ÖT EGYEDISÉGET BIRTOKLÓTEMPLOMOT MUTATUNK NEKTEK

Van a végeláthatatlannak tűnő ismétlődő, már-már rituálévá váló napi pörgés, amivel mindenki szembesül. Te is. Viszed, hozod, beteszed magaddal az autóba, felviszed a közlekedési eszközre, viszed magaddal a közértbe, a munkahelyre be, ki, bármi.

Viszed magaddal a stresszt az épített örökségeink között is (hisz közöttük mozgunk, meghatározzák az útvonalainkat, az utcáinkat, köztereink formáit). De. Volt-e pillanat, amikor feltűnt egy-egy csoda. Egy templom például. Esetleg hirtelen ötlettől vezérelve bementél-e, és ha igen, érezted-e, hogy a kapu, a demarkációs pont egy pillanat alatt a már-már alig megélhető csöndbe bugyolál: meghallod a saját (belső) hangod 10 percre, negyed órára, fél órára..? Nem..? Menj be.. ülj le.. nézz felfelé.. kapcsolj ki, töltsd vissza magad, élj.

Most, decemberben ez duplán fontos.

5 így, vagy úgy, de érdekességet, egyediséget birtokló templomot mutatunk most nektek, hisz valljuk, kevésbé ismert templomainknak is van/lehet íze, pikantériája. Ezzel, az idei év utolsó anyagával kívánunk lelassulást, megnyugvást az elkövetkezendő ünnepi pár nap erejéig feltétlen.

Tudtad, hogy Budapest szívében egy lakóház gyönyörű templomot rejt..?

Ha Budapest belvárosban végigsétálsz a Parlament felé az Alkotmány utcában, és jobb oldalon látsz egy bérházat az Alkotmány utca és a Nagy Ignác utca sarkán, abba a lakóházba képzeld bele a templomot. A budapesti Nagy Ignác utcai unitárius templom bérházba helyezésének oka az unitárius egyházközösség szűkös anyagi voltában keresendő: nem volt annyi pénze az egyházközösségnek, hogy csak templomot állíttasson, ezért úgy döntöttek, hogy bérházat húznak, amiben benne lesz az unitárius templom, és a bérlakásokból befolyó bérleti díj fedezi majd idővel a bérháztemplom építésére szánt kölcsönt. Ha ide klikkelsz, vagy ráklikkelsz a fotóra, láthatod, hogy hogyan okoskodta ki az építész Petz Samu a templom elhelyezkedését az épület második emeletén, és azt is láthatod, hogy tényleg bérházban járunk.

Hidd el, tényleg kuriózumot mutatunk. :)

Egy 800 éves gombatemplom az út mentén

Ha Székesfehérvárról a 8-as úton a Balaton felé veszed az irányt, nem tudod nem észrevenni a domboldalon lelezdő gombatemplomot, amit egyes szakértők szerint 1000, más szakértők szerint 800 éve csodálnak a környéken eleinte gyalog, lóháton, lovaskocsin, majd autóban közlekedők.

Node manapság hányan kanyarodnak le az útról, és mennek be a templomba vajon..? Mi megtettük, és megmutatjuk Nektek itt (de a fotóra is klikkelhetsz), hogy egy templom tud mini, és minimál belső designnal bíró is lenni. Szerettük, nagyon.

Makovecz csíkszeredai Milleniumi templomának minden eleme jelentéstartalommal bír

Millenniumi templom, ami bár nem 1896-os építésű, de millenniumi. Miért..? Mert nem csak a honfoglalás, hanem az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából is lett millennium, törvénybe is iktatták. Ehhez a millenniumhoz kapcsolódó „millenniumi év” 2000. január 1-től 2001. augusztus 20-ig tartott, és a csíkszeredai, Makovecz által tervezett templom alapkövét ekkor, erre az eseményre tették le.

Node hogy indult a brainstorming Makovecz Imre és Bogos Ernő (erdélyi építész) között az irodában..? Mire gondoltak, amikor tervezni kezdték a csíkszeredai Millenniumi templomot..? Az első alapfelvetés az volt, hogy össze kell kötni a múltat a jövővel (a kéttornyú „centrális" templom a magyarság múltját és jövőjét ötvözi); a második, hogy jelölni kell a kereszténység/államalapítás 1000 évét (a csúcsok felé haladó 5-5 kereszt definiálja a 10 évszázadot), és kihagyhatatlan alapfeltevés volt a székely porta jellegzetessége, azaz a székelykapu megjelenítése.

Ha bejössz velünk a Millenniumi katolikus templom belső terébe (itt, vagy a képre klikkelve megteheted), a végtelenség, a nyugalom, tisztaságérzéssel párosul. Node itt, a belső térben is vannak jelentéstartalmak ám. Például a belső tér jurta formájú; az üvegtetőn beáramló, világosságot adó fény tudatosan az oltár felé halad; és az üvegtető négy sarkában 4 őrangyal vigyázza a templomot és híveit. Makovecz csíkszeredai Milleniumi templomának minden eleme jelentéstartalommal bír.. Gyere velünk a képek közé itt, és még az oly ritkán látott hóval is találkozhatsz.

Egyedülálló projekt egyedülálló temploma. Hogyan lett a munkásoknak temploma..?

A XIX. század végén, XX. század elején a budapesti lakáspiac nem tudott lépést tartani a berobbanó, trendi iparosodás hozta, fővárosba áramló embertömeggel (1873 és 1900 között !két és félszeresére! nőtt Budapest lakossága), így a főváros/befektetők elképesztő gyorsaságú ingatlan-beruházásba fogtak. A Wekerletelep megépítését az akkori Pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezdeményezte 1908-ban, munkások számára, azzal a pozitív kicsengésű megkötéssel, hogy a telep legyen élhető, kertvárosi feeling érzését keltő terület (a munkások nagy számban vidékről, falvakból, kertvárosi környezetből érkeztek), sőt, kikötötték, hogy az érkezőknek templomuk is legyen. Meglepő ez az odafigyelés így a mai világból visszatekintve, nem..?

A Wekerletelep szívében található Budapesti Munkás Szent József-templom kikerülhetetlen azonosító pontja a kertvárosnak, hisz a templom tornya több mint 50 méter magas (egy 10 emeletes panel magassága kb. 33 méter), de a templom belbecse sincs elaprózva: a főoltár siklósi és karrarai márványból készült, a freskók és a hozzákapcsolódó ornamentika pedig nem kevesebb, mint 300 m falfelületet fed.

A neoromán stílusban épült, műemlékké avanzsálódott templom mind kívülről, mind belülről csodaszép, nem is gondolnánk mai fejjel, hogy a munkásoknak ilyet építettek..

Az erdélyi építészetet követi Balatonalmádi Szent Imre temploma:

Balatonalmádi fürdővárost az 1930-as években nem csak hogy felfedezték az üdülni vágyók, az akkori vezetés is sokat tett a település fejlődéséért. Ebben az időszakban épült meg ez az egyedülálló hangulatú templom is, melynek a Szent Imre nevet adták. Már kívülről is, de belülről végképp olyan, mintha Erdélyben járnánk, merthogy a Szent Imre katolikus templom vizualitása teljes mértékig az erdélyi építészet hagyományait követi. Ha belépsz, nézz felfelé.. csoda vár.

A templom plusz érdekessége, hogy a templom bal oldalán található az a Szent Jobb kápolna, amit 1957-ban a Budai Várból helyeztek át ide.. Miért és hogyan..? Itt olvashatod.

Ha további, album minőségű templom fotókra vágysz, itt összegyűjtöttük az eddigi ERRE-ARRA fotós ajánló által megfotózott Kárpát-medencei templomainkat. 58 album között szemezgethetsz.

INTERJÚ AZ ERRE-ARRA.ORG LÉTREHOZÓJÁVAL

Milyen célból indult az erre-arra projekt..? Mire igyekszik felhívni a figyelmet..? Mi alapján dől el, hogy mi szerepel az erre-arra útcéljai között..? Milyen kérdések foglalkoztatják az erre-arra projekt létrehozóját, amikor lenyomja egy régi ház kilincsét, és belép a ház kertjébe, a belső terekbe, a ház szívébe..? Milyen benyomások érik, erre-arra kalandozva..? Ezek, és ehhez hasonló kérdésekre adott választ az alábbi, mainstream regionális hírportálok mindegyikén megjelent interjúban az errearra.org tulajdonosa.

MÁLLADOZÓ ÉRTÉKEK VILÁGÁBA VISZÜNK (2. RÉSZ)

Folytatjuk a "Málladozó szépségeink - Urbex" rovatunkat is, merthogy hisszük: amíg áll egy épített örökség, addig van esély a megmentésére is. Úgyhogy továbbra is rejtett vagy nem rejtett, mindenesetre málladozó szépségeket mutatunk nektek; divatos szóval urbex-elünk. Gyertek velünk egykori esztétikába, ma bomló színekkel és formákkal játszadozó világba. Mert így is szép amink van. Csak valahogy másképp.

Mielőtt nekikezdünk, ha úgy érzed, menj ki előtte nyugodtan mosdóra, készítsd be a kávédat, teádat, mert az egyik legtöbb fotóval (125) rendelkező témát hoztuk el most neked, értelemszerű bontásban. Imádtunk itt lenni, a tények, a rendkívül sok téma és részlet magával ragadott minket, csak nyomtuk és nyomtuk a fényképezőgép expó gombját, így tudva megosztani a helyszínen látottakat. No de hol jártunk..?

Engedéllyel bejutottunk az Újpesten található Istvántelki Főműhelybe, amely az első gőzmozdony javító műhely volt Magyarországon. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében épült több mint 1 km hosszú telephelyen elképesztő csodákat leltünk, egyrészt a megmaradt századelős épületek, másrészt a javítandó retro vasúti szerelvények, mozdonyok tekintetében. Több ezren dolgoztak itt egyszerre anno. Múltmixbe viszünk, sok-sok fotóval.

A századelős Istvántelki Főműhely víztornya és épületei

Az Istvántelki Főműhely területén található századelős épületek 1902 és 1905 között épültek. Van közöttük lepukkant és van felújított egység is. A terület egykori építészeti szépségét a felújított északi és a déli víztorony mutatja igazán. Az egyenként 120 köbméteres víztározóval ellátott tornyok anno a terület vízellátását biztosították. Aztán mutatunk lepukkant épületeket, épületrészleteket is, hiszen most urbexelünk ugye. Éshát, merthogy itt ilyen is van ugye. Jópár.

A legendás 424-es gőzmozdonyok egyike, vörös csillagos felfestéssel

Azt olvastuk, hogy a legendás MÁV 424-es (ez ennek a gőzmozdonynak a neve) a magyar gőzösök királya. És, hogy a Magyar Királyi Államvasutak 1918-ban adta le a rendelést, hogy legyen MÁV 424-es, de a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) csak 1924-ben kezdte el gyártani a 424-es gőzmozdony sorozatot (az I. világháború közbeszólt), és 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak belőle. Mára 19 darab 424-es maradt, ebből kettőt meg is tudunk mutatni. Ez, a fotón látható a vörös csillagos 424-es, és ha ide klikelsz, a 424.262-es számú gőzmozdonyt is láthatod.

A századelős Istvántelki Főműhely auschwitzi marhavagonjai

Auschwitz-ba tartó marhavagonokkal eddig csak filmvásznon találkoztunk. Mostanáig. Feltételezhető, hogy a felfestések a vagonon jelenbéliek, pl. filmhez készültek (sablonkivágással, ilyen hibátlan felfestéssel anno, a háború közepén kérdéses, hogy foglalkoztak-e), de a láthatóan koros (talán éppen 1944-1945-ös születésű) marhavagon vizualitása ebben a köntösben kívülről és belülről is sokkoló.

A területen látható összes mozdonyra és vagonra vonatkozóan fel van tüntetve egyébként egy kiírás, miszerint azok „A Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány tulajdonai. Védett műszaki emlékek! Megrongálásuk szigorúan tilos! A rongálás büntetőeljárást von maga után!”

A századelős Istvántelki Főműhely nemzetközi vonalon futó hálókocsis vagonja

Haladva az időben, egészen pontosan a boldog békeidőkbe, az 1960-1970-1980-as retro-korszak világába evezve már-már jön elő a nyár, a szabadság, és a Balaton-feeling emlékei (vagy éppenséggel kinek mi).

Az első, alább bemutatott retro málladozó szépséggel éppenséggel lehet, hogy nagyszüleink, szüleink utaztak Lengyelországba, vagy Jugoszláviába, hisz nemzetközi vonalon futó hálókocsi vagont mutatunk kívülről, majd belülről, hálófülkéstül, WC-stül, folyosóstul, urbex módra.

A századelős Istvántelki Főműhely retro-büfékocsija

A másodikként bemutatandó retro vagon feltételezhetően egy büfékocsi lehetett. Ha nézed kívülről a kocsit, és elvonatkoztatsz az urbex (málladozó) voltától, a vagon színe - amilyenné a természet tette - mintaszerűen leköveti a Pantone színskála egymáshoz illő színrendszerét. Szép. Málladozó és szép.. Hát nem paradox..?

A századelős Istvántelki Főműhely másodosztályú személymozdonya

A harmadik retro vagon - bár Békéscsaba felirattal rendelkezik - hegyez igazán a Balaton-feelinges emlékekre. A belső tér, a WC-ben látható jellegzetes tipográfia („vízöblítés lábnyomásra”, „nem ivóvíz” - klikk a képbe, hogy lásd azt is) már a 80-as években született korosztályt is eléri.

A századelős Istvántelki Főműhely felújításra váró tartálykocsija

Ez a „Z”akks tartálykocsi 1957-es, és még azt is felfedeztük rajta, hogy Győrben készült. Node mi kerülhet bele ebben az óriási tartályba..? A tartálykocsik - ahogy megtudtuk - külön betű-besorolás alatt futnak. Például ez, azaz a „Z” fősorozatú tartálykocsi különböző gázokat, folyadékokat szállíthatott anno. Az „U” fősorozatú tartálykocsik például cementet, poranyagokat, a „T” fősorozat ömlesztett árukat, terményeket szállíthat. Szóval tök nem mindegy, miben mit szállítanak.

Node milyen egy főtartályos vagon alulról..? És egy szerelőakna..? Megmutatjuk azt is:

A "Málladozó szépségienk - urbex" sorozat eddigi albumait ITT találhatjátok.