top of page

EGY EGYEDÜLÁLLÓ KOLOSTOREGYÜTTES FŐÉPÜLETE, AMI IDŐVEL AZ ESTERHÁZYAK VADÁSZKASTÉLYÁVÁ AVANZSÁLÓDOTT (2. RÉSZ)

Tatától 20 percnyi autóútra a Vértes madárcsicsergős zöld világában, az energetizáló hatásúnak nevezett Szent György törésvonalon található a majki Kamalduli remeteség. A remeteség épülete kettő az egyben: képzeld el úgy, hogy a remeteséget körbevevő falakon belül van egy terület, ahol 17 kívülről-belülről egyforma házat láthatsz - ezek a szerzetesi cellaházak - hozzájuk csatolt egyforma kertekkel, és van egy másik terület, ahol a főépület található. Mi most kettébontjuk a kolostoregyüttes történetét a szerzetesi cellaházakra és a főépületre, egyrészt a vizualitásuk (attól függetlenül, hogy Fellner Jakab építette barokk épületegyüttesről van szó), másrészt a funkcionalitásuk, harmadrészt pedig a történetük miatt.

Ha megnézted a majki kamalduli remeteség szerzeteseinek cellaházairól, azokhoz és egymáshoz való viszonyukról összeállított albumunkat, gyere velünk a főépületbe is. A kamalduli remeték főépületében az építésekor kegyúri szoba, refektórium (ebédlő), és a fél-kamalduli remetéknek fenntartott kiszolgáló helyiségek lettek kialakítva. Aztán jött II. József király, aki azt mondta, hogy minden olyan egyházi rend felszámoltatik és a rend területe a kincstárhoz csatoltatik, ami nem végez oktató vagy betegápoló tevékenységet. Hát így szűnt meg Esterházy József gróf olvasó és imádkozó hobbi-rendje. A kamalduli rend tehát innentől már nem éledt újjá a területen, viszont az Esterházy család 1856-ban visszavásárolta a területét. Egészen pontosan gróf Esterházy Móric - a kortárs író Esterházy Péter nagypapája - volt a visszavásárló, aki visszavásárlás után a főépületet vadászkastéllyá alakíttatta át, úgy, hogy a refektórium megmaradt olyanná, mint amilyennek Fellner Jakab építész anno megálmodta, és amilyennek ma mi is láthatjuk.

Hogy éltek itt a régi-új Esterházyak..? Gróf Esterházy Móric - aki a Magyar Királyság 20-ik miniszterelnöke is volt - 1918-ban vette feleségül a Károlyi grófi család erdélyi vonalának Károlyi Margitját. Ők és négy gyermekük, Mátyás (Esterházy Péter édesapja), Marcell, Menyhért, Mónika éltek itt a kamalduli főépületből vadászkastéllyá avanzsálódott épületben a belső személyzetük egy részével. Móric politikai elfoglaltságai miatt sokat tartózkodott a budai várnegyed Bécsi kapu tér 8. szám alá építtetett Esterházy-házban, Margit pedig magát egyszerű parasztgróflánynak nevezte, és imádott a majki kastélykertben tenni-venni. A grófi család nem csak Majkon, hanem Csákváron is rendelkezett kastéllyal, Budapesten több ingatlanjuk volt, de volt erdőgazdálkodásuk, nagy gazdaságuk is, és iskolákat tartottak fenn. Margit nem csak kertészkedett, számba vette az uradalomban élő családokat, karácsonykor a családoknak ő hordta ki a megvásárolt bundákat, cipőket, sőt, a kastély ebédlőtermében mindig egy hatalmas karácsonyfa volt felállítva, és az alatt a kiszolgáló családok gyermekeinek elkészített csomagok voltak ruhával, cipővel, nemigen látott naranccsal. A kiszolgáló családok egyöntetű véleménye volt, hogy Margit adakozó, barátságos, jó kedélyű asszony volt, és maradt is aztán minden nehézség ellenére, élete végéig.

1944-ben ebbe az idillbe a II. világháborús frontvonallal megérkeztek a szovjet katonák. Háború lévén nem volt világítás, és hogy legyen, az érkezők meggyújtottak papírokat, felgyulladt a könyvtár, leégett a kastély bal szárnya. A kastélyt és a cellaházakban élő személyzetet kifosztották, nem csak a szovjet katonák, hanem aztán a közeli Oroszlányból érkezők is.

1951-ben Esterházy Móricot kitelepítették a Heves megyei Hortra, Károlyi Margitot nem, jogszabályhézag miatt: ő sosem volt a család fővárosi ingatlanjaiba bejelentve. Margit tehát Majkon maradt, viszont neki is át kellett költöznie a kastélyból az egyik remeteségi cellaházba, hogy a kastélyból ifjúsági tábor, majd szakmunkásiskola és kollégium legyen. Megfordult a világ, de Margit (és a hozzá költöző húga Emma) alkalmazkodott. A nagymama korba lépő Margit nem dolgozott már, de Emma - aki ugyanúgy tudott franciául, németül, angolul, latinul, mint Margit - favágó lett. Munka után hazafelé meglátogatta Katit, a tehenüket, aztán kérges tenyérrel leült ebédelni, majd rokonoktól kapott francia nyelvű újságot olvasni. Margit és Emma Majkot és az országot akkor sem hagyta el, amikor Margit amikor férje, Esterházy Móric és lánya, Mónika 1956-ban Bécsbe disszidált. Margit 1975-ben, Emma kicsivel előtte halt meg, Fóton, a Károlyi család temetkezési helyén lettek eltemetve.

A kastély gróf Esterházy Móric és Károlyi Margit időszakát idéző hangulatát mutatjuk meg Nektek az alábbi fotók által.

_

Források:

A 13-as cella grófnője (dokumentumfilm)

Majki műemlékegyüttes (Wikipédia)

bottom of page