Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar politikusoknak ugyanúgy, mint az Operaházunk megépítéséért, a Nemzeti Múzeum megépítéséért is igen sokat és sokáig kellett lobbizniuk a bécsi udvarnál. A Nemzeti Múzeum megépítésére az engedélyt a magyar politikusok végül 1836-ban megkapták.

Node ki volt ebben az esetben is a kreatív figura, az ötlet kitalálója, a leader típusú vezető..? Széchenyi István, hát persze. Ő volt az, aki kitalálta, hogy legyen Nemzeti Múzeum (meg Magyar Tudományos Akadémia is pl.), és a cél érdekében (hogy látszódjék, nem viccel) nem kevés tárgyat adományozott, magángyűjteményéből. Az adományát, azaz a 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmet, továbbá címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt a pesti pálos kolostor könyvtártermében (az épület ma is áll, és papoktatás folyik benne) tárolták, míg meg nem épült a Nemzeti Múzeum.

A Nemzeti Múzeumot Pollák Mihály tervezte, és az építkezés 1837-től majd 10 évig folyt. 1838-ban megérkezett a nagy pesti jeges árvíz (emléktáblája –miszerint meddig ért a víz ekkor- a Nemzeti Múzeum Bródy Sándor utcai oldalán található), mely gyakorlatilag földig rombolta a múzeum körüli összes földszintes, VIII. kerületi kisiparos házát.  A kisiparosok kiszorultak a József körút másik oldalára (egyébként megmaradt egy kőfaragó kisiparos, Seenger Béla háza – ő készítette a Parlament köveit itt, a Tavaszmező utcában), a Nemzeti Múzeum köré pedig a politikusok és arisztokraták, kezdtek palotákat építtetni (pl. a keszthelyi Festetics-kastély tulajdonosa, Festetics György Ybl Miklóssal terveztette budapesti palotáját, de ez a másik palota sem kutya: itt forgattak egy jelenetet a Kincsem című filmbe egyébként), lévén anno trendi dolog volt a Nemzeti Múzeumra néző palotában élni.