Ebben a hónapban folytatjuk Kolodko Mihály cuki miniszobrainak felfedezését a fővárosban.
Kolodko Mihály, kortárs és szobrász. Ő jegyzi Budapest (és egyre több város) miniszobrait, melyek azon felül, hogy mind-mind jelentéstartalommal bírnak, ötvözik a múltat a jelennel, nem tolakodóak, egyéniek, egymásra visszamutató arculattal bírnak, és nem utolsósorban beillenek a városképbe, az adott terület aurájába. A Kolodko miniszobrokat imádják a kicsik, nagyok, párok, baráti társaságok: nem volt olyan miniszobor, ahol ne találkoztunk volna Kolodko-túrázókkal. :)
A Kolodko szabadtéri kiállítás sétáinkat több túraszakaszra osztottuk.
A mostani, ötödik túra alkalmával kinyílik az olló: azaz egyrészt lesznek miniszobor témák, ami kapcsán kicsit elhagyjuk a belvárosi környezetet, másrészt pedig beltéri környezetbe is betekintünk, ami azért egyedi, mert Kolodko a szobrait azért dominánsan kültérre tervezi. Lássuk is Kolodko első beltérre tervezett szobrát:
Kolodko Róth Miksa miniszobra, amiről nagyon kevesen tudnak, pedig..
..Róth Miksa a magyar üvegművészet legismertebb alkotója volt. Nevéhez fűződik számos középület, többek között az Országház (1., 2.), a Levéltár (1., 2., 3., 4.), vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalota (1., 2., 3.) ólomüveg ablakainak készítése.
Róth Miksa lakóháza mind a mai napig áll. Élete 33 évét töltötte itt a művész, családjával. Kolodko Róth Miksa miniszobra, amiről nagyon kevesen tudnak, itt, Róth Miksa otthonának földszinti dolgozószobájában található. Róth Miksa egy ablakkeretet tart a kezében, és éppen azon vacillál, hogy mi legyen a témája a keretbe kerülő megfestett ólomüvegnek. Közben felülről érkezik a napfénynek álcázott lámpafény, egyrészt ezzel jelezve a művészi heurékát/megvilágosodás pillanatát, másrészt Kolodko igyekszik rávilágítani arra, hogy Róth Miksa kitörölhetetlenül a napfény művésze (üvegablakai nem élnének a napfény nélkül). Kolodko azon felül, hogy egyértelművé tette alkotásával Róth Miksa munkásságának üzenetét, arra is odafigyelt, hogy a miniszobor beépüljön a dolgozószoba vizualitásába: belépve a helyiségbe nem csak egy asztalra helyezett Róth Miksát ábrázoló asztali lámpát láthatunk jobbra a pulton, hanem a szoba bal oldalán, szintén egy pulton található könnyed öltözetű lámpabúrát tartó hölgyeménnyel Kolodko egyfajta párhuzamos harmóniát teremtett meg. Hogy mindezt vizuálisan is értelmezni tudd, gyere velünk az albumba (klikkelj ide, vagy az alábbi fotóra).
Kolodko Houdinit ábrázoló szobra kakukktojás. Hogy miért..?
Mert ez az egyik Kolodko miniszobor, ami nem köztéren, hanem beltéren, egy galériában található, tehát jelen esetben a galéria nyitva tartása keretet szabhat a szobor megtekintésének. A szobor egyébként ugyanúgy a VII. kerületben található, mint a bicikliző Herzl, a Seress Rezső és a Szomorú vasárnap, a búvár, a tizennégykarátos autó, a Szenes Hanna és a Noé bárkája miniszobrok.
Harry Houdini, a világhírű szabadulóművész Weisz Erik néven 1874-ben született a VII. kerületben, a Csengery u 6. szám alatt. Amikor Houdini 4 éves volt, a család úgy döntött, hogy felkerekedik, és elhajózik Amerikába. Houdini Amerikában kezdte karrierjét, majd világkörüli turnéra indult, és meghódította Németországot, Angliát, Skóciát, Franciaországot és Oroszországot is.
Node, hogy miért is volt szabadulóművész Houdini..? Azt Kolodko egy percig sem titkolja: a szobron - a jellegzetes Houdini-haj mellett - nem lehet nem észrevenni Houdini kezeit és lábait körbefonó láncok végén elhelyezkedő lakatmennyiséget. Houdini elképesztő mutatványokkal élt: csúcsgázsiért és/vagy a hírnévért veszélyeztette nem egyszer az életét. Volt, hogy szibériai dermesztő téli hidegben meztelenre vetkőzve és megbilincselve zárták be egy fogolyszállító vagonba, ahonnan 28 perc múltán kiszabadult. De Londonban a „Brama-zárak”-nak nevezett bilincsekből is kiszabadult úgy, hogy mindenki azt gondolta: a Birmingham Blacksmith cég bilincseiből lehetetlen a kiszabadulás.
Houdini hatalmas sikerrel mutatta be szabadulószámait, előszeretettel lógott fejjel lefelé, nyílt tereken, hol ide, hol oda bilincselt kezekkel, lábakkal, lezárt dobozokban, víz alatti ládákban, hogy pillanatok, vagy percek alatt szabadulva a halál karmából a népes közönség előtt megjelenjen.
Houdini nonstop edzett tüdőre, és testre is. Sőt, előadásai során hencegett, hogy őt bárki hasba üti, semmi baja nem lesz. Halála abszurd, mert bár azt hihetnénk, épp egy bilincsből, víz alatti ládából történő szabadulás során hat meg 52 évesen, a valóság más. Houdini az amerikai McGill egyetemen történt előadása során épp eljutott a -„Tessék engem hasba ütni!” - mondatához, amit meggondolás nélkül készpénzek vett az egyik egyetemista, és úgy vágta hasba Houdinit, hogy az rákészülni sem tudott a mozdulatra. Az ütés hatására Houdini vakbele szétrobbant, az eset után Houdini nem sokkal meghalt.
Helyszín: Budapest, VII. Király u. 11. – K11 Galéria
Világhírűvé lett művészi alkotás, egy piszoár is adott már ötletet Kolodkonak
Kolodko már nyúlt sztárművészek után (Jeff Koons; Maurizio Cattelan), hogy reflektáljon alkotásaikra, most is ezt teszi. A Városliget Vajdahunyad várával szembeni egyik támfal oldalán található a Kolodko gerilla miniszobrok talán legminibb szobra, a kb. 6-7 cm-es Pioszár.
Piszoár, és művészet..? Szinte nincs olyan művészeti képzéssel foglalkozó intézmény, amelyik ne venné bele a tananyagába Marcel Duchamp-ot. Duchamp, a legendás avántgard művész piszoárja, a „Forrás” 1917. áprilisában megváltoztatta a művészetet. Duchamp azt találta ki, hogy a Független Művészek New York-i Társaságnak művészeti felhívására (aminek egyébként egyik alapító tagja volt) bead egy sorozatgyártott piszoárt, melyet R. Mutt néven dedikált. Duchamp-nak ezzel a lépéssel az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az eredetiség mint fogalom nem feltétlen annak a függvénye, hogy valaki eleve egy adott tárgyat használ fel, vagy alkot egyet. A társaság tagjai kezdetben nem tudták, hogy a Forrás, azaz a piszoár az ő „műve”. Duchamp ezzel az avantgárd ötletével tulajdonképpen zsákutcába került, újítása, és ma már abszolút elfogadott gondolatisága akkor elutasításra került. Az avantgárd Duchamp nem látott más lehetőséget, lemondott a Független Művészek New York-i Társasága alapító tagságából fakadó tisztségéről. Maga a műve egyébként úgy vált világhírűvé, hogy jóbarátja, a legendás fotós, Alfred Stieglitz elkészítette a mára már ikonikussá vált fekete-fehér piszoár-portrét, így a Forrás gyorsan bekerült a kulturális körforgásba.
Kolodko Mihály a Piszoár című alkotásáról a következőképpen nyilatkozik: „Művészi hitvallásomat a pici bronzpiszoár szemlélteti a Városligetben." Hogy ezalatt mit érthetett Kolodko..? Ezen egy városligeti séta közben simán el lehet gondolkodni..
Helyszín: Budapest, XIV., a városligeti Vajdahunyad vára mellett található támfal.
Miért az Erzsébet-híd lábához kerülhetett Kolodko L'ecsó-patkány miniszobra..?
Nemrég pedig megjelent egy újabb Kolodko alkotás, L’ecsó címmel, amit - a tematikus Kolodko-túra gondolatsorunkat követve - beemeltünk az első túraszakasz miniszobrai közé. Ezen túraszakasz a Duna-part budai és pesti oldalán vezet, és az alábbi miniszobrokat érinti: Kolodko rakpart-korláton guruló Rubik-kockája; Kolodko első budapesti miniszobra, a Főkukac; Kolodko cuki lelkületű Szomorú tankja; Kolodko "Libidó, avagy lufikutya csonttal" című alkotása; Kolodko hintaágyban nihilező Ferenc Józsefje; Kolodko L'ecsó című alkotása.
És, hogy miért az Erzsébet-híd lábához kerülhetett Kolodko L'ecsó-patkány miniszobra..? Az alábbi fotóra klikkelve olvashatsz erről is.
Ha bontjuk a Kolodko miniszobrok megtekintéseit túrákra (és mi javasoljuk bontani), akkor a túra-javaslatainkat IDE fel is tettük már Nektek, segítségül.