top of page
Keresés

Frissítve: 2022. jan. 7.


Nyugat-Balaton. A budapestieknek pl. a legtávolabbi balatoni pont, ergó miért is menjünk el odáig, ha egy órával korábban már lubickolhatunk a Balaton keleti oldalán, mondjuk Balatonakarattyán, vagy Balatonvilágoson, nemde..? Szóval akkor miért is menjünk tovább..?! - tesszük fel a jogos kérdést. Hát azért, mert a nyugat-balatoni rész tele van sok minden mással is. Például gyógyvízzel. Vagy lankás domboldalak megmászásának lehetőségével. Vagy itt van a Kis-Balaton, mely ötletet adott Fekete Istvánnak a Tüskevár megírásához. Ó, és a Festetics-család, aki lépten-nyomon épített örökséget hagyott hátra, legyen az Keszthelyen, Fenékpusztán, Hévízen, bárhol a nyugat-balatoni részen.

No, látod, hogy érdemes a természeti és kulturális értékekben gazdag tájegységig elmenni..? Strandolj, de kirándulj is. Mozdulj, láss, tapasztalj, élj! Töltődj. Megéri. :)

A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Kovácsi-hegy erdejének egyik csodálatos pontján, Zalaszántó határában, a közel 50 méteres bükkös csodálatos zöldjébe burkozva egy szentély fehérlik. A szentély egy buddhista sztúpa, mely bár nem az egyetlen Magyarországon, de kétségkívül a legnagyobb, nem csak hazánkban, hanem egész Európa szerte. Bár a fotó kicsit csalóka, a zalaszántói béke sztúpa magassága egy 10 emeletes panelépület magasságával vetekszik, szélessége pedig 24 méter.

A sztúpa három emeletes (hármas tagolású). De miért..? És ha felfelé nézel (ezt ne feledd soha, tudod :)), látsz a kupola tetején egy négyszögletes alakzatot. Annak is van szimbolikája..? Van bizony, nézd.. (klikk a fotóra).

Ha Zalaszántón béke sztúpázol, ne hagyd ki a Kotsy-vízimalmot sem.

A Kotsy-vízimalom vicces. Nem is a vízimalom vicces, hanem az építtetője, aki gondolt egyet, és aszonta: „Uraim, a vízimalom kerekét építsük be a házba! Hooogy hát hooogy?! Hát úgy, hogy a malomházat építsük rá a patakra, úgy kerülhet be a kerék a házba, nemde?!” – No, hát így születhetett meg a Kotsy-vízimalom, mely egyediségét egy efféle ötletnek, és az azt követő építészeti bravúrnak köszönheti. A házba rejtett vízimalom-kereket egy, a belső térből nyíló ajtó rejti.

A vízimalom-kereket majd a harmadik fotón láthatod (ha úgy döntesz, hogy beleklikkelsz a képbe):

Ha a Balaton északi partján jársz, három épen maradt XIII. századbéli templommal találkozhatsz (megjegyezzük, irtó kevés van belőlük az országban, úgyhogy ha látsz ilyet, tudd, hogy ez kuriózum, és menj is be). :) Szóval a Balaton északi partján, a Tihanyi Apátság temploma alatt van egy templom. Ez sztenderd, szinte mindenki ismeri, legalábbis, ha Tihanyban járt már. Aztán Felsőörsön is van egy román korabeli "falusi" templomunk, no ezt már kevesebben ismerik, pedig megagiga nagy (ahhoz képest, hogy román korabeli), és még szép is, testes is, gondozott is, belül már csillivilli barokk, szóval van ez is. No és harmadik, a hévízi Egregyi templom.. mini, minimál, csodatájba helyezett, a magyar falusi kistemplomok legszebbike. Ha Hévízen jársz, és a gyógyfürdőzés után egy koraesti borozásra vágysz a hévízi borospincéknél, sétálj el idáig.

A Balcsitól kb. 10 km-nyi távolságra is található (a Balcsihoz viszonyítva) egy mini tó. És hogy miért érdemes Magyarország tengerétől 10 km-nyire eltávolodni..? Ez a kicsi tó (ami egyébként nem olyan kicsi, 4.44 hektár, és amit még egy 50 hektáros területű erdő is körülvesz) Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava.

Ha Hévízre jössz, és soha nem gondoltad volna, hogy gyerekkorod után még lesz rajtad úszógumi, akkor tévedtél. A Hévízi-tó hőfoka nyáron 33-35 Celsius fok, ezért inkább lebegj az úszógumival és áztasd magad a vízben, mintsem letolj egy gyorsúszó sprintet az egyik faháztól a másikig.

A Hévizi-tó nem egy csatornán keresztül odafolyatott gyógyvíz gyűjtőhelye, a Hévízi-tó vize ott, a helyszínen tör fel, azon a ponton, ahol a legmélyebb a tó vize, egészen pontosan 35 méteres (mamma mia). A tóba olyan nagy mennyiségben tör be a gyógyvíz, hogy gyakorlatilag 3 nap alatt kicserélődik a tó teljes vízkészlete. (Számokkal érzékeltetve a tó vízhozama 450 liter/másodperc.)

A tó egyébként a Festetics családé volt (mint egész Keszthely), ők kezdtek el szöszmötölni körülötte, szóval Festetics György nevéhez fűződik a fürdőhely kiépítése.

Magyarország harmadik legnagyobb kastélyában, a keszthelyi Festetics-kastélyban nem csak egy csodálatos, teljes oldalszárnyat kitöltő könyvtár, hanem egy két szinten kialakított titok kápolna is található, beviszünk Titeket a kastélyba, és megmutatjuk mindkettőt. Meg a 101 szobából párat. A könyvtár egyébként Magyarország egyetlen épségben megmaradt kastély-könyvtára (elfalazták, amikor jött a front), melybe 200 éven keresztül gyűjtötték a könyveket Festeticsék, akik kiemelten fontosnak tartották a kultúrát. Erről bővebben itt olvashatsz, miközben megtekintheted a kastélyt kívülről is. A magyarországi kastélyok közül a Festetics-kastély belső tere őrzi talán leginkább azt a hangulatot, amiben az ember gondolkodás nélkül évszázadokat lép vissza, és néha a ruhájára néz, de csak azért, hogy tudja, itt él, miközben ott, a múltban sétál.

Még esőben is gyönyörű kilátás nyílik egy piciny, mindössze két utcányi (Kossuth utca és Petőfi utca) balatonfelvidéki falucskára, Kallósdra, a hozzá tartozó domboldalról. A domboldalon a lent látható rotunda található, mely nem más, mint egy 1300-ban építtetett kör alakú templom, ami épített örökség, hovatovább: műemlék.

A kallósdi emberek bizalmától pedig elaléltunk. A több mint 700 éves műemlék kapujára az alábbi infó van kifüggesztve: „Kedves érdeklődő! A kerektemplom kulcsa keddtől szombatig az élelmiszerboltban, amúgy Vincze Lajosnál, a Kossuth Lajos utca 20. szám alatt található.”

Érted. Magadhoz veheted a kulcsot (hiszik, hogy nem viszed el), bemehetsz (hiszik, hogy nem teszel kárt), visszaviheted a kulcsot (hiszik, hogy visszaviszed). Minden a lelkiismeretedre van bízva. Minden rád van bízva. Elképesztő. Ilyet még! Sokat!

Végül pedig, de nem utolsósorban megemlítjük a Nyugat-Balaton gyöngyszemét, a Kis-Balatont, melynek egy külön rovatot is szenteltünk, melyet itt találsz. Ne hagyd ki ezt sem..! Kukkats be Fekete István, Tüskevár című regényének helyszínére is.

Frissítve: 2022. jan. 7.


Nem tudjuk abbahagyni, sőt. Ebben a posztban lesznek olyan budapesti impozáns épületeink is, ahova mi is csak engedéllyel jutottunk be. Miért csináljuk..? Hogy sétálj egy megállót, és nézz felfelé Te is. Hogy kukucskálj a kulcslyukon, nyomj rá a kilincsre, és ha szabad az út, menj be és ámulj..! Ha pedig nem szabad, ne csüggedj, nézz be ide, az erre-arrára. Mert akkor is bejutsz egy-egy kapu mögé, csak képernyőn keresztül. Hello Budapest, hello épített örökség..!

Az őseink tudtak. A századelőn felhúztak maguknak (nem is gondolták, hogy nekünk is) csodálatos, adott esetben grandiózus, adott esetben kisebb, de mindenféleképpen magamutogató épületeket, melyekkel ízlésesen, egy arculati világ köré rendeztek, és ezzel megalkották még az útvonalaik, utcáik, köztereik formáit is (amiken egyébként mind a mai napig járunk).Ezek a piperkőc, magamutogató épületek pedig igenis tudták a rájuk adott öltözék minden egyes cizellált tülljét, kitűzőjét, fejdíszét, részletét méltón viselni. És tudják ma is.

Ez Budapest egyik legrégebbi és legszebb terének épülete. Tudtad, hogy Szabó István Napfény íze című filmjének adott jelenetei is itt játszódtak..? És hogy állítólag titkos alagút visz át az épület pincéjéből a Parlamenthez..? A Budai Várnegyedben, közvetlenül a Mátyás-templom melletti épületben jártunk. Gyere velünk..!

Alig kilenc évvel a fent látható épület megalkotása után Fellner Sándor, a mai viszonylatban szinte alig ismert építész elnyerte az Osztrák-Magyar Monarchia Igazságügyi Tárcájának palota-tervezését is. Ez az épület mind a mai napig a csúcsok csúcsa a bírósági hierarchiában. A több mint száz éves épített örökségünk kis tárgyalójában, nagy tárgyalójában, folyosóján jártak már celebek, nagy emberek, kis emberek, bilinccsel, bilincs nélkül, ünnepi, és rabruhában is. Beviszünk ebbe a nem kevés hatalmas oszlopfővel, a törvényes rend fontosságát hangsúlyozó, csodaszép épületbe is:

Tudtad, hogy a századelőn őseink meghatározták, hogy a csodálatos, grandiózus, impozáns épületeink magyar alapanyagokból, magyar iparosok által készülhetnek..? Így készült el többek között az Operaház, és az Országház is.

És tudod-e, hány méter magasra tervezte Steindl Imre (aki gyermekkorában Jókai Mórék szomszédságában, ennek a budai háznak a kertjében rúgta a bőrt) az Országház kupoláját, és miért..?

És tudod-e, hogy miért ilyen aránytalanul nagy Magyarország méretéhez képest a Parlament..?

Ez itt az országunk Házának, a Parlamentnek egy fotója, viszont olyan helyeken is jártunk, ahova csak úgy nem jutsz be. Hogy megmutathassuk. Neked. Klikk.

A budapesti impozáns épületeink 3. részében megmutattuk Nektek azt a budapesti palotát, ahol a Kincsem című film egy jelenetét forgatták. Most megmutatjuk Nektek azt az épületet, ahol Törőcsik Mari főszereplésével készült Aurora Borealis című film adott jeleneteit vették fel. Egy háromszáz éves épületbe viszünk (ami egyébként egy papnevelő intézet mind a mai napig). Gyere velünk:

Végül pedig, de nem utolsósorban teret nyitunk a szabadba. Ha a Várbazáron keresztül sétálsz fel a Budai Várba, csodás képzőművészeti alkotásokkal találkozhatsz útközben.. És a budapesti panoráma..



Frissítve: 2022. jan. 7.


NEM ÁLLUNK LE,

Az őseink tudtak. A századelőn felhúztak maguknak (nem is gondolták, hogy nekünk is) csodálatos, adott esetben grandiózus, adott esetben kisebb, de mindenféleképpen magamutogató épületeket, melyekkel ízlésesen, egy arculati világ köré rendeztek, és ezzel megalkották még az útvonalaik, utcáik, köztereik formáit is (amiken egyébként mind a mai napig járunk).Ezek a piperkőc, magamutogató épületek pedig igenis tudták a rájuk adott öltözék minden egyes cizellált tülljét, kitűzőjét, fejdíszét, részletét méltón viselni. És tudják ma is. Sétálj egy megállót, nézz felfelé. Észreveszed. Menj be a kapun, az épületek belbecsét se hagyd ki.. Hello Budapest, hello épített örökség..! Ámulj te is..! Hisz ezért csináljuk..! :)

Hogyan lett Nemzeti Múzeumunk, és hogyan lett sok-sok palota körülötte..?

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar politikusoknak ugyanúgy, mint az Operaházunk megépítéséért, a Nemzeti Múzeum megépítéséért is igen sokat és sokáig kellett lobbizniuk a bécsi udvarnál. A Nemzeti Múzeum megépítésére az engedélyt a magyar politikusok végül 1836-ban megkapták.

A Nemzeti Múzeumot Pollák Mihály tervezte, és az építkezés 1837-től 1847-ig tartott. Node 1838-ban megérkezett a nagy pesti jeges árvíz, mely gyakorlatilag földig rombolta a múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát. A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára (egyébként ott meg is maradt egy kőfaragó kisiparos, Seenger Béla háza – ő készítette a Parlament köveit itt, a Tavaszmező utcában), a Nemzeti Múzeum köré pedig a politikusok és arisztokraták, kezdtek palotákat építtetni.

Gyere velünk, sétálj egyet a Nemzeti Múzeum kertjében, és ne hagyd ki a Nemzeti Múzeum belbecsét sem, a gyönyörű lépcsőházat, melyet Lotz Károly és Than Mór freskói díszítenek. (Klikk:)

Tudtad, hogy a keszthelyi Festetics-kastély tulajdonosának Budapesten is volt egy csilli-villi Palotája..?

Ki gondolná első blikkre, hogy a híres, hírhedt VIII. kerület bizony tele van több tucatnyi gyönyörű palotával..? A most bemutatandó Festetics-palota a Nemzeti Múzeum mögött helyezkedik el, és 1862 és 1865 között Festetics György megbízására, Ybl Miklós tervezte.

Kukkants be Festetics György budapesti palotájába..! (Klikk:)

A kedvenc Nemzeti Múzeum körüli palotánk a Károlyi-Csekonics Palota, ahol a Kincsem című film egy jelenetét is forgatták..!

Node ki építtette ezt a palotát..? Csekonics Margitka apukája, Csekonics János gróf, aki országos haverságot ápolt Széchenyi István gróffal (nem mellesleg).

És miért épült a palota..? Mert Csekonics Margitka kezét megkérte gróf Károlyi István, éshátugye gróféknál ez anno úgy dívott, hogy kicsike palotácskát adjanak nászajándékba.

Gróf Károlyi István országgyűlési képviselő és felesége Csekonics Margitka pillanatok alatt belakták otthonukat, sőt azt a társasági élet központjává tették: a Károlyi-Csekonics palota számos bálnak és összejövetelnek adott otthont.

Láttad a Kincsem című magyar filmet..? És megvan, ahogy Kincsem tulajdonosa Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) egy bálban a vállára vesz egy könnyűvérű nőt, és ahogy megfordul vele, a nő feje lekoccol egy gyönyörű, apró részletességgel megmunkált fa lépcsőfeljárót..? No kéremszépen, ez a Kincsem jelenet ebben a csodálatos belső terű épületben lett leforgatva. (Klikk:)


bottom of page