Ha valaki a századelős főváros házaira, utcáira, tereire keres rá a neten, elkerülhetetlen, hogy ne ütközzön bele Klösz György nevébe. Csak a Fortepanon 1000 fölötti általa késztett és az utókor számára megőrzött, történelmi jelentőségű épített örökségről (belváros, Városligeti Millenium épületei), a társadalmat megmozgató eseményről (Kossuth Lajos temetése), vagy természeti katasztrófáról (1876-os budapesti árvíz) készített fotóiba akadunk bele.

Klösz György 22 éves korában érkezett Bécsből Budapestre, és konzekvensen elkezdte járni a főváros utcáit erre-arra, hogy megállíthatatlanul, közel 40 évig dokumentálhassa a látottakat. Ő lett az első magyarországi fényképész, aki idővel megbízásra dolgozhatott, hisz a főváros egy idő után sorra kérte a világvárossá történő átalakulás dokumentálását tőle. Klösz minden esetben minőségi anyagot adott át, nem csak a kor legmodernebb fotózási eljárását, a zselatinos szárazlemez-eljárást alkalmazta felsőfokon, hanem tudatosan figyelt a beállításokra, fényviszonyokra: megkomponálta a képeit.

Klösz tudatosan felépített brendjének köszönhetően vagyonosodott is, 1882-ben 38 évesen már villát és nyári műtermet építtetett a Svábhegyen, rá két évre a pesti oldalon is nyitott műtermet, ezt követően pedig házat, műtermet, nyomdát, és bérházat emeltetett a Városligeti fasor Városligethez közel eső részén. A lent látható Városligeti fasor 49. szám alatti Klösz-villa eklektikus stílusban készült 1895-ben. A földszinten irodák, rajzterem és cselédlakás, az első emeleten ő és családja mindennapjainak megélésére szolgáló tér -lakótér-, a felső szinten nagy üveghomlokzattal és üvegtetővel kialakított műterem kapott helyet.

Híres fotográfusaink rovatunk Klösz-albumának elkészítésekor egyrészt az volt a célunk, hogy kicsit napfényre/köztudatba emeljük Klösz György nevét - hisz olyan életművet hagyott ránk, amelyből a kor történetisége egyedi módon feltárul - , aztán, hogy megmutassuk, ez az örök alkotó ember milyen körülmények között élt (hova járt haza), harmadrészt pedig, hogy rávilágítsunk: mekkora értéke van az épített örökségünk dokumentálásának még akkor is, ha erre a mai selfie-világban azt gondolnánk, nincs szükség.

Csak javasolni tudjuk, az erre-arra tanulmányozása után keressetek századelős Klösz képeket a neten, és utazzatok vissza nagyszüleink, dédszüleink korába, környezetébe.. Klösz György fotóival bizony lehet..