EGY PALOTA ÉS HÁROM KASTÉLY AUTENTIKÁJÁBA VISZÜNK. HA BELÉPSZ A KAPUKON VELÜNK, IDŐUTAZOL.

A budavári királyi palota alapterülete 4 730 000 négyzetméter. A budavári királyi palotában található Szent István terem egy szoba, körülbelül úgy egy nagyobb panellakásnyi, 78 négyzetméter. A belbecs közel sem panel-enteriőr, sőt, mondhatni, aki belép ide, 78 négyzetméternyi ékszerdobozban találja magát.

Mi célból jött létre ez a terem, ki számára, kik által, mikor, és mi történt vele, hogy teljesen újjá kellett építeni..? A történetet és a csodálatos fotókat ITT találod, de az alábbi fotóba is beleklikkelhetsz.

Sisi imádott Magyarországon lenni. Olyannyira, hogy összesen 2667 napot (7,3 évet) töltött Magyarországon, ebből 2000 napot Gödöllőn és a budai várpalotában. Tudtad, hogy a gödöllői Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya..? És, hogy kastélytemplomot és színházat is rejt..? Engedélyt kaptunk a fotózásra, így megmutatunk sok mindent: a kastélytemplomot, a 100 fős színházat, Sisi lakosztályát, Ferenc József lakosztályát, egy titkos zenetermet, ahol játszott a zenekar a díszteremben bálozó nagyközönségnek, és elmeséljük ITT, hogy ki építtette a kastélyt, hogyan szállt az államra, valamint, hogy hogyan lett a Gödöllői Királyi Kastély Ferenc József és Sisi pihenő rezidenciája.

Nem messze, alig 20 kilométernyire található a Gödöllői Királyi Kastélytól a péceli Ráday-kastély. A két kastély összekötőpontja Mayerhoffer András és fia. Nevük kevésbé ismert, közben ők alkották meg hazánk szinte összes barokk kastélyát, így a Gödöllői Királyi Kastélyt és a péceli Ráday-kastélyt is.

No de kik voltak Rádayék, akiknek eme impozáns péceli kastélyt emelték Mayerhofferék, mi a kastély egyedisége, és milyen prominens személyek fordultak meg itt (régen, és nem is olyan régen)..?

A történetet, és az elképesztően különleges falmintázatú, csodás fotókkal megörökített termeket ITT találod.

Sándor Móric neve alapvetően nem sokat mond. De ha azt mondjuk, hogy budai várnegyed, Sándor-palota (vagy másik nevén Köztársasági Elnöki Hivatal), akkor már van beazonosító-pont. Sándor Móric gyerekkorát itt, a Pollák Mihály-tervezte Sándor-palota berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával, hisz a Sándor palota az övéké volt. Aztán a felnőtté lett Sándor Móric egyszercsak gondolt egyet, besokallt a budapesti nyüzsgéstől, eladta a budai várnegyed területén található Sándor-palotát, és leköltözött a Budapesttől 50 km-re található Bajnára, a család, egészen pontosan a saját tulajdonában lévő, idővel Hild József által kívülről áttervezett Sándor-Metternich kastélyba. (Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki - mutatjuk a Raffaello termet és az Etruszk termet is ITT, a Sándor-Metternich kastély fotói között -.)

Sándor Móric korának egyik bulvárhőse volt mindazon felül, hogy nemesi rangban pompázott. Nem, nem a nőügyei miatt nevezhető bulvárhősnek, hisz arája csak egy volt: Metternich kancellár lánya, Leontine. Sándor Móric bulvártitulusa az „ördöglovas”-titulus volt, ugyanis elképesztő mutatványokat hajtott végre: még Budán meredek lépcsőkön hajtott le négyesfogatával, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, de a Sándor-Metternich kastélyban zajló furcsaságairól is megmaradtak történetek: például előszeretettel közlekedett lóháton a kastélyon belül, vagy kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről. Megmutatjuk Nektek az erkélyhez vezető díszlépcsőház lépcsőit ugyanúgy, mint a csodaszépen felújított épület szobáit, termeit, kápolnáját, sőt, még a cselédség által használt konyhát is, ITT.

Az ERRE-ARRA fotós ajánló jön-megy erre-arra. A kastélyokból/palotákból eddig 22 magyarországit fotóztunk meg, hogy nézelődj, olvasgass, kikapcsolj a monitor előtt, vagy éppen, hogy legyen inspirációd beleindulni a környezetedbe. A közeliért, a távolabbiért, épített örökségért, természet-beszívásért, élményért. Hogy mozdulj, láss, tapasztalj, élj, Te is..! Erre-arra.

A 22 magyarországi kastélyt, palotát ITT és ITT találhatod.

TUDTAD..? A VÁROSLIGETI VAJDAHUNYAD VÁRA NEM 100%-BAN AZ ERDÉLYI VÁR MÁSOLATA..!

Tudtad, hogy a Városligetben vagy egy kis sziget, méghozzá Budapest legkisebb szigete..? Széchenyi-sziget a sziget neve. És, hogy a Vajdahunyad vára ezen a kis szigeten található..? A szigetre négy hídon keresztül is eljuthatsz, a legismertebb híd a Vajdahunyad vára főbejáratánál található, Oroszlános kőhíd a neve.

És azt tudtad-e, hogy a Vajdahunyad várát az 1896-os millenniumi ünnepségekre építették, fából (időhiány miatt), de a közönség annyira odavolt az épületegyüttesért, hogy 1902-től (ekkorra már a fa építmény rogyadozott), épp 120 évvel ezelőtt, a tervező Alpár Ignác újjáépíthette a Vajdahunyad várát, tartós anyagokból..? A munkálatokkal 1907-ben végzett. Vajon gondolta-e, hogy 120 év múlva is állni fog a vár, és várni fogja a randevúzni vágyókat..?

Alpár Ignác építészzseni volt egyébként. Miért is..? Alpár Ignác átolvasva millenniumi ünnepségekre kiírt „Történelmi főcsoport” elnevezésű merésznek mondható építészeti pályázatkiírást nem a „nemeket” kezdte el keresni, hanem átgondolta, hogy a pályázatban kiírt elmúlt korszakok építészetét (pl. román, gótika, reneszánsz, barokk) hogyan lehet esztétikusan ötvözni egy épületegyüttesbe olvasztva úgy, hogy akár még egy csavarral a történelmi Magyarország legjelentősebb épületeinek formáit is (pl. a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának részlete, a segesvári Apostol torony részlete, a jáki és lébényi templom részlete, brassói Katalin bástya részlete, stb.) belehúzná az építészeti vizuálba. No, hát ebből a mátrix-mixből olyan egyedi vizuál született, ami nemhogy a szemeket nem bántja, az épületegyüttes megalapozta Alpár Ignác nevét a szakmában, innentől kezdve sorra nyerte a nem kis volumenű pályázatokat (pl. Tőzsdepalota, Nemzeti Bank székháza, Anker-palota, stb.). Alpár Ignác karrierje, aztán temetési menete is innen, a városligeti Vajdahunyad várából indult, ahol jelen voltak miniszterek, és József Ferenc királyi herceg is.

Ha még nem jártál "ostromfolyosón", velünk megteheted..!

Ha követjük a Vajdahunyad várához sétálók fő útszakaszát (és követjük), akkor első lépéseinket a román stílusú oroszlános kőhídon tehetjük meg a Hidas-, vagy Nyilaskapu felé (hidas, mert hídon haladunk át, nyilas, mert a bejáratnál csapórács fogad). A Hidas-, vagy Nyilaskapu bal oldalán található Kínzótoronyba (vagy Kaputoronyban - így is hívják) belépve kell 56 lépcsőt megtenni fölfelé, hogy kiérj a kapu fölött látható ostromfolyosóra azért, hogy egészen más szögből és közelségből találkozhass a Vajdahunyad vára épületegyüttesen elhelyezett csecsebecse szobrokkal, vízköpőkkel, tornyokkal.. is.. mert van kilátás is, mutatunk mindent:

150 lépcsőfoknyi magasságba, az Apostolok tornyába viszünk..! Innen egészen más perspektívából tekintheted meg a városligeti Vajdahunyad várának épületegyüttesét..!

A Vajdahunyad várának legizgalmasabb kilátó/kitekintő részéhez érkezünk. A torony, ahová felviszünk, 150 lépcső megtételével érhető el. A tornyot Alpár Ignác az erdélyi Segesvár jelképéről, egyik legismertebb műemlékéről, a segesvári vár óratornyáról mintázta. A segesvári vár óratornyának építése a XIV-XV. századra tehető, és nem kérdés, hogy Petőfi Sándor is látta. A segesvári vár óratornyában őrizték anno a város kincstárát, a levéltárát, és itt volt a lőszerraktár is. Az 1600-as években a toronyba óraszerkezet is került, ezt valamiért Alpár Ignác a budapesti építményről lehagyta, de ez mit sem von le a Vajdahunyad vára épületegyüttesének szépségéből (és a kilátásból sem):

Tudtad, hogy a városligeti Vajdahunyad vára nem 100%-ban az Erdélyben található Vajdahunyad várának másolata..? Most azt mutatjuk meg Neked, ami viszont az.

A román stílusú oroszlános kőhídon, majd a Hidas-, vagy Nyilaskapu alatt áthaladva jobbra a Hunyadi család Vajdahunyadban található várának másához jutunk. Ez az épületegyüttes legjellegzetesebb része, nem véletlenül nevezték el az épületegyüttest a századelős látogatók Vajdahunyad várának (eredeti neve az épületegyüttesnek a pályázati kiírásban meghatározott „Történelmi főcsoport”, mert különböző korszakok és a történelmi Magyarország jelentősebb épületeinek mátrix-mixe volt a pályázati kiírásban meghatározott feladat).

Alpár Ignác építész ezen épületrész megalkotásakor törekedett az erdélyi Vajdahunyad vár udvarán található Hunyadi-loggiák átemelésére, de erre a részre helyezte az erdélyi Vajdahunyad vár tornyának másolatát is. Hogy milyen gyönyörű a Hunyadi udvarrész, a díszített erkélyek mögé bújt sgraffito díszítés, és hogy kiknek a domborműve található az épületen, megtudod, ha besétálsz udvarba, megállsz egy kicsit, és felfelé nézel. Mint mi:

Alpár Ignác, az építész kedvence volt az általa létrehozott Vajdahunyad várában a "kerengő".

Alpár Ignác kedvence, a nyugalmat sugárzó kerengő, a Vajdahunyad vára Hunyadi udvarával szemben, zárt térben található, de ha bepillantotok, láthattok Árpád-kori pilléreket, oszlopokat, középen pedig egy romantika korabeli faragott kutat. A kerengőket egyébként dominánsan a középkorban, a bencések templomaihoz építették hozzá, azzal a céllal, hogy a szerzetesek ott elmélkedhessenek körkörös (kerengő) séta közben úgy, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédje az építmény őket. A kerengő egyébként a szerzetesek kedvenc tartózkodási helyei közé tartozott, és a későbbi korokban sem ment ki a divatból. A séták mellett előszeretettel olvastak, írtak is a szerzetesek a kerengő kertjében.

Beviszünk a városligeti Vajdahunyad várának Jáki kápolnájába..!

A jáki kápolna is egy vizuál-mix a Vajdahunyad várán belül, hisz két templomot ötvöz. A lébényi templom alapjai, és a jáki apátság templomának díszes főkapuja találkozik csodálatos átmenettel Alpár Ignác ebbéli alkotásában. A lébényi és a jáki templom is Nyugat-Magyarországon található. A lébényi templom az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma (1200 körüli), a jáki az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása.

Gyere be velünk a jáki apátság templomának díszes főkapu másolatán, és éld át a lébényi templom alapjának mini verzióját, annak belső hangulatát (mert beviszünk a jáki kápolnába, ami nagyon ritkán van nyitva):

A városligeti Vajdahunyad várának legcirádásabb épületrésze a Mária Terézia korabeli barokk kastély

A Hunyadi család Vajdahunyadban található várának mását Alpár Ignác egy odaillő vonással kötötte össze a Mária Terézia korabeli barokk kastélyhomlokzat-szárnnyal. Az odaillő vonás egy reneszánsz stílusú összekötő épület (a lenti fotóra klikkelve a feltáruló albumban mutatjuk ezt is). Itt, ezen épületrész vonatkozásában is elképesztően zseniális a korszakok összehangolása, a laikus szem csak az egységességet, az esztétikumot látja. Ennek az épületnek a Műjégpálya felőli oldalán (a lenti fotón ezt mutatjuk, de az épület barokk oldala is csodálatos, ha beleklikkelsz a fotóba, azt is láthatod) pedig már gótikus és a reneszánsz épületrésszel találkozhattok úgy, hogy a történelmi Magyarország területéről újabb izgalmak sejlenek fel. Hogy mit kell keresni, és hol..? Megmutatjuk, ITT..!

ITT megtalálhatod a teljes Vajdahunyad várával foglalkozó rovatunkat.

LEGHÍRESEBB TEMPLOMOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Tudatosan időzítettük a templomok rovatunk bővítését, a decemberi ünnepek közeledtével, ráhangolódásképpen. Ebben a posztban most kiemelt márkaértékű, híresebbnél híresebb, és méretükből kifolyólag a legnagyobb templomainkat mutatjuk be Nektek.

Turisták által leglátogatottabb templomunk a Mátyás-templom

Kezdjük is a sort a budai várnegyed szívében, közvetlenül a Halászbástya mellett található, a budapesti panoráma méltán meghatározó elemeként funkcionáló, turisták által leglátogatottabb templomunkkal, a Mátyás-templommal. Évekig álmodoztunk arról, hogy turistatömegek nélkül jussunk be a Mátyás-templomba, bevalljuk, nem is hittük, hogy valaha sikerülni fog, és mit ad Isten: most megmutathatjuk Nektek a Mátyás-templomunk belső értékeit, emberek nélkül. Tudtátok miért Mátyás-templom a Mátyás-templom..? És hogy milyen hírességek fordultak meg az épületen belül, ott, ahova viszünk Titeket..? Mesélünk itt, gyertek velünk:

Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a Szent István Bazilika

A budai oldalról Pest szívébe kalauzolunk Titeket, hogy körbejárhassátok, majd bejöhessetek velünk Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épületébe, abba az 54 évig épült Szent István Bazilikába, aminek kupolája beomlott nem sokkal az építkezés befejezte előtt. Volt nagy riadalom, sajtóhírek, káosz, gondolhatjátok. Csak a beszakadt kupola elbontása és újjáépítése három évig tartott.

Európa legnagyobb zsinagógája

Megmutatjuk a Szent István Bazilikától 1 km-nyi (azaz negyed órányi) sétaútra található mór hatású épületet is, mely szintén grandiózus, olyannyira, hogy Európa legnagyobb zsinagógájaként aposztrofálják.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete az Esztergomi Bazilika

Mind a Szent István Bazilika, mind a Dohány utcai zsinagóga, mind az alábbi bazilika építésénél találkoztunk Hild József nevével. Igen, Hild József tervezte az Esztergomi Bazilikát is, annyi különbséggel, hogy míg az Esztergomi Bazilika 34 éves építését végig tudta követni, a Szent István Bazilika építése közben Hild meghalt, Ybl Miklósra hagyva annak befejezését. A fentebbi, Dohány utcai zsinagóga építésénél pedig Hild is adott be pályaművet, de végül a zsinagóga építését nem ő nyerte el.

Az erdélyi gótika egyik legszebb alkotása Kolozsvár főterén található

Az ötödik „leg” Erdély legmagasabb temploma. Ebben az alábbi albumban (klikk ide, vagy a fotóra) az erdélyi gótika egyik legszebb alkotásához, Kolozsvár főterén 1444 óta álló Szent Mihály templomhoz repítünk..

Ha további, album minőségű templom fotókra vágysz, itt összegyűjtöttük az eddigi ERRE-ARRA fotós ajánló által megfotózott Kárpát-medencei templomainkat. 58 album között szemezgethetsz.