölt. Mindig..

Erdély.. Magába ölelő csodatájakba felépülő, önmagával és a természettel harmóniában leledző kis falvak.. Erdélyi emberek. Aurák, mosolyok. Az érték az ember jelleme, és nem a pénze.

A földre koradélután kaszával induló nénik és 90 fölötti bácsik, a főutcán boldogan rohangáló purdék, mosolygó tehenek, kapuk előtt beszélgető csibelányok, napsütés, vihar, búza, föld. Portrék, életek, természet.. Itt lennénk Bartók és Kodály, mezítláb a porban. A szabadságban.

Megvan az Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő” című népdalunk..? Tutti ismered, mert kötelező volt az általános iskolában. No ebben az albumban megmutatjuk, milyen cuki faluból hozta Bartók Béla ezt a népdalt, hol kolbászolt mezítláb a porban, milyen székelykapuk mögé invitálták őt a helyiek, és egyáltalán, hogy néz ki az az erdélyi falucska, ahonnan ez a híres népdalunk származik. Csodatáj mögötti falvacskába viszünk:

Az erdélyi 700 főt számláló kis magyar falucska nem csak Bartók lábnyomairól, hanem a szalmakalap fonásról is híres. Node milyen komplex gondolatsor ötvözi a szalmakalap fonást..? A jobbágytelki lakosok úgy fogalmaznak, hogy a szalmának két szerepe van. Az egyik, hogy kenyeret készítenek a búza fejéből, a másik, hogy kalapot készítenek a búza szárából azért, hogy megóvja őket attól a napsütéstől, ami megérleli a búzát, amiből kenyeret csinálnak. Ökolábnyom érzékenyek (és nem érzékenyek), van még mit tanulnunk.

Éshogy milyen szerencsénk volt, Magdi néni meginvitált a portájára, és János bácsival közösen megmutatták, hogyan zajlik a szalmakalap-fonás.. Gyere velünk jobbágytelki autentikába:

Roadmovie-nk során pont olyan szerencsésen érkeztünk egy falucskába, hogy láthattuk a portájuk alól a vasárnap délelőtt 11 órai misére induló falubelieket, akik aztán a főúton, majd a templomdombon csoportokba rendeződve haladtak egy különös külső falfestményekkel ellátott, világon egyedülálló templomhoz. A misén teltház volt.

Libabőröztünk a kertben az élménytől, miközben fűszállal a szánkban szívtuk magunkba a flow-t.

Hogy hogy kerül egy templom falára képregény..? És hogy hogy néz ki egy ilyen templom..? Itt olvashatod/láthatod:

Míg pl. Jobbágytelkén (egy másik erdélyi autentikus falu) nem folyik át semmi, addig bizony itt átfolyik. A Nyikó patak. Olyannyira, hogy pl. 2005. augusztus 23-án egy özönvízszerű felhőszakadás következtében a patak felduzzadt, a falut 2 méter 60 cm magasságban elöntötte a víz, többen meghaltak, a túlélők a padlásokra menekültek. Hogy ezután a tomboló árvíz után hogy maradt meg ennyi székelykapu, mi se tudjuk. De itt, Nyikómalomfalván a főutca olyan volt, mintha egy székelykapu múzeumban sétáltunk volna..gyere velünk:

bottom of page