A SZÉKELYUDVARHELYI FERENCES TEMPLOM KÖZEL 300 ÉVES, AZ OLTÁRÁT NŐ FESTETTE, TALÁLKOZHATSZ BENNE MAGYAR NYELVŰ FELIRATTAL ÉS SZENTTEL, LOTZ KÁROLY KEZE IS ELNYÚLT IDEÁIG, ÉS NEM UTOLSÓ SORBAN GYÖNYÖRŰ, MŰEMLÉKVÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

A ferencesek temploma csodát rejt. Cirádásabb belülről, mint az amúgy is cirádákat rejtő katolikus templomok alapvetően. Az oltár cirádáinak készítője és színnel történő megáldója ugyanúgy, mint a balatonfüredi kerektemplom esetében rendkívüli, ugyanis nő az elkövető: jelen esetben Perger Krisztina. Ok, ebben az esetben a nő a férjével közösen alkotott (közösen építették fel a művészeti vállalkozásukat, és közösen kerültek adófizetés tekintetében a „négyes”, azaz a jó anyagi helyzettel rendelkező családi vállalkozások kategóriájába). Azért merjük a hölgy nevét előrevenni, mert követve a házaspár életpályáját, látszik, hogy bár Krisztina halála után a férj újraházasodott, de létét különböző törvényszéki periratok alapján már csak a zűrzavar jellemzi. Szóval jelen esetben valószínűsíthető, hogy Perger Krisztina hordta a vállalkozásban, az alkotás tekintetében, és amúgy is a nadrágot. (Ők dolgoztak egyébként a székelyudvarhelyi katolikus templom belső terének megfestésén is.)

Van még érdekessége a templomnak. Például ez az első székelyudvarhelyi templom (1728-as dátum leledzik a kapu fölötti kőbe vésve); 1991-től a templomhoz tartozó „oldalszárnyban” apácák laknak; és bizony Lotz Károly keze egy tanítványa által elnyúlt idáig, hisz a templomhajó ma is látható belső mennyezeti díszítését 1928-ban Herczeg Ferenc Marosvásárhelyen élő Lotz-diák alkotta ilyen gyönyörűvé.

És mi van még..? Ha megnézzük Perger Krisztináék által megfestett oltárt, Szent István király és Szent László is megtalálható az oltár oszlopfőiben, Szent Péter és Szent Pál mellett. Mit láthatunk még..? Egy 1901-es keltezésű, magyar nyelvű aláírással ellátott festett üvegablakot. Nem hiszed..? Gyere velünk, a képek közé..

PICT0484.JPG
IMG_1887.JPG