A VÉRTES KÖZEPÉN TALÁLHATÓ AZ ORSZÁG EGYIK LEGÉRDEKESEBB ÉPÜLETEGYÜTTESE. EBBEN AZ ALBUMBAN AZ ÉPÜLETEGYÜTTESEN BELÜL A KAMALDULI REMETÉK CELLAHÁZAIT MUTATJUK MEG. (1. RÉSZ)
Tatától 20 percnyi autóútra a Vértes madárcsicsergős zöld világában, az energetizáló hatásúnak nevezett Szent György törésvonalon található a majki Kamalduli remeteség. A remeteség épülete kettő az egyben: képzeld el úgy, hogy a remeteséget körbevevő falakon belül van egy terület, ahol 17 kívülről-belülről egyforma házat láthatsz - ezek a szerzetesi cellaházak - hozzájuk csatolt egyforma kertekkel, és van egy másik terület, ahol a főépület található. Mi most kettébontjuk a kolostoregyüttes történetét a szerzetesi cellaházakra és a főépületre, egyrészt a vizualitásuk (attól függetlenül, hogy Fellner Jakab építette barokk épületegyüttesről van szó), másrészt a funkcionalitásuk, harmadrészt pedig a történetük miatt.
Ebben az albumban a szerzetesek celláiról, azokhoz és egymáshoz való viszonyukról írunk. A cellaházakat úgy képzeld el, hogy mindegyik négyszögszimmetriás alaprajzú, azaz teljesen egyforma minden cellaház alapterülete, formája, falai, helyiségei, sőt még a kis kertjük alapterülete is négyszögszimmetriás, és egyforma. A kolostoregyüttes falain belül a cellaházakat is falak választják el egymástól, olyannyira, hogy még egymás kertjébe sem láttak be a kamalduli remeték. No de kik is ők, és mit vállaltak, amikor 1733-ban 17-en beköltöztek az Esterházy József gróf által saját földterületén számukra kialakított, mára az ország egyik legérdekesebb épületegyüttesének falai közé ..? A kamalduli szerzetesek vállalták, hogy nem esznek húst, nem isznak bort, nem beszélnek egymással, a zöldségeiket is maguknak termelik a kiskertjükben, hogy még a külvilággal se érintkezzenek, véletlenül sem. No de akkor például ha betegek lettek, mi történt..? Állítólag ilyen esetben az ablakukba tett gyertyával jeleztek a főépületben szolgáló fél-kamalduli embereknek.
Most gondolj bele.. Te kibírnád, hogy egész évben nem beszélsz és nem szocializálsz..? OK-OK, egy évben !mindössze kétszer! volt lehetőségük beszélni. Karácsonykor és húsvétkor a főépület refektóriumában összegyűltek, hogy megosszák egymással az év során könyvekből felgyűlt tudásukat, hiszen ők, a kamalduliak, a Bencés-rend reformágaként arra tették fel az életüket, hogy olvassanak és imádkozzanak. Dolgoztak is azért, a kertjükben ugye. Az egyforma házuk egyforma falain belül egyforma helyiségek voltak. Külön, de teljesen egyforma helyen háltak, egyforma helyen imádkoztak, egyforma helyen olvastak, mosdottak, egyformán volt minden épületben kamra is. A kamalduli cellaházakon egyetlen egy dolog különbözött. Az a cellaházak portálján, az ablak fölött elhelyezett címer volt. Mert bár a területet és az ötletet gróf Esterházy József adta/hozta, a cellaházak építéséhez patrónusokat szerzett, további grófi családok személyében. Így láthatsz olyan cellaházakat, amiket például a Cziráky, Gyulay, Falussy, Erdődy családok donáltak.
Ha végignézted a fotókat, ne felejts el ide klikkelni, hogy a kolostoregyüttes főépületét is megcsodálhasd, és érdekes sztorikat olvashass.
Források:
