Vizualitás, illatok, legyez a nyári szél, szépségességbe veszel.. Nem állunk meg, megyünk, hogy mutathassunk Nektek..!
Az Állatkertben sétálva talán nem is figyeljük, de a 800 fölötti állatfajok számát kenterbe verik a növényfajok, melyek több ezren vannak az Állatkert területén. A kedvenc növény-területünk a Japánkert, ami letisztultságával, rendezettségével, kicsi patakocskájával, hídjával, egyben cseresznyefáinak virágszirmaival mesés világba repít minket.
Tudtad, hogy a japáncseresznye - bár levelei hasonlatosak a cseresznyéjéhez - a rózsafélék családjába tartozó díszfa..? És, hogy a japán nemzeti jelképe és a japán identitás része..?
Egy japánkert tervezésének és kialakításának komoly tájépítészeti szabályrendszere, és több száz évre visszanyúló hagyománya van. A fő célja ennek a folyamatnak az, hogy a kialakított, meghatározott növények által definiált tér lehetőséget adjon az elmélkedésnek, meditációnak. Egy japánkertben nem csak növények, hanem a természeti csodák összességének szimbólumrendszere megtalálható. Tutti biztos van egy japánkertben víz (tavacska vagy patak formájában), van apró szigetecske, van a szigetre vezető híd, vannak kövek (a nagyobbak hegyet, a kisebbek földet jelképeznek), van homok.
No, hát a Margitsziget északi részén lévő, 10500 nm-es japánkert a fentiek figyelembevételével 1936-ban épült, a Margitsziget területrendezését 1867-től megcélzó József nádori intézkedéseinek egyik hozadékaként. A tervezést már akkor olyan komolyan vették, hogy a sziklakert részt egy erre szakosodó Spath nevezetű cég alakította ki, a tórendszer kialakítását pedig egy Kunsch nevű vállalkozó irányította.
Az ország első Japánkertjébe viszünk, Zuglóba, ahol az 1930-as években elmondások alapján még a japán trónörökös is megfordult. Ez az egyik kedvenc Japánkertünk..! Gyere velünk, klikk a képbe:
Tudtad, hogy nem is olyan rég, 2016-ban Szentendén egy Japánkert szerelmes, Dani Zoltán (aki egyébként a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke) gondolt egyet, és azt mondta: a Japánkert létrehozása egyfajta „háromdimenziós festészet”, Szentendre pedig a “festők városa”, ezért miért ne lehetne Szentendrén Japánkert..? A szentendrei Japánkert is komoly tájépítészeti szabályrendszer mentén jött létre, ugyanúgy, mint az Állatkertben, Margitszigeten, Zuglóban található Japánkertek.
Ha elvágysz a nagyvárosból, itt, a szentendrei Japánkertben ideális meditatív, csendes, nyugtató környezetre lelsz.
