A pálos rend az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfi szerzetesrend. Az 1250-ben alakult rend tagjainak életmódja puritán, az egyszerűség, a szigorú, önmegtagadó élet, a magány szeretete jellemzi őket, mindennapjaik imádságban, olvasásban, elmélkedésben, kétkezi munkában teltek és telnek, szinte úgy, mint a kamalduli remetéknél volt ez anno. A különbség talán az (azon felül, hogy a kamaldulaik némasági fogadalmat tettek, a pálosok pedig prédikáltak, gyóntattak, lelki segítséget nyújtottak), hogy míg a kamalduliak grófok által épített egyedi cellaházakban laktak, addig a pálosok rendszerint dombos, hegyes vidékeken telepedtek le, és kolostoraikat kőből vagy téglából építették. Most mutatunk nektek egy egyedi, sziklába vájt pálos templomot a hozzá tartozó épített kolostorral. Ha budapesti vagy, lehet, hogy nem is gondoltad volna, Budán a Szabadság-híd lábától egészen az Erzsébet-híd lábáig a Gellérthegy aljában a pálosok területét láthatod..!

Először a sziklatemplom, majd a neoromán stílusú kolostor épült meg. A sziklarobbantások során „csodás véletlennek” köszönhetően kis kápolnák és „templomszerű boltozatos helyiségek keletkeztek”, ahol a hőmérséklet télen és nyáron is 21 fok, köszönhető ez télen a Gellérthegy mélyében futó melegvizes gyógyvizek hőjének, nyáron a sziklavastagság adta klímának. A robbantásokkal kialakított sziklatemplomot 1931-es év pünkösdhétfőjén szentelték fel, 1934-ben pedig Weichinger Károly tervei alapján neoromán stílusú kolostort építettek közvetlenül a templom mellé a pálosok számára. Kívülről nem is gondolnánk, de ez az egyedi templom és a kolostor tartogat még egy meglepetést: össze vannak kötve az első emeleten. Volt szerencsénk átjutni a sziklatemplomból a kolostor Szent István termébe. Tovább innen senki sem mehet, a kiszolgáló személyzet is a Szent István terem egyik ablakán keresztül adja be a kolostorba a pálosoknak a napi betevőt. (A fotókon úgy ismered fel a Szent István termet, hogy a helyiség tele van egy kápolna komplett liturgikus bútorzatával. A csodálatos bútorokat 1994-ben Ferencz Béla, marosmenti születésű, Kaliforniában élő fafaragó művész ajándékozta a pálosoknak.)