A BUDAVÁRI EVANGÉLIKUS TEMPLOM, AMI EGY NŐNEK KÖSZÖNHETI LÉTEZÉSÉT

A Budai vár legfiatalabb templomába, egyben a budai oldal legelső evangélikus templomába kalauzolunk Titeket, ami egy nő lobbi-tevékenységének köszönhetően épülhetett meg 1895-ben. Ki volt ez a nő, és mi okból épült evangélikus templom itt, Budán, ráadásul a Budai Várnegyed egy impozáns területén, a Bécsi kapuval és a Levéltárral szemben..? Amikor elkezdtünk utána olvasni a hölgy személyének, Dorottyának, csak ámulunk-bámultunk, hisz annyi mindent tett le nőként az asztalra, hogy sokkal többet érdemelne, mint amennyire (nem) ismert.

Ok, mondatnánk, hogy: „Jóóó, de neki könnyű dolga volt, hisz József nádor (harmadik) feleségeként bármit megtehetett”, közben ő is, mint Sissi például, elég komoly korlátokkal küzdött a(z akkori) férfidominanciájú világban. No, hát József nádor, a „legmagyarabb Habsburg” felesége, Dorottya osztrák főhercegné már azzal kivívta a Habsburg család ellenszenvét, hogy evangélikus vallásúként rossz véleménnyel volt az osztrák udvar merev, konzervatív katolicizmusáról. A könnyed, független lelkületű Dorottya (az elvárásoknak megfelelően) szült 5 gyermeket, örökbefogadta a József nádor előző házasságából született ikerpárt az öt gyermek mellé, majd nekilátott a szívéhez közelálló projektek kivitelezésének.

Egyik ilyen kivitelezett projekt volt például, hogy megtanult magyarul, másik, hogy jótékonysági szervezeteket segített és alakított újakat, aztán a Budai Jótékony Nőegylet védnöke lett - hogy házakat vásárolva szegény, elhagyatott nőket tudjon foglalkoztatni -, majd besegített gróf Brunszvik Teréznek is (gróf Brunszvik Teréz alapította meg Magyarországon az első óvodát) úgy, hogy az óvoda épületét Dorottya biztosította, sőt, a fenntartásáról is ő gondoskodott, nem utolsósorban pedig segítette a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának megalakítását is 1837-ben.

Ennyi csodatevékenység után a buzgó evangélikus Dorottya létrehozta az evangélikus egyházközösséget, és mivel télen nem lehetett átkelni a befagyott Dunán, hogy a Pesten található Deák téri evangélikus templomban megtartott istentiszteletekre eljusson, a pesti evangélikus lelkész javaslatára Dorottya építtetett egy evangélikus templomot a Budai Várnegyed területére (merthogy amúgy Dorottya és József nádor akkor, amikor nem az alcsúti József Nádor kastélyban éltek, a Budai Várban laktak). Hát, így születhetett meg a Budai Várnegyedben a Mátyás-templom és a Mária Magdolna templom után a Budavári evangélikus templom is (1846-ban a Dísz téren, aztán telekcserével 1895-ben a Bécsi kapu téren). Dorottya már nem élhette meg az új templom felavatását, mert (adott források alapján meghűlésben, adott források alapján mérgezésben) életét vesztette. József nádornét a Budavári Palota egyik termében ravatalozták fel, majd férje, József nádor után a Budavári Királyi Palota Nádor kriptájában helyezték el 1855-ben.

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom

Budavári evangélikus templom