Most, februárban, újra kapukilincseket nyomkodunk, hogy mutathassunk Nektek újabb, homlokzat mögötti rejtett értékeket.
Budapest belvárosában, a Múzeum körúton két Ybl Miklós által tervezett épület is van. Az egyiknek, azaz ennek az épületnek az érdekessége, hogy átjáróház, és az udvarán beton helyett majd’ 170 éves eredeti fakockákon sétálva lehet átjutni a Múzeum körútról a Magyar utcába. A másik Ybl épület esetében azonban már le kell nyomni a kilincset, hogy bejuthassunk. Ezt az épületet a rohamosan fejlődő századelős Budapest egyik népszerű figurájának, Róth Miksa üvegfestőnek az apukája, a szintén üvegfestő Róth Zsigmond rendelte meg Ybl Miklóstól.
Belépve Róth Zsigmond által rendelt bérház kapuján, eredeti, közel 150 éves mozaikkockákból kirakott napocska mosolyog ránk. Fejünket felemelve a folyosó végén megláthatjuk Flórát a lépcsőház lábazatánál, aki hevesen integet, hogy erre gyertek kedves kapun belépő vendégek/lakók, hisz itt tudtok felhaladni az emeletre, ahol aztán az üvegfestett ablakokon (mily meglepő egy üvegfestő által rendelt bérházban) kinézve a szűk udvarra, csodát leltek. Tűzfal, századelős alkotással. Háromnyílásos loggia, alul dór, felül ion oszlopokkal, sgrafitto-díszítéssel, rejtett, csodásan megmunkált kúttal, nézzétek:
Tudtad, hogy Molnár Ferenc, Magyarország egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regényének, a Pál utcai fiúknak az írója 160 méterre lakott az ominózus Pál utca, Mária utca sarkán található regénybeli Grundtól..? És, hogy a ház, ahol felnőtt, még ma is áll..? És, hogy húga, Molnár Erzsébet élete végéig, 1972-ig ennek a háznak az első emeletén lakott..? És hogy lehet, hogy nap, min nap elmész ez előtt az épített örökség előtt, ha a körúti 4-6-os villamos Corvin negyed elnevezésű megállóját érinted..? Megmutatjuk Neked az épületet, kívülről-belülről:
Egy belvárosi, jelentéktelennek tűnő földszintes lakóház udvarára sikerült teljesen véletlenül betekintenünk, ahol ezt az udvaron álló csodás építményt véltük felfedezni. Ez a csodás építmény egy zsinagóga. Ez a Dessewffy utcai zsinagóga, mely 1870 óta áll itt. Az istállóból átalakított, szecessziós stílust képviselő mini-zsinagóga egykor zsidó kispolgárok, kocsisok, fuvarosok és hordárok zsinagógája volt (hisz ezt a környéket ők lakták). Ezt mondják az okosok. Mi meg leírjuk. És bemutatunk. Egy újabb, rejtett épített örökséget:
Ki ne emlékeznék a szocializmus egyik kedvenc ifjúsági filmjére, a Szeleburdi családra..?
Az 5 fős Faragó családra, akiknek mini-otthona egyenlő volt a teljes káosszal: kihúzott étkezőasztalból avanzsált ping-pong asztal, fölötte gyűrű (amiben mindig valamelyik gyerek lógott), Gyuri a papagáj, aranyhörcsögök, a Radó, a Novák, a Radó óriás snauzer-e, teknősbéka a mosdóban, a csóka, az apa (Ernyey Béla) aki a káoszban épp a doktori értekezését írja(ná) az éti csigákról, és a megértő, feszkókat játékosan elsimító anya.
Megmutatjuk a házat kívülről, belülről, melyet egyébként anno az Andrássy-család építettett:
A századelős házak belülről rovatunkat, ahol szebbnél szebb, rejtett értékekkel bíró épületek láthatóak, ITT találod.