A budavári királyi palota alapterülete 4 730 000 négyzetméter. A budavári királyi palotában található Szent István terem egy szoba, körülbelül úgy egy nagyobb panellakásnyi, 78 négyzetméter. A belbecs közel sem panel-enteriőr, sőt, mondhatni, aki belép ide, 78 négyzetméternyi ékszerdobozban találja magát.
Mi célból jött létre ez a terem, ki számára, kik által, mikor, és mi történt vele, hogy teljesen újjá kellett építeni..? A történetet és a csodálatos fotókat ITT találod, de az alábbi fotóba is beleklikkelhetsz.
Sisi imádott Magyarországon lenni. Olyannyira, hogy összesen 2667 napot (7,3 évet) töltött Magyarországon, ebből 2000 napot Gödöllőn és a budai várpalotában. Tudtad, hogy a gödöllői Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya..? És, hogy kastélytemplomot és színházat is rejt..? Engedélyt kaptunk a fotózásra, így megmutatunk sok mindent: a kastélytemplomot, a 100 fős színházat, Sisi lakosztályát, Ferenc József lakosztályát, egy titkos zenetermet, ahol játszott a zenekar a díszteremben bálozó nagyközönségnek, és elmeséljük ITT, hogy ki építtette a kastélyt, hogyan szállt az államra, valamint, hogy hogyan lett a Gödöllői Királyi Kastély Ferenc József és Sisi pihenő rezidenciája.
Nem messze, alig 20 kilométernyire található a Gödöllői Királyi Kastélytól a péceli Ráday-kastély. A két kastély összekötőpontja Mayerhoffer András és fia. Nevük kevésbé ismert, közben ők alkották meg hazánk szinte összes barokk kastélyát, így a Gödöllői Királyi Kastélyt és a péceli Ráday-kastélyt is.
No de kik voltak Rádayék, akiknek eme impozáns péceli kastélyt emelték Mayerhofferék, mi a kastély egyedisége, és milyen prominens személyek fordultak meg itt (régen, és nem is olyan régen)..?
A történetet, és az elképesztően különleges falmintázatú, csodás fotókkal megörökített termeket ITT találod.
Sándor Móric neve alapvetően nem sokat mond. De ha azt mondjuk, hogy budai várnegyed, Sándor-palota (vagy másik nevén Köztársasági Elnöki Hivatal), akkor már van beazonosító-pont. Sándor Móric gyerekkorát itt, a Pollák Mihály-tervezte Sándor-palota berkein belül töltötte jómódú, grófi ranggal megáldott családjával, hisz a Sándor palota az övéké volt. Aztán a felnőtté lett Sándor Móric egyszercsak gondolt egyet, besokallt a budapesti nyüzsgéstől, eladta a budai várnegyed területén található Sándor-palotát, és leköltözött a Budapesttől 50 km-re található Bajnára, a család, egészen pontosan a saját tulajdonában lévő, idővel Hild József által kívülről áttervezett Sándor-Metternich kastélyba. (Belülről a klasszicista dísztermeket a milánói Scala díszlettervezője Alessandro Sanquirico alakította ki - mutatjuk a Raffaello termet és az Etruszk termet is ITT, a Sándor-Metternich kastély fotói között -.)
Sándor Móric korának egyik bulvárhőse volt mindazon felül, hogy nemesi rangban pompázott. Nem, nem a nőügyei miatt nevezhető bulvárhősnek, hisz arája csak egy volt: Metternich kancellár lánya, Leontine. Sándor Móric bulvártitulusa az „ördöglovas”-titulus volt, ugyanis elképesztő mutatványokat hajtott végre: még Budán meredek lépcsőkön hajtott le négyesfogatával, jeges Dunán úszott át a lovával oda-vissza, de a Sándor-Metternich kastélyban zajló furcsaságairól is megmaradtak történetek: például előszeretettel közlekedett lóháton a kastélyon belül, vagy kiugrott a lovával a Sándor-Metternich kastély erkélyéről. Megmutatjuk Nektek az erkélyhez vezető díszlépcsőház lépcsőit ugyanúgy, mint a csodaszépen felújított épület szobáit, termeit, kápolnáját, sőt, még a cselédség által használt konyhát is, ITT.
Az ERRE-ARRA fotós ajánló jön-megy erre-arra. A kastélyokból/palotákból eddig 22 magyarországit fotóztunk meg, hogy nézelődj, olvasgass, kikapcsolj a monitor előtt, vagy éppen, hogy legyen inspirációd beleindulni a környezetedbe. A közeliért, a távolabbiért, épített örökségért, természet-beszívásért, élményért. Hogy mozdulj, láss, tapasztalj, élj, Te is..! Erre-arra.
留言