"A Káli-medence nem csak egy földrajzi egység, hanem maga az életérzés" tematikus anyagunk első részében hófehér házak közé kalauzoltunk Titeket. Most a legtöbb kőtengerrel rendelkező településre, Kővágóörsre viszünk. Merthogy van kőtengeri területe Kővágóörsnek a Kornyi-tó melletti Emberi komédiások szoborcsoportnál, van kőtenger területe a település észak-keleti határrészén csodálatos Káli-medencés háttérrel, és van kőtengere a településen belüli mini erdejében is.
Node lássuk, mi is ez a kőtenger, ami ráadásul "Pannon-korabeli"..? Azt írják a szakirodalomban, hogyha Pannon-korabeli, akkor Pannon-tenger, és ha Pannon-tenger, akkor 10 millió évvel ezelőttre kell gondolni. Azt is írják, hogy a Kárpát-medence volt a Pannon-tenger, de aztán jöttek a vulkanikus mozgások, és egyszer csak az lett, amit látunk ma: nincs Pannon-tenger, de vannak a BAlaton északi részén vulkáni kúpok (azaz tanúhegyek) és kőtengerek a tektonikus mozgásoknak köszönhetően. És mi ez a „kőtenger” szócska..? A kőtenger a Pannon-tengeri partvonallal párhuzamosan futó csekély magasságú, de akár hosszan is elnyúló sziget, félsziget, vagy mondjuk különböző formájú és méretű tevepúpos bálnahát. Ilyen, mint a legtöbb kőtengeres fotónkon. Gyere velünk a 10 millió év körüli kövek közé (elképesztő), nézd a formáikat, és képzeld el, ahogy a Te cipőtalpad alatt is serceg a múlt.. Itt megmutatjuk Neked Kővágóörs mini-erdejében található csodás formájú kőtenger-köveket, megmutatjuk Kővágóörs egyik legnagyobb, !3000 kg-os! malomkövét (igen-igen, kőtengeri kőből késztették), és írunk röviden Kővágóörs, mint településnév keletkezéséről.
Itt gyönyörű, Káli-medencés hátteret kaphatsz, miközben az előtérben lévő furcsa formájú, 10 millió éves kövekről sem fogod tudni levenni a szemed:
Mielőtt elkezdenénk véleményt alkotni Veszprémi Imre Emberi komédiások szoborcsoportjáról (mondjuk például, hogy milyen furcsa formák már?!, vagy mit keres a Káli-medence közepén szobor?!), érdemes tudni, hogy egy piciny Balaton-parti településen született Munkácsi Mihály-díjas szobrászművész szobrait imádják a világ minden táján. Olyannyira, hogy Európa szinte minden országában, de Indiában, Izraelben, Kolumbiában, Törökországban is állnak nagyméretű szobrai. Magyarország közel harminc városa büszkélkedhet Veszprémi Imre szobrokkal. Művei világszerte, még az Egyesült Államokban is köz,- és magángyűjteményekben, bankokban, alapítványoknál, múzeumokban mind-mind fellelhetőek..!
Hol találod az Emberi komédiások szoborcsoportját pontosan..? Mikor készítette Veszprémi Imre a szobrokat..? Milyen gondolatsorra építette a koncepciót..? Mit ábrázolnak a szobrok, és közelebbről hogyan néznek ki..? Mutatjuk. :)
Kővágóörsön három templom is van, kettő ebből közvetlenül egymás mögött (a harmadik kicsit arrébb). A két egymáshoz közel lévő közül a főúthoz közel eső a római katolikus Nagyboldogasszony templom, ez előtt a templom előtt a templomnak egyedi hangulatot kölcsönző Hősök kútja és kapuja található, mögötte pedig az evangélikus templom lenne látható a főútról, ha nem épült volna meg elé az említett katolikus templom. A helyiek egyébként ezt a csodálatos hangulatba burkolózó késő barokk katolikus templomot „dactemplomnak” is hívják. Miért..? Mert "csakazértis" az evangélikus templom elé épült.. Hááát.. Ilyen is van..
A mosóházak Balaton-felvidék specialitásai. Kevés maradt fent, egyik itt Kővágóörsön, másik Köveskálon. Kővágóörs asszonyai kijártak a kristálytiszta vizű patakocska fölé felhúzott (természetesen helyi vörös homokkőből készült) mosóházba mosni. Hetente csak egyszer mostak, a nagymosás pedig havonta volt. A ruhákat a fejükön, lavórban, vagy talicskán hozták ki ide (olyan 500 méterre a falu központjától egy útfordulóban vagyunk, egy sarki kőkereszt magasságában). Úgy képzeld el, hogy a mosóház aljában egy résen keresztül be, egy résen keresztül folyt ki a víz. A mosónők egyensúlyozó művészek is voltak, két pletyka között pallókon állva ütögették, sikálták, mártogatták a ruhákat a vízbe. A patak folyását figyelembe véve a mosóház alsó részén volt a ruhák mosása (házilag készült disznózsír szappannal), felső részen a ruhák kiöblítése (hogy ne a koszos vízbe történjen az öblögetés). Egy-egy mosás 3-6 óráig is eltartott, szóval volt idő az eszmecserére.. :) A mosóház alatti részre építették a falu vágóhíd épületét (közvetlen a mosóház folytatása, brrr, de már nem látszik, csak néhány helyen a fala), viszont a vágóhidat szombatonként használták, amikor nem volt mosás. A mosásnak is szigorú rendje volt ám, például pénteken nem mostak az asszonyok (úgy tartották, aki pénteken mosott ruhát hord, belecsap a villám), vasárnap sem, egyházi ünnepek napjain sem, nem mostak Luca napján és halottak napján sem. (Mi családilag már csak december 31-én nem mosunk, mert akkor elmossuk a szerencsénket.) ;)
Itt megmutatjuk a kővágóörsi mosóházat belülről is. Ha figyelmesen nézed a fotók egyikét-másikát, láthatod a ma is kristálytiszta vizű patakot a mosóházban.
Ha Kővágóörs kanyargós, szintkülönbséges utcácskáin sétálsz, a kékkúti és a salföldi hagyományos népi vizualitást megtartó házacskákkal találkozol, annyi kivétellel, hogy itt a házak nem hófehérek. Mutatunk egyet, hogy el tudd képzelni, miközben az asszonyok a mosóházban mostak és pletykáltak, milyen házak között játszottak a kis mezítlábas gyerkőcök a libákkal, kutyákkal a nyári szünetben az 1870-es években.
Látjátok..? A Káli-medence nem csak egy földrajzi egység, hanem maga az életérzés..!
A Káli-medence látványosságai rovatunkat ITT találod.
Vélemény-margók az ERRE-ARRA fotós ajánlóról:
Molnár Attila, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége által kiírt "az év idegenvezetője díj" nyertese:
"Szeretek országot-világot járni ezekkel az online-fotókkal, melyek a hozzájuk kapcsolt történetekkel lesznek kerekek és repítenek tovább egy utazható jövőbe, ami egy fotós vizuális szárnyain keresztül igencsak megtisztelő."
