Tudtad, hogy a Városligetben vagy egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete..? Széchenyi-sziget a sziget neve. És, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található..? A szigetre négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található, Oroszlános kőhíd a neve.
És azt tudtad-e, hogy a Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), épp 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból..? A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat..?
Alpár Ignác építészzseni volt egyébként. Miért is..? Alpár Ignác átolvasva millenniumi ünnepségekre kiírt „Történelmi főcsoport” elnevezésű merésznek mondható építészeti pályázatkiírást nem a „nemeket” kezdte el keresni, hanem átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe olvasztva úgy, hogy akár még egy csavarral a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit is (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) belehúzná az építészeti vizuálba. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi vizuál született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat (pl. Tőzsdepalota, Nemzeti Bank székháza, Anker-palota, stb.). Alpár Ignác karrierje, aztán temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult, ahol jelen voltak miniszterek, és József Ferenc királyi herceg is.
Ha még nem jártál "ostromfolyosón", velünk megteheted..!
Ha követjük a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát (és követjük), akkor első lépéseinket a román stílusú oroszlános kőhídon tehetjük meg a Hidas-, vagy Nyilaskapu felé (hidas, mert hídon haladunk át, nyilas, mert a bejáratnál csapórács fogad). A Hidas-, vagy Nyilaskapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyban - így is hívják) belépve kell 56 lépcsőt megtenni fölfelé, hogy kiérj a kapu fölött látható ostromfolyosóra azért, hogy egészen más szögből és közelségből találkozhass a Vajdahunyad vára épületegyüttesen elhelyezett csecsebecse szobrokkal, vízköpőkkel, tornyokkal.. is.. mert van kilátás is, mutatunk mindent:
150 lépcsőfoknyi magasságba, az Apostolok tornyába viszünk..! Innen egészen más perspektívából tekintheted meg a városligeti Vajdahunyad várának épületegyüttesét..!
A Vajdahunyad várának legizgalmasabb kilátó/kitekintő részéhez érkezünk. A torony, ahová felviszünk, 150 lépcső megtételével érhető el. A tornyot Alpár Ignác az erdélyi Segesvár jelképéről, egyik legismertebb műemlékéről, a segesvári vár óratornyáról mintázta. A segesvári vár óratornyának építése a XIV-XV. századra tehető, és nem kérdés, hogy Petőfi Sándor is látta. A segesvári vár óratornyában őrizték anno a város kincstárát, a levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. Az 1600-as években a toronyba óraszerkezet is került, ezt valamiért Alpár Ignác a budapesti építményről lehagyta, de ez mit sem von le a Vajdahunyad vára épületegyüttesének szépségéből (és a kilátásból sem):
Tudtad, hogy a városligeti Vajdahunyad vára nem 100%-ban az Erdélyben található Vajdahunyad várának másolata..? Most azt mutatjuk meg Neked, ami viszont az.
A román stílusú oroszlános kőhídon, majd a Hidas-, vagy Nyilaskapu alatt áthaladva jobbra a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának másához jutunk. Ez az épületegyüttes legjellegzetesebb része, nem véletlenül nevezték el az épületegyüttest a századelős látogatók Vajdahunyad várának (eredeti neve az épületegyüttesnek a pályázati kiírásban meghatározott „Történelmi főcsoport”, mert különböző korszakok és a történelmi Magyarország jelentősebb épületeinek mátrix-mixe volt a pályázati kiírásban meghatározott feladat).
Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvarán található Hunyadi-loggiák átemelésére, de erre a részre helyezte az erdélyi Vajdahunyad vár tornyának másolatát is. Hogy milyen gyönyörű a Hunyadi udvarrész, a díszített erkélyek mögé bújt sgraffito díszítés, és hogy kiknek a domborműve található az épületen, megtudod, ha besétálsz udvarba, megállsz egy kicsit, és felfelé nézel. Mint mi:
Alpár Ignác, az építész kedvence volt az általa létrehozott Vajdahunyad várában a "kerengő".
Alpár Ignác kedvence, a nyugalmat sugárzó kerengő, a Vajdahunyad vára Hunyadi udvarával szemben, zárt térben található, de ha bepillantotok, láthattok Árpád-kori pilléreket, oszlopokat, középen pedig egy romantika korabeli faragott kutat. A kerengőket egyébként dominánsan a középkorban, a bencések templomaihoz építették hozzá, azzal a céllal, hogy a szerzetesek ott elmélkedhessenek körkörös (kerengő) séta közben úgy, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédje az építmény őket. A kerengő egyébként a szerzetesek kedvenc tartózkodási helyei közé tartozott, és a későbbi korokban sem ment ki a divatból. A séták mellett előszeretettel olvastak, írtak is a szerzetesek a kerengő kertjében.
Beviszünk a városligeti Vajdahunyad várának Jáki kápolnájába..!
A jáki kápolna is egy vizuál-mix a Vajdahunyad várán belül, hisz két templomot ötvöz. A lébényi templom alapjai, és a jáki apátság templomának díszes főkapuja találkozik csodálatos átmenettel Alpár Ignác ebbéli alkotásában. A lébényi és a jáki templom is Nyugat-Magyarországon található. A lébényi templom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma (1200 körüli), a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása.
Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát (mert beviszünk a jáki kápolnába, ami nagyon ritkán van nyitva):
A városligeti Vajdahunyad várának legcirádásabb épületrésze a Mária Terézia korabeli barokk kastély
A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület (a lenti fotóra klikkelve a feltáruló albumban mutatjuk ezt is). Itt, ezen épületrész vonatkozásában is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán (a lenti fotón ezt mutatjuk, de az épület barokk oldala is csodálatos, ha beleklikkelsz a fotóba, azt is láthatod) pedig már gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel. Hogy mit kell keresni, és hol..? Megmutatjuk, ITT..!
ITT megtalálhatod a teljes Vajdahunyad várával foglalkozó rovatunkat.