MI CÉLBÓL, ÉS KI SZÁMÁRA JÖTT LÉTRE A BUDAVÁRI KIRÁLYI PALOTA ÉKSZERDOBOZA, A SZENT ISTVÁN TEREM..?

A budavári királyi palota alapterülete 4 730 000 nm. A budavári királyi palotában található Szent István terem egy szoba, mondjuk úgy egy nagyobb panellakásnyi, 78 nm. A belbecs közel sem panel-enteriör, sőt, mondhatni, aki belép ide, 78 négyzetméternyi ékszerdobozban találja magát.

Mi célból jött létre ez a terem, ki számára, kik által, és mi történt vele, hogy teljesen újjá kellett építeni..?

1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá, Sissit magyar királynővé koronázták. A koronázási szertartáson tett eskü I. Ferenc Józsefet rendszeres magyarországi tartózkodásra kötelezte, ennek értelmében a magyar kormány a királyi családnak átadta a budai várpalotát politikai központként (a Gödöllői Királyi Kastélyt pedig pihenésre alkalmas rezidenciaként - amit Sissi egyébként mindennél jobban szeretett -).

Mivel nem illett használt palotát átadni, így nekikezdett Ybl Miklós, ezt követően Hauszmann Alajos a cirádás munkálatoknak, ami annyira jól sikerült, hogy a palota a XX. század elejére Európa egyik legmeghatározóbb uralkodói épületévé vált mind külcsín, mind belbecs tekintetében.

A belbecs egyik pompa-pontja, a Szent István terem egy brainstorming keretén belül született. Zsolnay Vilmos felvetette Ferenc Józsefnek, mit szólna, hogyha a királyi palotában egy teljes egészében majolikából, azaz kerámiából készült termet alakítanának ki, amit aztán - mint építészeti vezető - Hauszmann Alajos továbbgondolt, és azt mondta, hogy a Szent István-teremnek a magyar iparművészet csúcsteljesítményének kell lennie, és a majolikán kívül sok minden mást is be kell mutatni. Hauszmann tehát projektcsapatot alkotott a kor legnagyobb magyar iparosmestereiből. Így jött létre ez az ékszerdoboz, a Szent István terem. Zsolnay Vilmos készíthette a kandallót, valamint az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képeket, Thék Endre a terem teljes faburkolatát, Jungfer Gyula a bronz díszítéseket, Strobl Alajos az államalapító király mellszobrát, Roskovics Ignác festette meg a magyar királyok egész alakos portréit, ami aztán Zsolnay a gyárában vált olyan pirogránit képpé amit láthatunk. A lenti fotók között található fali aranybrokát szövetet Haas Fülöp és fia, a függönyöket és a bútorok kárpitjait Gelb Mór és fia, a parkettát Neuschlosz Ödön és Marcell alkothatta meg.

A létrehozott ékszerdoboz annyira megtetszett Ferenc Józsefnek, hogy kérte, Thék Endre gyárából (ahol először volt látható a projektcsapat munkája) vigyék ki az 1900-as párizsi világkiállításra a kompozíciót (a világkiállításon a terem nagydíjat kapott a zsűritől), és majd csak azt követően építsék be a budavári királyi palota 78 nm-es teremébe, ami 1902-re meg is történt. A beépítést követően a teremben megfordult Eduard walesi herceg, Fusimi japán herceg és felesége, és Theodore Roosevelt is. Sőt, 1916-ban az utolsó magyar király, IV. Károly királlyá koronázása előtt a Szent Koronát rejtő ládát itt bontották fel, és a koronát másnap innen vitték át a Mátyás-templomba, (a koronázás ott történt).

A II. világháború alatt a budavári királyi palota a József Nádor kriptán, és a Balatonalmádiba szállított épen maradt Szent Jobb kápolnán kívül szinte teljes egészében, tehát a Szent István teremmel együtt megsemmisült. A termet korhű módon, fennmaradt tervek, vázlatok és fotók segítségével állították helyre.