Keresés

BUDAI VÁRNEGYED LÁTVÁNYOSSÁGAI ÉS REJTETT ÉRTÉKEI, CSODÁLATOS FOTÓKKAL..! (2. RÉSZ)

Frissítve: ápr 9

Mi mindent rejt vajon a budai várnegyed a gyönyörű kilátáson, a Királyi Várpalotán, a Halászbástyán, és a Várpalotát valamint a Halászbástyát összekötő útszakaszon felül..? Hát bizony elég sok mindent..

Arra vállalkoztunk, hogy a sztenderditásokat és a sztenderditásokon felüli rejtett értékeket is bemutassuk, csodálatos fotókkal izgalmakat hozzunk, történeteket osszunk meg veletek pár részes, budai várnegyed témakörét felölelő rovatunkban.

Három évvel ezelőtt kezdtük el a várnegyed fotózását és még nincs vége, de már van annyi képanyag, hogy élményszerű sorozatba kezdjük fűzni azokat. Megérkeztünk a januárba, plusz kalóriákkal, szóval aki teheti, és akinek kedve van, sétáljon egyet a budai várnegyed területén, és töltekezzen egy órácskányi könnyed séta keretében.


No, hát miket mutatunk nektek most, vizuális töltekezés gyanánt..?

Az előző részben bemutattuk Nektek a budai várnegyed Mária-Magdolna templomát, valamint a Mátyás templomot kívülről és belülről is, most a várnegyed legfiatalabb, egyben egyetlen evangélikus templomába viszünk be Titeket, ami egy nő lobbi-tevékenységének köszönhetően épülhetett meg 1895-ben.

Ki volt ez a nő, és mi okból épült evangélikus templom itt, Budán, ráadásul a Budai Várnegyed egy impozáns területén, a Bécsi kapuval és a Levéltárral szemben..? Amikor elkezdtünk utána olvasni a hölgy személyének, Dorottyának, csak ámulunk-bámultunk, hisz annyi mindent tett le nőként az asztalra, hogy sokkal többet érdemelne, mint amennyire (nem) ismert Ő. Itt olvashattok róla, és utána megtekinthetitek az ominózus evangélikus templomot, belülről is:



Az alább bemutatott József nádor kripta egyedülálló abban az értelemben, hogy a II. világháború alatt szétlőtt Budai Palota két épen maradt része közül az egyik. (A másik a Szent Jobb kápolna, melyet a romok alól történő kiemelése után Balatonalmádiba vittek, ITT olvashatsz róla.)

A kriptában az említett József nádor, 3 felesége, unokája, és még 19 családtag nyugszik. Zala György és Senyei Károly szobrai pedig csodálatosak.


Honnan ez a furcsa nevű "de La Motte-Beer palota" a budai várnegyed Dísz terén..?

A „palota”, ami a „de La Motte palotává” válása előtt a XIV-XV. században volt aranyművesé, élt benne íjgyártó, posztógyártó, nyeregkészítő, késműves, szabó, élt benne és birtokolta az ingatlant az egri püspök, az esztergomi érsek, erdélyi vajda, a kor híres törökverője, diplomata, fakereskedő, asztalosmester, majd 1760-ban került de la Motte des Aulnos Ferenc Károly Jácint mérnökkari alezredes birtokába. (Milyen érdekes, hogy ugyanarról a helyrajzi számról beszélünk, és közben mennyire hullámzó a házban élők társadalmi összetétele.)

No, hát ez a fent említett de la Motte des Aulnois Ferenc Károly Jácint (egyébként francia származású) mérnökkari alezredes gondolt egyet, és egyszintes, csini-bini barokk palotává alakíttatta az épületet, melynek hangulatát mind a mai napig átélhetjük, ha felmegyünk az első emeletre, és hevesen tekintgetünk az elmúlt pár száz év levert 14-15 réteg vakolata alatt feltárult, látható alkotásokra. A barokk-rokokó falfestés egyfajta képregény is, hisz