TATA NEM CSAK A VIZEK, HANEM AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGEK VÁROSA IS

Ha valaki Tatára kirándulna, és rákeresne, hogy mit nézzen meg, a Google kereső automatikusan a tatai Öreg-tavat, a partján elterülő csodálatos tatai várat és a szintén csodálatos Esterházy-kastélyt dobja ki. Igen, alátámasztjuk, a tó környéki aura ezzel a két csodával egyedülálló. Nno, de gondolnád-e, hogy Tata ezen mainstream témákon felül is tele van érdekesebbnél érdekesebb és egyedibbnél egyedibb épített és természeti örökséggel..? Például gondoltad volna, hogy a világhírű hollywood-i filmszínész Robert Downey Jr. szépszülei itt éltek, és itt is vannak eltemetve Tatán..? És, hogy a tatai Öreg-tó partján forrásvizet is kóstolhatsz..? Esetleg, hogy egy századelős sörétgyár is adhat flow-élményt a XXI. században..? Ebben a rovatunkban még Vaszary János festőművész cuki mézeskalács házát is megmutatjuk (160 millió forintért kelt el Vaszary egy festménye nemrégiben). Látod, nem túlzunk, Tata nem csak a vizek, hanem az épített örökség városa is. Tudtad, hogy Robert Downey Jr. szépszülei Tatán vannak eltemetve..? Ki ez a Robert Downey Jr..? Közel 80 film jegyzi a nevét, Oscar-díj jelölések, több Golden Globe-díj nyertese, korának sármos gigolója, világhírű hollywood-i filmszínész. Robert Downey Jr.-nak magyar gyökerei vannak.. Szépszülei Tatán éltek, és itt, a tatai zsidó temetőben vannak eltemetve.. Hogy melyek pontosan a szépszülők sírjai, megmutatjuk, itt.

Miből lesz a cserebogár..? A tatai Fellner Jakab kilátó

Tudod-e mi az a sörét..? Önmagában véve egy (átmérőjét tekintve 1,5 mm és 15,5 mm közötti) ártatlan mini golyócska. Töltényhüvelybe helyezve, csoportosan, gyilkos elem. Hol, és hogy készült..? Sörétgyárban, roppant egyszerű és költséghatékony módszerrel. Építettek (jelen esetben) egy 37 méter magas „csík” épületet, tetejére nagyméretű tégelyt helyeztek, melybe megolvasztott ólmot csepegtettek. A tégely alján lyuk volt, melyből az ólomcseppek aláhullva, 37 métert zuhanva útközben golyókká formálódtak, vízzel teli medencébe érkezvén megszilárdultak. Itt, a kezdőképen megmutatjuk a sörétgyári kilátást (ahol csak állsz, ámulsz és töltekezel), és ha betekintesz az albumba, megláthatod, milyen a sörétgyár mai, üreges belseje. 175 lépcső vezet fel a sörétgyári csúcsra, mai nevén a tatai Fellner Jakab kilátó csúcsára. Miből (sörétgyár) lett a cserebogár (a kilátó)..?

A tatai Esterházy „kiskastély”, ahol még Ferenc József is megfordult

Ki volt a fentebb említett Fellner Jakab..? Építész volt, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere, a tatai városkép kialakításának jelentős alakja. Ő tervezte például az Esterházy-kastélyt is, igen.. A kastély ilyen kívülről, de mi bementünk, hogy megmutathassuk Nektek az emeleti női szobákat, a földszinti férfi szobákat, a titkos, vagy intim lépcsősort (mely a férfi és női szobát kötötte össze), az egyedülálló, és megmaradt csempékkel és fajanszokkal ellátott fürdőszobát, a zöld szalont - az ősökről készített festményekkel -, és az épületen belül elhelyezett kastélykápolnát is, szóval gyertek velünk, utazzunk az időben oda, ahol még Ferenc József is megfordult:

Ha Tata, és csodálatos barokk építészet, akkor Fellner Jakab. Miket alkotott ő, és hol van eltemetve..? - Szent Kereszt felmagasztalása templom

Fellner Jakab 1722-ben született, 23 évesen került Tatára, és alig 29 évesen már megtervezhette Komárom-Esztergom megye második legnagyobb templomát (első az Esztergomi Bazilika), a tatai Szent Kereszt felmagasztalása templomot.

A templom azon felül, hogy csodaszép, még egy érdekességgel büszkélkedhet. Fellner Jakab végrendeletében kérte, hogy halála esetén - bár a Szent Kereszt felmagasztalása templom befejezését nem élhette meg - ide temessék. Engedéllyel bejutottunk a templom kriptájába, így egyedülálló módon meg tudjuk mutatni Nektek Fellner Jakab, sőt, gróf Esterházy Ferenc sírhelyét is (ő kérte fel Fellnert a tatai Esterházy-kastély megtervezésére). Gyere velünk:

A tatai vár, ahol két királyunk is előszeretettel tartózkodott. Kik voltak ők?

Itt írtunk arról, hogy milyen hírességek fordultak meg a tatai Öreg-tó partján található Esterházy-kastélyban, itt pedig arról írunk (sőt, még az épületet is megmutatjuk kívülről, belülről), hogy melyik két királyunk tartózkodott előszeretettel a tatai Öreg-tó partján található tatai várban.

Tudtad, hogy a tatai Öreg-tó partján, nem messze a tatai vártól forrásvizet is kóstolhatsz..? Ezt a csodálatos ivókutat keresd.

Vaszary János festőművész mézeskalács háza

Vaszary János festőművész tatai tartózkodása alatt felkérte Toroczkay-Wigánd Edét, hogy tervezze meg a villáját. Ezt a takaros, cuki, kicsit mézeskalácsos-mesés, játékos épületet. Vaszary János 1912-től 1939-ig kávézgatott itt reggeli ébredése után, esténként szakirodalmat olvasgatott, sőt, elképzelhető, hogy azt az utolsó olaszországi kirándulását is itt tervezte meg, melyről 1937-ben készült San Remo című festménye nemrég egy aukción 160 millió forintért kelt el. Szeretjük nagyon ezt a pici villát, megmutatjuk Nektek is:

Szeretnéd megtudni, miért van szobra Öveges prof.-nak az Öreg-tó sétányon..? És, hogy kit ábrázol az a szobor, aki szó szerint az Öreg-tóban található..? Ide kattintva megtudhatod.

Ha pedig szeretnéd elolvasni a "Budai Várnegyed rejtélyei - fotós ajánló a legizgalmasabb látnivalókról" című e heti anyagunkat a Startlapon, akkor azt itt találod:

BUDAI VÁRNEGYED LÁTVÁNYOSSÁGAI ÉS REJTETT ÉRTÉKEI, CSODÁLATOS FOTÓKKAL..!

Mindig nagy-nagy izgalommal nyúlunk hozzá a budai várnegyed-béli rovatunkhoz, mert tudjuk, hogy olyan rejtett értékeket, izgalmakat mutathatunk meg sztorikba bugyoláltan, csodálatos fotókkal megtűzdelve Nektek, amit összességében máshol nem nagyon láthattok. Az eddigi 28 albumunkat bővítjük most, újabb öttel.

Bejártuk a budai várpalota Széchenyi könyvtárát, teraszostul (már a budai panorámáért is érdemes belépni az albumba), pincéstül, könyvtárastul, gyakorlatilag mindenestül. Tudtad, hogy a budavári palota mostani Széchenyi könyvtárának területén őrizték anno a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy páncélszobában..? A Széchenyi könyvtár szimpla irodai folyosóján található réztábla árulkodik erről. Megmutatjuk Nektek ezt is, induljunk el a könyvtárba felvezető lépcsősoron:

Ha sétálsz a budai várnegyed cuki kis házacskái között, nem messze a Mátyás templomtól találod meg a Balta közt. Az itt található Hertl-Strobl-ház két bejáratos, az egyik kapuja az udvara felőli a Balta közből, a másik az Úri utcából nyílik. A ház érdekességet, és szomorúságot is őriz.

Érdekesség, hogy a ház udvarán található reneszánsz falikút a szemközti Mátyás templom átalakításakor feleslegessé vált díszkövekből készült a Képzőművészeti Egyetem Epreskertjében, Stróbl Alajos műtermében, diákjai által.

A szomorúság pedig: Itt élt Toroczkai-Wigand Ede építész, aki a II. világháborúban elvesztette Szentháromság utcai lakását bombatalálat miatt, így 75 évesen, vakon költözött át az itteni egyik földszintes lakásba, ahol éhen halt. Martonffy Emil filmrendező bombazáporok közepette temette el őt az épület udvarán.

Ki volt Toroczkai-Wigand Ede építész..? Pl. dolgozott Kós Károllyal, és 1908-ban ő vette feleségül Marosvásárhely polgármesterének Bernády Györgynek az unokahúgát. A marosvásárhelyi Kultúrpalota Róth Miksa által készített üvegablakaiból hat darab Toroczkai-Wigand Ede rajzai alapján készült, és ő tervezte Vaszary János festőművész tatai villáját is 1906-ban.

Itt láthatod az épületet a Balta köz felől megközelítve, és az Úri utca felől is:

Amerigo Tot 1909-ben Fehérvárcsurgón (csodaszép egyébként a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély) született, szobrászművésszé avanzsálódott, majd 1933-tól Rómában élt (ahol többször találkozott Salvador Dalival Amergo Tot Via Marguttai utcai műteremlakásában, sőt, lobbitevékenységének köszönhetően még azt is elérte, hogy a Keresztapa 2-ben feltűnjön Al Pacino oldalán). 1969-ben pedig gondolt egyet, hazatért, és a budai várnegyed Táncsics Mihály u. 3. szám alatti ház Budapest panorámája felé nyíló szárnyrészében létrehozott egy műteremlakást. Most a Koller Galéria működik itt, a 3. emeleten emléket állítva Amerigo Totnak. Micsoda múlt, micsoda sztorik.. Itt láthatod a házat, és a takaros kis udvarát is:

Tudtad, hogy Magyarországon az 1680-as években meghonosították a selyemhernyó-tenyésztést és selyemgyártást..? Mik vannak..?! És, hogy a honosító nem is magyar, hanem olasz volt..? És, hogy bár az üzeme a Baranya megyei Pellérden volt, ő maga, azaz a honosító olasz ember itt, a budai várnegyedben, ebben a házban élt..? És hogy aztán ez az épület egy „holmi” selyemhernyó tenyésztőtől a gróf Zichy családhoz került, annak is a zichy-i és vásonykői ágához kapcsolódó Zichy Károly országbíróhoz..?

A ház most minden idők legnagyobb szabaduló művészének, a magyar származású Harry Houdininek állít emléket. Az itt bemutatásra kerülő állandó kiállítás Európa egyetlen és legnagyobb Houdini tárlata.

Van egy épület a Táncsics Mihály utcában, ami két, egymástól teljesen eltérő szempontból, de igen érdekes. Az egyik, hogy ebből, az egyedülálló pesti panorámával bíró épületből szabadította ki a pesti forradalmi tömeg 1848. március 15-én Táncsics Mihályt és Kossuth Lajost (itt nem levegőtlen pincebörtönre kell gondolni: Táncsics földszinti, utcára néző „börtönéből” kezdetben még beszélgetni is tudott a járókelőkkel), a másik, hogy egy igen furcsa installációval felvértezett „popup kiállításon” meglehetett nézni a XVI. században épült 22 méter átmérőjű Erdélyi-bástyát, melyet Szapolyai János király építtetett a budai vár védelmi funkciójának megerősítése céljából 1530 körül. A bástyát régészek ásták ki (mutatjuk a maradványait az albumban), és lehet, már vissza is.

Ok, van egy harmadik érdekesség is, méghozzá az, hogy IV. Béla a XIII. század közepén építtetett ide egy Kammerhofot (kamarásházat), ami „bújtatottan” a királyok ágyasháza volt.. khm.

És egy negyedik is. A II. világháború után az épületben egészen 2014-ig amerikai tengerészgyalogosok laktak.

A "Budai várnegyed látnivalói" sorozat eddigi albumait ITT találhatjátok.

KÁLVÁRIÁK, KÁPOLNÁK NYOMÁBAN

Nemrég kaptunk rá a kálváriák útba ejtésére. Gondoltál-e a kálváriára úgy, hogy az egy szabadtéri kiállítás..? Mi gondoltunk. Mert azon felül, hogy a kálvária Jézus keresztútja, épített örökség szempontjából egy komolyan átgondolt építészeti mű megtervezett stációfalakkal, kápolnákkal, három kereszttel (hol mivel végződik a séta).

Mi most mutatunk a már megfotózott öt kálvária mellett (lásd ezeket: 1., 2., 3., 4., 5.,) plusz kettőt, a tatait és a budaörsit. Aztán kint maradva a természetben, felviszünk a budaörsi Kő-hegy tetejére, a Szent György-hegy oldalába, és a balatonlellei Kishegyre kápolnázni, és csodálatos kilátásba feledkezni..

Az eddigi legszebb kálvária-dombi kálvária szobrot/szoborcsoportot Tatán találtuk. Csodálatos alkotás, talán a tihanyi kálváriadomb tetején található szobrok kidolgozottsága vetekszik a tataiéval.. A tatai kálvária szoborcsoport annyira, de annyira életszerű, az emberi test vonalait, arányait, mozdulatait hűen követő alkotás - valódinak láttatott még a ruhák esése is -, hogy tulajdonképpen ha ezeket a szobrokat képzeletben kifested, felruházod színekkel, mozdulatokkal, időutazol, és ott vagy Jézus keresztre feszítésének legvalószínűbb időpontjában, 33. április 3-án pénteken, Jeruzsálem határában a Kálvária-dombon papucsban, válladon átvetett vászonruhában sokad magaddal.

Hogy mi van még a tatai Kálvária-dombon, és milyen kilátás nyílik erről az országos jelentőségű természetvédelmi helyről..? Megmutatjuk, ITT.

A budaörsi Kálvária-dombra szabályos alakú gejzírkúpon sétálhatsz fel. Tetejére babakocsival is bejárható szerpentinen vezet az út, stáció-alkotásokkal megtűzdelve. Mondhatni egyfajta szabadtéri kiállításban lehet részed, amíg felérsz a csúcsra. A stáció alkotások színesek: ólomüveg alkotások. A budaörsi Kálvária-domb egyedisége még a gejzír-kúpi séta, és a nagyon színes ólomüveg stációs-alkotásokon kívül, hogy nem a dombtetőn, hanem a domb aljában, a kiindulóponton található a kápolna.

Budaörsön két szakrális/vallási helyre is felsétálhatsz. Választhatod a most bemutatott Kő-hegyet (235 m), és/vagy az előbb bemutatott Kálvária-dombot (173 m).

Mivel találkozhatsz, ha felsétálsz budapesti Gellért-heggyel azonos magasságú budaörsi Kő-hegyre, a 240 kényelmes lépcsőn keresztül történő „hegymászás” után..? Megmutatjuk. Szeretni fogod.. :)

Hoztunk Nektek két balatoni kápolnát is, tavaly nyáron fotóztuk, és alig vártuk, hogy megmutathassuk őket, tematikába illően. A Balaton-felvidéki Szent György-hegy Lengyel-kápolnája és az azt körbevevő varázslatos természeti aura nem véletlenül lett manapság a kirándulók egyik kedvenc célállomása. Előtted a Balaton, a szigligeti vár, szőlőmezők, mögötted a Szent György-hegy bazaltorgonái.. Csodálatos, tényleg, No de tudtad-e, hogy a Lengyel-kápolna a Balaton-felvidék szobrokban leggazdagabb épített öröksége..? A kápolna portálján „csak” 8 db szent látható. És azt tudtad-e, hogy a kápolna belbecse is egyedülálló..? Az internet alig ad lehetőséget a Lengyel-Kápolna belső enteriőrjének megcsodálására, pedig.. A belső berendezés XVIII. századi, és csodával határos módon teljes épségében megmaradt. Bejutottunk, megmutatjuk:

Balatonlelle fölötti Kishegyen járunk. Látjuk, hogy az 1758-ban felszentelt parasztbarokk stílusú kápolna nem unva a létezését, packázva tekint le a Balaton északi partjának hegyeire, a Balaton kékjére, zöldjére, mikor mijére. A kápolna Szent Donátnak, a szőlősgazdák védőszentjének tiszteletére kapta a nevét. A kápolnát a hegy tulajdonosa, Majthényi György építtette (és nevezte el), és idővel Széchenyi István édesapja, Széchenyi Ferenc is birtokolta. A kápolnáról és a csodás kilátásról ITT találsz még fotókat.