KÁLVÁRIÁK, KÁPOLNÁK NYOMÁBAN

Nemrég kaptunk rá a kálváriák útba ejtésére. Gondoltál-e a kálváriára úgy, hogy az egy szabadtéri kiállítás..? Mi gondoltunk. Mert azon felül, hogy a kálvária Jézus keresztútja, épített örökség szempontjából egy komolyan átgondolt építészeti mű megtervezett stációfalakkal, kápolnákkal, három kereszttel (hol mivel végződik a séta).

Mi most mutatunk a már megfotózott öt kálvária mellett (lásd ezeket: 1., 2., 3., 4., 5.,) plusz kettőt, a tatait és a budaörsit. Aztán kint maradva a természetben, felviszünk a budaörsi Kő-hegy tetejére, a Szent György-hegy oldalába, és a balatonlellei Kishegyre kápolnázni, és csodálatos kilátásba feledkezni..

Az eddigi legszebb kálvária-dombi kálvária szobrot/szoborcsoportot Tatán találtuk. Csodálatos alkotás, talán a tihanyi kálváriadomb tetején található szobrok kidolgozottsága vetekszik a tataiéval.. A tatai kálvária szoborcsoport annyira, de annyira életszerű, az emberi test vonalait, arányait, mozdulatait hűen követő alkotás - valódinak láttatott még a ruhák esése is -, hogy tulajdonképpen ha ezeket a szobrokat képzeletben kifested, felruházod színekkel, mozdulatokkal, időutazol, és ott vagy Jézus keresztre feszítésének legvalószínűbb időpontjában, 33. április 3-án pénteken, Jeruzsálem határában a Kálvária-dombon papucsban, válladon átvetett vászonruhában sokad magaddal.

Hogy mi van még a tatai Kálvária-dombon, és milyen kilátás nyílik erről az országos jelentőségű természetvédelmi helyről..? Megmutatjuk, ITT.

A budaörsi Kálvária-dombra szabályos alakú gejzírkúpon sétálhatsz fel. Tetejére babakocsival is bejárható szerpentinen vezet az út, stáció-alkotásokkal megtűzdelve. Mondhatni egyfajta szabadtéri kiállításban lehet részed, amíg felérsz a csúcsra. A stáció alkotások színesek: ólomüveg alkotások. A budaörsi Kálvária-domb egyedisége még a gejzír-kúpi séta, és a nagyon színes ólomüveg stációs-alkotásokon kívül, hogy nem a dombtetőn, hanem a domb aljában, a kiindulóponton található a kápolna.

Budaörsön két szakrális/vallási helyre is felsétálhatsz. Választhatod a most bemutatott Kő-hegyet (235 m), és/vagy az előbb bemutatott Kálvária-dombot (173 m).

Mivel találkozhatsz, ha felsétálsz budapesti Gellért-heggyel azonos magasságú budaörsi Kő-hegyre, a 240 kényelmes lépcsőn keresztül történő „hegymászás” után..? Megmutatjuk. Szeretni fogod.. :)

Hoztunk Nektek két balatoni kápolnát is, tavaly nyáron fotóztuk, és alig vártuk, hogy megmutathassuk őket, tematikába illően. A Balaton-felvidéki Szent György-hegy Lengyel-kápolnája és az azt körbevevő varázslatos természeti aura nem véletlenül lett manapság a kirándulók egyik kedvenc célállomása. Előtted a Balaton, a szigligeti vár, szőlőmezők, mögötted a Szent György-hegy bazaltorgonái.. Csodálatos, tényleg, No de tudtad-e, hogy a Lengyel-kápolna a Balaton-felvidék szobrokban leggazdagabb épített öröksége..? A kápolna portálján „csak” 8 db szent látható. És azt tudtad-e, hogy a kápolna belbecse is egyedülálló..? Az internet alig ad lehetőséget a Lengyel-Kápolna belső enteriőrjének megcsodálására, pedig.. A belső berendezés XVIII. századi, és csodával határos módon teljes épségében megmaradt. Bejutottunk, megmutatjuk:

Balatonlelle fölötti Kishegyen járunk. Látjuk, hogy az 1758-ban felszentelt parasztbarokk stílusú kápolna nem unva a létezését, packázva tekint le a Balaton északi partjának hegyeire, a Balaton kékjére, zöldjére, mikor mijére. A kápolna Szent Donátnak, a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére kapta a nevét. A kápolnát a hegy tulajdonosa, Majthényi György építtette (és nevezte el), és idővel Széchenyi István édesapja, Széchenyi Ferenc is birtokolta. A kápolnáról és a csodás kilátásról ITT találsz még fotókat.

EGY PALOTA ÉS HÁROM KASTÉLY AUTENTIKÁJÁBA VISZÜNK. HA BELÉPSZ A KAPUKON VELÜNK, IDŐUTAZOL.

A budavári királyi palota alapterülete 4 730 000 négyzetméter. A budavári királyi palotában található Szent István terem egy szoba, körülbelül úgy egy nagyobb panellakásnyi, 78 négyzetméter. A belbecs közel sem panel-enteriőr, sőt, mondhatni, aki belép ide, 78 négyzetméternyi ékszerdobozban találja magát.

Mi célból jött létre ez a terem, ki számára, kik által, mikor, és mi történt vele, hogy teljesen újjá kellett építeni..? A történetet és a csodálatos fotókat ITT találod, de az alábbi fotóba is beleklikkelhetsz.

Sisi imádott Magyarországon lenni. Olyannyira, hogy összesen 2667 napot (7,3 évet) töltött Magyarországon, ebből 2000 napot Gödöllőn és a budai várpalotában. Tudtad, hogy a gödöllői Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya..? És, hogy kastélytemplomot és színházat is rejt..? Engedélyt kaptunk a fotózásra, így megmutatunk sok mindent: a kastélytemplomot, a 100 fős színházat, Sisi lakosztályát, Ferenc József lakosztályát, egy titkos zenetermet, ahol játszott a zenekar a díszteremben bálozó nagyközönségnek, és elmeséljük ITT, hogy ki építtette a kastélyt, hogyan szállt az államra, valamint, hogy hogyan lett a Gödöllői Királyi Kastély Ferenc József és Sisi pihenő rezidenciája.

Nem messze, alig 20 kilométernyire található a Gödöllői Királyi Kastélytól a péceli Ráday-kastély. A két kastély összekötőpontja Mayerhoffer András és fia. Nevük kevésbé ismert, közben ők alkották meg hazánk szinte összes barokk kastélyát, így a Gödöllői Királyi Kastélyt és a péceli Ráday-kastélyt is.

No de kik voltak Rádayék, akiknek eme impozáns péceli kastélyt emelték Mayerhofferék, mi a kastély egyedisége, és milyen prominens személyek fordultak meg itt (régen, és nem is olyan régen)..?

A történetet, és az elképesztően különleges falmintázatú, csodás fotókkal megörökített termeket ITT találod.

Sándor Móric neve alapvetően nem sokat mond. De ha azt mondjuk, hogy budai várnegyed, Sándor-palota (vagy másik nevén Köztársasági Elnöki Hivatal), akkor már van beazonosító-pont. Sándor Móric gyerekkorát itt, a Pollák Mihály-tervezte Sándor-palota berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával, hisz a Sándor palota az övéké volt. Aztán a felnőtté lett Sándor Móric egyszercsak gondolt egyet, besokallt a budapesti nyüzsgéstől, eladta a budai várnegyed területén található Sándor-palotát, és leköltözött a Budapesttől 50 km-re található Bajnára, a család, egészen pontosan a saját tulajdonában lévő, idővel Hild József által kívülről áttervezett Sándor-Metternich kastélyba. (Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki - mutatjuk a Raffaello termet és az Etruszk termet is ITT, a Sándor-Metternich kastély fotói között -.)

Sándor Móric korának egyik bulvárhőse volt mindazon felül, hogy nemesi rangban pompázott. Nem, nem a nőügyei miatt nevezhető bulvárhősnek, hisz arája csak egy volt: Metternich kancellár lánya, Leontine. Sándor Móric bulvártitulusa az „ördöglovas”-titulus volt, ugyanis elképesztő mutatványokat hajtott végre: még Budán meredek lépcsőkön hajtott le négyesfogatával, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, de a Sándor-Metternich kastélyban zajló furcsaságairól is megmaradtak történetek: például előszeretettel közlekedett lóháton a kastélyon belül, vagy kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről. Megmutatjuk Nektek az erkélyhez vezető díszlépcsőház lépcsőit ugyanúgy, mint a csodaszépen felújított épület szobáit, termeit, kápolnáját, sőt, még a cselédség által használt konyhát is, ITT.

Az ERRE-ARRA fotós ajánló jön-megy erre-arra. A kastélyokból/palotákból eddig 22 magyarországit fotóztunk meg, hogy nézelődj, olvasgass, kikapcsolj a monitor előtt, vagy éppen, hogy legyen inspirációd beleindulni a környezetedbe. A közeliért, a távolabbiért, épített örökségért, természet-beszívásért, élményért. Hogy mozdulj, láss, tapasztalj, élj, Te is..! Erre-arra.

A 22 magyarországi kastélyt, palotát ITT és ITT találhatod.

TUDTAD..? A VÁROSLIGETI VAJDAHUNYAD VÁRA NEM 100%-BAN AZ ERDÉLYI VÁR MÁSOLATA..!

Tudtad, hogy a Városligetben vagy egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete..? Széchenyi-sziget a sziget neve. És, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található..? A szigetre négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található, Oroszlános kőhíd a neve.

És azt tudtad-e, hogy a Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), épp 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból..? A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat..?

Alpár Ignác építészzseni volt egyébként. Miért is..? Alpár Ignác átolvasva millenniumi ünnepségekre kiírt „Történelmi főcsoport” elnevezésű merésznek mondható építészeti pályázatkiírást nem a „nemeket” kezdte el keresni, hanem átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe olvasztva úgy, hogy akár még egy csavarral a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit is (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) belehúzná az építészeti vizuálba. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi vizuál született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat (pl. Tőzsdepalota, Nemzeti Bank székháza, Anker-palota, stb.). Alpár Ignác karrierje, aztán temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult, ahol jelen voltak miniszterek, és József Ferenc királyi herceg is.

Ha még nem jártál "ostromfolyosón", velünk megteheted..!

Ha követjük a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát (és követjük), akkor első lépéseinket a román stílusú oroszlános kőhídon tehetjük meg a Hidas-, vagy Nyilaskapu felé (hidas, mert hídon haladunk át, nyilas, mert a bejáratnál csapórács fogad). A Hidas-, vagy Nyilaskapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyban - így is hívják) belépve kell 56 lépcsőt megtenni fölfelé, hogy kiérj a kapu fölött látható ostromfolyosóra azért, hogy egészen más szögből és közelségből találkozhass a Vajdahunyad vára épületegyüttesen elhelyezett csecsebecse szobrokkal, vízköpőkkel, tornyokkal.. is.. mert van kilátás is, mutatunk mindent:

150 lépcsőfoknyi magasságba, az Apostolok tornyába viszünk..! Innen egészen más perspektívából tekintheted meg a városligeti Vajdahunyad várának épületegyüttesét..!

A Vajdahunyad várának legizgalmasabb kilátó/kitekintő részéhez érkezünk. A torony, ahová felviszünk, 150 lépcső megtételével érhető el. A tornyot Alpár Ignác az erdélyi Segesvár jelképéről, egyik legismertebb műemlékéről, a segesvári vár óratornyáról mintázta. A segesvári vár óratornyának építése a XIV-XV. századra tehető, és nem kérdés, hogy Petőfi Sándor is látta. A segesvári vár óratornyában őrizték anno a város kincstárát, a levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. Az 1600-as években a toronyba óraszerkezet is került, ezt valamiért Alpár Ignác a budapesti építményről lehagyta, de ez mit sem von le a Vajdahunyad vára épületegyüttesének szépségéből (és a kilátásból sem):

Tudtad, hogy a városligeti Vajdahunyad vára nem 100%-ban az Erdélyben található Vajdahunyad várának másolata..? Most azt mutatjuk meg Neked, ami viszont az.

A román stílusú oroszlános kőhídon, majd a Hidas-, vagy Nyilaskapu alatt áthaladva jobbra a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának másához jutunk. Ez az épületegyüttes legjellegzetesebb része, nem véletlenül nevezték el az épületegyüttest a századelős látogatók Vajdahunyad várának (eredeti neve az épületegyüttesnek a pályázati kiírásban meghatározott „Történelmi főcsoport”, mert különböző korszakok és a történelmi Magyarország jelentősebb épületeinek mátrix-mixe volt a pályázati kiírásban meghatározott feladat).

Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvarán található Hunyadi-loggiák átemelésére, de erre a részre helyezte az erdélyi Vajdahunyad vár tornyának másolatát is. Hogy milyen gyönyörű a Hunyadi udvarrész, a díszített erkélyek mögé bújt sgraffito díszítés, és hogy kiknek a domborműve található az épületen, megtudod, ha besétálsz udvarba, megállsz egy kicsit, és felfelé nézel. Mint mi:

Alpár Ignác, az építész kedvence volt az általa létrehozott Vajdahunyad várában a "kerengő".

Alpár Ignác kedvence, a nyugalmat sugárzó kerengő, a Vajdahunyad vára Hunyadi udvarával szemben, zárt térben található, de ha bepillantotok, láthattok Árpád-kori pilléreket, oszlopokat, középen pedig egy romantika korabeli faragott kutat. A kerengőket egyébként dominánsan a középkorban, a bencések templomaihoz építették hozzá, azzal a céllal, hogy a szerzetesek ott elmélkedhessenek körkörös (kerengő) séta közben úgy, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédje az építmény őket. A kerengő egyébként a szerzetesek kedvenc tartózkodási helyei közé tartozott, és a későbbi korokban sem ment ki a divatból. A séták mellett előszeretettel olvastak, írtak is a szerzetesek a kerengő kertjében.

Beviszünk a városligeti Vajdahunyad várának Jáki kápolnájába..!

A jáki kápolna is egy vizuál-mix a Vajdahunyad várán belül, hisz két templomot ötvöz. A lébényi templom alapjai, és a jáki apátság templomának díszes főkapuja találkozik csodálatos átmenettel Alpár Ignác ebbéli alkotásában. A lébényi és a jáki templom is Nyugat-Magyarországon található. A lébényi templom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma (1200 körüli), a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása.

Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát (mert beviszünk a jáki kápolnába, ami nagyon ritkán van nyitva):

A városligeti Vajdahunyad várának legcirádásabb épületrésze a Mária Terézia korabeli barokk kastély

A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület (a lenti fotóra klikkelve a feltáruló albumban mutatjuk ezt is). Itt, ezen épületrész vonatkozásában is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán (a lenti fotón ezt mutatjuk, de az épület barokk oldala is csodálatos, ha beleklikkelsz a fotóba, azt is láthatod) pedig már gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel. Hogy mit kell keresni, és hol..? Megmutatjuk, ITT..!

ITT megtalálhatod a teljes Vajdahunyad várával foglalkozó rovatunkat.