JOBBÁGYTELKE, AHOL A SZALMAFONÁSNAK ÉVSZÁZADOS HAGYOMÁNYA VAN
Jobbágytelke (erdélyi magyarlakta falu, Marosvásárhelytől 30 km-nyire) és a szalmafonás mestersége hosszú múltra nyúlik vissza. Minket meginvitált Magdi néni, és megmutatta a folyamatokat. A jobbágytelki lakosok úgy fogalmaznak, hogy a szalmának két szerepe van. Az egyik, hogy kenyeret készítenek a búza fejéből, a másik, hogy kalapot készítenek a búza szárából azért, hogy megóvja őket attól a napsütéstől, ami megérleli a búzát, amiből kenyeret csinálnak. Ökolábnyom* érzékenyek (és nem érzékenyek), van még mit tanulnunk.
___
*Az ökológiai lábnyom fogalma:
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni.
A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...).
![]() Magdi néni a portájának fészerében megmutatta, hogyan készítsünk szalmakalapot. Először is szárítani kell a búzaszárakat.. | ![]() ..aztán sarlóval le kell vágni a búzafejeket. | ![]() Napoztatni is kell a búzaszárakat, hogy szalma legyen belőle ugye. |
---|---|---|
![]() János bácsi szalmát vág, méretre. | ![]() Magdi néni és férje, János bácsi. Magdi néni tesz-vesz, János bácsi a kiszárított búzaszálakat leválogatja. Ugyanis nem mindegy a szálvastagság. | ![]() ....rákerül majd a már elkészített szalmakalapra. Magdi néni nagyon boldog volt, hogy megmutathatta, mit készítenek ők. Mi is boldogok voltunk, hogy megmutatták, hogy élnek ők. Nyugalomban. |
![]() Aztán a leszárított, leválogatott, levágott szalma fonattá avanzsálódik, ami.. |