A MARGITSZIGETI JAPÁNKERT CSENDJA ÉS HARMÓNIÁJA - JAPÁNKERT SOROZATUNK 2/4.

Tudtad-e, hogy a japánkert nem csak úgy van, meg hogy a japánkert nem csak azért japánkert, mert cseresznyefa van benne, hanem egy japánkert tervezésének és kialakításának komoly tájépítészeti szabályrendszere, és több száz évre visszanyúló hagyománya van..? A fő célja ennek a folyamatnak pedig az, hogy a kialakított, meghatározott növények által definiált tér lehetőséget adjon az elmélkedésnek, meditációnak. Egy japánkertben nem csak növények, hanem a természeti csodák összességének szimbólumrendszere megtalálható. Tutti biztos van egy japánkertben víz (tavacska vagy patak formájában), van apró szigetecske, van a szigetre vezető fahíd, vannak kövek (a nagyobbak hegyet, a kisebbek földet jelképeznek), van homok.

No, hát a Margitsziget északi részén lévő, 10500 nm-es japánkert a fentiek figyelembevételével 1936-ban épült, a Margitsziget területrendezését 1867-től megcélzó József nádori intézkedéseinek egyik hozadékaként. A tervezést már akkor olyan komolyan vették, hogy a sziklakert részt egy erre szakosodó Spath nevezetű cég alakította ki, a tórendszer kialakítását pedig egy Kunsch nevű vállalkozó irányította.

Ahhoz, hogy a japán nemzeti jelképét és a japán identitás részét képező japánkert sétálva-elmélkedő és meditáló feelingjét átélhesd, olyan időpontot válassz a meglátogatására, amikor csak te/ti (és egy kacsa) olvadhattok eggyé a japánkert árasztotta harmóniában.