LENYOMTUK PÁR BUDAPESTI SZÁZADELŐS HÁZ KAPUJÁNAK KILINCSÉT, HOGY BELÉPVE CSODÁKAT MUTATHASSUNK

Ha kilépsz az otthonod/munkahelyed kapuján, milyen színű házak vesznek körbe..? Van-e rajta dísz, díszítés, adott esetben címer (divatos nyelven logó, mely megkülönbözteti a házat építtető családot, a család felépített tevékenységi köreit a többi családétól)..? És ha van, mit ábrázol..? Halad-e tovább a szemed a homlokzaton..? Elindul-e a fantáziád: mit szeretett volna kommunikálni az épületre felhúzott díszítéssel, díszítésekkel, logóval, arculati elemekkel a ház tulajdonosa..? (Mert szeretett volna.)

Aztán lenyomod-e a ház kapujának kilincsét..? Belépsz-e a ház udvarára..? Elgondolkodsz-e, melyik lakásban, mely ablakok mögött lakhatott a házépítő tulajdonos..? Hogy élhetett..? (Volt-e boldog, volt-e ideges. – Nyilván.) A lecsó, vagy a pacalpörkölt illata terjengett a századelős konyhákban, aztán az udvaron többször..? Hánykor feküdtek le aludni a lakók..? Hol volt a hálószoba..? Szárnyal a fantázia..

Mi lenyomtuk pár budapesti bérház kapujának a kilincsét, hogy mutathassunk Nektek, homlokzat mögötti rejtett értékeket.. Hogy  láss, képzelődj, kikapcsolj a monitor előtt, aztán hogy legyen inspirációd beleindulni a környezetedbe. A közeliért, a távolabbiért, épített örökségért, élményért. Hogy mozdulj, láss, tapasztalj, élj! Erre-arra...

Beviszünk mindjárt a pesti oldal legrégebbi bérházába; megmutatjuk milyen csendbe foglalt rendezettség honol egy bulinegyedben található ház belső udvarán; megmutatjuk a Dreher sörgyár tulajdonosainak bérházát (melyet megépülte után 5 méterrel kellett beljebb tolni egy szabályozási terv miatt), belépünk abba a bérházba, ahol Komor Marcell és Jakab Dezső (nekik köszönhetjük a magyar szecesszió két csodaépületét Erdélyben, a marosvásárhelyi Városházát és a marosvásárhelyi Kultúrpalotát) a nap végén ledobták megfáradt lábukról a cipőjüket; nem utolsósorban pedig elviszünk egy VIII. kerületi bérházba, ami 2008 körül azért menekült meg a ledózerolástól, mert Lotz Károly freskót véltek a lépcsőház mennyezetén felfedezni..

1780-at írunk, még nincs Budapest, csak Pest (meg Buda). Nincs Lánchíd (meg semmilyen híd sincs). Van viszont Haydn, Mozart, Beethoven, vannak parókák, lovashintók, lovak, és sarkantyúkészítők is. Meg „Sarkantyú” utcanév is, ahol sarkatnyúkészítők laktak. És van egy 1780-as, máig megmaradt lakóépület is, itt, a Sarkantyú (ma Vitkovics Mihály) utcában, ami Pest egyik legrégebbi háza, egyben az egyetlen klasszicizáló későbarokk polgári lakóházunk. Lenyomtuk a kilincset, bementünk az udvarra, gyere velünk:

Ez Pollák Mihály építész egyik rokona, egy borkereskedő által 1800-ban építtetett Király utcai ház. A kapun belépve az udvaron ámultunk. És beleültünk. A hihetetlen csendbe.

Építettek Dréherék (a sörgyárosok) egy hatalmas palotát Budapest belvárosában. Hogy melyik ez a palota, és milyen csodálatos az épület belbecse..? Megmutatjuk:

Még egy rejtett érték, ami mellett lehet, nap, mint nap elmész.. Nézz jobbra, balra, és kukucskálj nyíló kapun befelé, te is. Ezen a kapubejárón például nap mint nap ki- és bejárt Komor Marcell és Jakab Dezső, akik egyebek között megalkották a magyar szecesszió két csodaépületét Erdélyben, a marosvásárhelyi Városházát és a marosvásárhelyi Kultúrpalotát.

Volt egy mester, a Seenger Béla kőfaragó, aki 1896 körül hevesen szállította a VIII. kerület Tavaszmező utcai házának hátsó traktusában lévő műhelyéből a művészien megalkotott köveket az Országház építéséhez. Ekkor találkozott a kőfaragó mester Lotz Károllyal, és alapvetően ez a találkozás mentette meg a kőfaragó mester házát 2008 körül a ledózerolástól. Hogy miért..? Gyere velünk a lépcsőházba, és nézz felfelé te is: 

A következő részt ITT találod. :)

AZ ÖT LEGHÍRESEBB TEMPLOMUNK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

November-december hónapra tudatosan időzítettük a templomok rovatunk bővítését, a decemberi ünnepek közeledtével, ráhangolódásképpen. Ez a hónap azonban abban tér el az előzőtől, hogy most kiemelt márkaértékű, híresebbnél híresebb, és méretükből kifolyólag a legnagyobb templomainkat mutatjuk be Nektek. A Kárpát-medencei templomaink rovat 4. része következik..

Kezdjük is a sort a budai várnegyed szívében, közvetlenül a Halászbástya mellett található, a budapesti panoráma méltán meghatározó elemeként funkcionáló Mátyás-templommal. Évekig álmodoztunk arról, hogy turistatömegek nélkül jussunk be a Mátyás-templomba, bevalljuk, nem is hittük, hogy valaha sikerülni fog, és mit ad Isten: most megmutathatjuk Nektek a Mátyás-templomunk belső értékeit, emberek nélkül. Tudtátok miért Mátyás-templom a Mátyás-templom..? És hogy milyen hírességek fordultak meg az épületen belül, ott, ahova viszünk Titeket..? Mesélünk is, gyertek velünk:

A budai oldalról Pest szívébe kalauzolunk Titeket, hogy körbejárhassátok, majd bejöhessetek velünk abba az 54 évig épült Szent István Bazilikába, aminek kupolája beomlott nem sokkal az építkezés befejezte előtt. Volt nagy riadalom, sajtóhírek, káosz, gondolhatjátok. Csak a beszakadt kupola elbontása és újjáépítése három évig tartott.

Megmutatjuk a Szent István Bazilikától 1 km-nyi (azaz negyed órányi) sétaútra található mór hatású épületet is, mely szintén grandiózus, olyannyira, hogy Európa legnagyobb zsinagógájaként aposztrofálják, és nincs olyan nap, amikor ne állna 30-80 méteres turista sor az épület előtt, bebocsájtásra várva.

Mind a Szent István Bazilika, mind a Dohány utcai zsinagóga, mind az alábbi bazilika építésénél találkoztunk Hild József nevével. Igen, Hild József tervezte az Esztergomi Bazilikát is, annyi különbséggel, hogy míg az Esztergomi Bazilika 34 éves építését végig tudta követni, a Szent István Bazilika építése közben Hild meghalt, Ybl Miklósra hagyva annak befejezését. A Dohány utcai zsinagóga építésénél pedig Hild is adott be pályaművet, de végül a zsinagóga építését nem ő nyerte el.

Az ötödik „leg” Erdély legmagasabb temploma. Ebben az alábbi albumban az erdélyi gótika egyik legszebb alkotásához, Kolozsvár főterén 1444 óta álló Szent Mihály templomhoz repítünk..

Ha kíváncsi vagy a Kárpát-medencei templomaink első, második és harmadik részére, ITT, ITT és ITT megtalálod ezeket.

#Mátyástemplombelülről #Mátyástemplomkívülről #EsztergomiBazilika #SzentIstvánBazilika #Dohányutcaizsinagógakívülről #Dohányutcaizsinagógabelülről #KolozsvárSzentMihálytemplom #errearrafotósajánló #mozduljlasstapasztaljelj

EGY ÉPÜLETBE REJTETT, KÉT NŐ ÁLTAL CICOMÁZOTT, EGY 800 ÉVES TERRAKOTTA, ÉS EGY SZÁZADELŐS LILA-RÓZSA

Hello épített örökség, hello templomok..! Ámulj te is..! Hisz ezért csináljuk..! :)

Őseink tudtak. Felhúztak adott esetben grandiózus, adott esetben kisebb, adott esetben rejtett, adott esetben magamutogató, de mindenféleképpen csodálatos templomokat, kápolnákat. Mi pedig ezért hálásak vagyunk. Folytatjuk a Kárpát-medencei templomaink, kápolnáink sorozatot. Gyere be velünk a kapun, gyere be velünk, a csöndbe..

Első lépésként egy 1800-as évek közepén, Pollák Mihály tervei alapján, 995.100 Ft-ból (ez ma kb. 4 milliárd forintnak felel meg) épült épületkomplexumba viszünk, ami kapcsán fel sem merülne benned, hogy az épület akár kápolnát is rejthet. :) Gyere velünk, megmutatjuk az épületet, és a kápolnáját is..

A fenti, budapesti épületbe elrejtett kápolna után Erdélynek tartunk, és megmutatunk egy olyan, közel 300 éves, műemlékvédelem alatt álló templomot, aminek az oltárát nő festette, találkozhatsz a templomban magyar nyelvű felirattal és szentekkel, sőt, még Lotz Károly festő keze is elnyúlt idáig. Csoda-templomba viszünk..

Nem csak az erdélyi Székelyudvarhelyen festett nő templomban, hanem bizony Balatonfüreden is. Gyere velünk most abba a kerektemplomba nő által festett főoltárt (is) csodálni, ahol bizony Deák Ferenc, Jókai Mór, nem utolsó sorban pedig még Blaha Lujza is megfordult.

Nagyon kevés román korabeli (hogy megfogható legyen a román-korabeli fogalom, számmal alátámasztva ez annyit tesz, hogy kb. 800 éves épített örökségről beszélünk) épületünk maradt fenn. Éppen ezért kuriózum ez a Balaton-felvidéki, terrakotta színvilágot magán hordozó felsőörsi templomunk. Gyere velünk 800 éves külcsínyt, majd barokkba hajló belbecset szemrevételezni:

A román korabeli terrakotta után lilába és rózsaszínbe hajló, történelmi és távol-keleti építészeti elemeket magán hordozó századelős felvidéki, kassai zsinagógát mutatunk Nektek. Szóval ha Kassán a budapesti Vajdahunyad várának hangulatát idéző Jakab-palota megtekintése után a belváros felé veszed az irányt, tekints be balra, a Puskinova utcába, de elsőként tekints bele ebbe az erre-arra albumba.. Századelős környezetébe beillő, magával ragadó épített örökség vár..

Ha kíváncsi vagy a Kárpát-medencei templomaink első és második részére, ITT és ITT megtalálod ezeket.

#NemzetiKözszolgálatiEgyetem #NemzetiKözszolgálatiEgyetemkápolnája #Székelyudvarhelyiferencestemplom #Balatonfüredkerektemplom #Felsőörsirománkorabelitemplom #Balatonfelvidékifelsőörsitemplom #Puskinovautcaizsinagóga #errearrafotósajánló #építettörökség #mozduljlasstapasztaljelj