top of page

AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI FÉNYKÉPÉSZ, AKI MEGBÍZÁSRA FOTÓZHATTA BUDAPEST VILÁGVÁROSSÁ VÁLÁSÁT A SZÁZADELŐN - KLÖSZ GYÖRGY

Ha valaki a századelős főváros házaira, utcáira, tereire keres rá a neten, elkerülhetetlen, hogy ne ütközzön bele Klösz György nevébe. Csak a Fortepanon 1000 fölötti általa késztett és az utókor számára megőrzött, történelmi jelentőségű épített örökségről (belváros, Városligeti Millenium épületei), a társadalmat megmozgató eseményről (Kossuth Lajos temetése), vagy természeti katasztrófáról (1876-os budapesti árvíz) készített fotóiba akadunk bele.

Klösz György 22 éves korában érkezett Bécsből Budapestre, és konzekvensen elkezdte járni a főváros utcáit erre-arra, hogy megállíthatatlanul, közel 40 évig dokumentálhassa a látottakat. Ő lett az első magyarországi fényképész, aki idővel megbízásra dolgozhatott, hisz a főváros egy idő után sorra kérte a világvárossá történő átalakulás dokumentálását tőle. Klösz minden esetben minőségi anyagot adott át, nem csak a kor legmodernebb fotózási eljárását, a zselatinos szárazlemez-eljárást alkalmazta felsőfokon, hanem tudatosan figyelt a beállításokra, fényviszonyokra: megkomponálta a képeit.

Klösz tudatosan felépített brendjének köszönhetően vagyonosodott is, 1882-ben 38 évesen már villát és nyári műtermet építtetett a Svábhegyen, rá két évre a pesti oldalon is nyitott műtermet, ezt követően pedig házat, műtermet, nyomdát, és bérházat emeltetett a Városligeti fasor Városligethez közel eső részén. A lent látható Városligeti fasor 49. szám alatti Klösz-villa eklektikus stílusban készült 1895-ben. A földszinten irodák, rajzterem és cselédlakás, az első emeleten ő és családja mindennapjainak megélésére szolgáló tér -lakótér-, a felső szinten nagy üveghomlokzattal és üvegtetővel kialakított műterem kapott helyet.

Híres fotográfusaink rovatunk Klösz-albumának elkészítésekor egyrészt az volt a célunk, hogy kicsit napfényre/köztudatba emeljük Klösz György nevét - hisz olyan életművet hagyott ránk, amelyből a kor történetisége egyedi módon feltárul - , aztán, hogy megmutassuk, ez az örök alkotó ember milyen körülmények között élt (hova járt haza), harmadrészt pedig, hogy rávilágítsunk: mekkora értéke van az épített örökségünk dokumentálásának még akkor is, ha erre a mai selfie-világban azt gondolnánk, nincs szükség.

Csak javasolni tudjuk, az erre-arra tanulmányozása után keressetek századelős Klösz képeket a neten, és utazzatok vissza nagyszüleink, dédszüleink korába, környezetébe.. Klösz György fotóival bizony lehet..

Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
Klösz György századelős fotográfus otthona
bottom of page